Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Szürkevizek detergens tartalmának meghatározására alkalmas analitikai módszerek fejlesztése
    42-47
    Megtekintések száma:
    186

    Kutatásunk célja a szürkevizek detergens tartalmának meghatározására alkalmas módszer fejlesztése. Laboratóriumi körülmények között előállított szintetikus szürkevíz anionaktív detergens tartalmát határoztuk meg Hyamine reagenssel, kétfázisú titrimetriás módszerrel. Adott mennyiségű szintetikus szürkevíz mintához enolftalein indikátort, savas keverék indikátort és kloroformot adtunk, majd az elegy összerázás hatására két fázisra vált szét, kloroformos és vizes fázisra. Az elegyet kationaktív detergenst tartalmazó Hyamine reagenssel titráltuk. A vizsgálatok során változtattuk a kloroform mennyiségét, majd a Hyamine koncentrációját, illetve különböző összetételű szürkevíz mintákat készítettünk, melyek anionaktív detergens tartalmát határoztuk meg. Kutatásunkban kezelt szintetikus szürkevíz minták és valós vízminták anionos detergens tartalmát is vizsgáltuk. Vizsgálataink során a módszerfejlesztés reprezentatívnak és megbízhatónak bizonyult.

  • Szürkevizek kezelése különböző oxidálószerekkel
    27-31
    Megtekintések száma:
    211

    Kutatásunk során szintetikusan előállított szürkevizek változatos szűrőközegeken történő előkezelés utáni oxidatív vizsgáltát végeztük el különböző oxidálószerekkel. A szürkevíz mintákat többféle vízminőségi paraméter mérésével jellemeztük. Ezeket a vizsgálatokat elvégeztük a kezeletlen, előkezelt, illetve az oxidatív kezelés átesett mintákon is. A vízminőségi paraméterek változásainak segítségével következtettünk a különböző kezelések hatékonyságára. Emellett, a szűrőközegekben bekövetkező változások jellemzésére pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével vizsgáltuk a szűrőközegek felületét a használat előtt, majd azt követően is. A vizsgálataink során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a fürdővizek újrafelhasználásának céljából a kvarchomokból- vagy az aktív szénből és kvarchomokból álló kombinált szűrőközegen történő szűrés, majd ezt követően 10 mmol/dm3 hidrogén-peroxiddal történő kezelés bizonyult hatékony kezelési megoldásnak.

  • Szürkevizek koagulálószerrel, illetve oxidálószerrel történő kezelésének összehasonlítása
    99-106
    Megtekintések száma:
    103

    Kutatásunk során szintetikusan előállított szürkevizek változatos szűrőközegeken történő előkezelés utáni koagulálószerrel, illetve oxidálószerrel történő kezelési hatékonyságát tanulmányoztuk. A szürkevíz mintákat többféle vízminőségi paraméter ellenőrzése mellett jellemeztük. Ezen vizsgálatokat elvégeztük a kezeletlen, előkezelt, illetve a vas-klorid és hidrogén-peroxid vegyszerrel kezelt mintákon is. A vízminőségi paraméterek változásainak segítségével következtettünk a különböző kezelések hatékonyságára. A szürkevíz kezelés fontos és hatékony eszköze az édesvízkészletek ésszerűbb felhasználásának, mivel a kezelt ilyen típusú használt vizek alkalmasak lehetnek pl. WC öblítésre, illetve öntözésre. A felhasználásra való előkészítéseket biztosító kezelésekre több lehetőség is ismert szakirodalmi alapokon, ezek közül jelen tanulmányban két kezelési eljárás összehasonlítását végeztük el.

  • A debreceni szennyvíztisztító telep biogáz termelő fermentációs folyamatainak nyomon követése kémiai módszerekkel
    79-83
    Megtekintések száma:
    154

    A szennyvíziszap kezelésének egyik gazdaságos módja az anaerob lebontás, melyet széles körbe alkalmaznak szennyvíziszapok stabilizálására és nagy szerves anyag tartalmú szennyvizek tisztítására is [1]. Minden jól működő anaerob fermentor megegyezik abban, hogy benne a szerves anyag átalakul metán tartalmú biogázzá, amely fedezi többek között a szennyvíztisztító telep hő- és villamosenergia-fogyasztásának jelentős részét. A biogáz mennyiségének növelése kiemelt feladat, melyet az anaerob lebontás folyamatainak alapos megismerésével érhetünk el [2]. Jelen tanulmány célja a Debreceni Vízmű Zrt. Szennyvíztisztító Üzemében az anaerob szennyvíziszap kezelésének optimalizálása. Kutatómunkánkban kiemelten vizsgáltuk a rothasztó tornyokban lejátszódó folyamatokat, s azok hatását a biogáz kihozatalra, minőségre.

  • Oxidációs eljárások összehasonlítása neonikotinoid növényvédő szerek modelloldatokból történő eltávolítására
    91-98
    Megtekintések száma:
    81

    Kutatásaink során három neonikotinoid típusú növényvédő szer hatóanyag (thiametoxam, acetamiprid, thiakloprid) eltávolítását tűztük ki célul modelloldatokból ferrát és perszulfát alapú oxidációs eljárások alkalmazásával. Kísérleteink során a célvegyületek meghatározására HPLC-MS/MS kapcsolt méréstechnikával analitikai módszert dolgoztunk ki, majd vizsgálatokat végeztünk annak megállapítására, hogy a kiindulási célvegyület/oxidálószer mólaránya hogyan befolyásolja a célkomponensek eltávolításának mértékét.

  • Innovatív szennyvíztisztítási módszer vizsgálata kommunális szennyvíz kémiai kezelésére
    136-144
    Megtekintések száma:
    345

    A VízTEC Zrt. és a Debreceni Vízmű Zrt. vezetősége kölcsönösen kifejezte azon szándékát, hogy a debreceni szennyvíztisztító telep intenzifikálásának vizsgálatára vonatkozóan kijelöljön egy kutatási időszakot. Ezen időszak alatt a VízTEC Zrt. új fejlesztésű terméke, a VIRON Plus 40 koagulálószer kerül kipróbálásra. A kutatás célja a VIRON Plus 40-el történő intenzifikálás lehetőségeinek vizsgálata a debreceni szennyvíztisztító telepen. Az új generációs koagulálószerek feladatai a szervetlen foszfor kicsapatásán túlmutatnak, illetve egyre bővülnek. A modern szennyvíztelep már nemcsak megtisztítja a vizet, hanem energiát és hasznosítható iszapterméket állít elő. A megfelelő energiamérleg, költséghatékonyság és a szén-dioxid kibocsátás minimalizálása fokozódó hangsúlyt kap az üzemeltetésben.

  • Szintetikus fürdővizek makro- és mikroelem tartalmának vizsgálata
    61-69
    Megtekintések száma:
    125

    Vizsgálataink során szintetikusan előállított fürdővizek mikro- és makroelem tartalmát elemeztük. A Debreceni Egyetem Környezetmérnöki Tanszékén korábban folyó kutatások során széleskörű laboratóriumi vizsgálatokkal sikerült bebizonyítani, hogy a háztartási szürkevizek minősége nagyon változó. Ez a változatosság a vizek mikro- és makroelem tartalmára is jellemző. A fürdővizek elemtartalmának vizsgálata során MP-AES módszer segítségével meghatároztuk az alumínium-, bárium-, kadmium-, króm-, réz-, vas-, mangán-, nikkel-, ólom-, stroncium-, cink-, kálcium-, kálium-, magnézium-, nátrium- és lítium tartalmat. A szintetikusan előállított fürdővizek elemtartalmának analízise kiemelten fontos öntözésre, WC öblítésre vagy autómosásra történő potenciális újrahasználatuk ellenőrzésében is, ugyanis a nehézfémtartalmuk jelentős terhelést gyakorolhat a környezetre. Jelen tanulmányban ismertetni szeretnénk a vizsgálataink során meghatározott mikro- és markoelem koncentráció értékeket, melyeket összehasonlítunk a Környezetmérnöki Tanszéken korábban vizsgált szürkevízminták, illetve a kontrollként szolgáló ivóvízminta elemtartalmával.

  • Élelmiszerek mikotoxin szennyezettségének értékelése
    90-96
    Megtekintések száma:
    176

    Az utóbbi években a RASFF rendszer jelentései szerint a legnagyobb problémát a patogén mikroorganizmusok, a peszticid-származékok és a mikotoxinok okozzák. A 2014. évi jelentés adatai alapján elmondható, hogy a bejelentések 12%-a mi kotoxin eredetű veszélyre hívta fel a figyelmet. Kutatáso m során a RASFF rendszer mikotoxinokra vonatkozó adatait vizsgáltam. Az adatok alapján megállapí tható, hogy az összes bejelentés 90%-a aflatoxinra vonatkozik, melynek csö kkenésével az összes bejelentések száma 2004 óta 40%-kal csö kkent. Ezzel szemben az ochratoxin-A jelenléte kismértékben nőtt. Aflatoxint főként diófélékből és olajos magvakból mutattak ki, legnagyobb mennyiségben földimogyoróból, míg az ochratoxin A főként gyümölcsökben (több mint 85%-ban fügében) és fűszerekben jelentős. A deoxinivalenol és a fumonizin bejelentések száma lényegesen alacsonyabb ugyan, mint az előző két toxiné, de minden évben jelen voltak a gabonafélékben, többnyire kukoricában és búzában. Zearalenont és patulint a vizsgált időszakban csak 16 és 18 esetben mutattak ki élelmiszerekből, azonban a patulin bejelentések 22%-a bébiételre vonatkozott, így e toxin vizsgálata is kiemelkedően fontos.

Adatbázis logók