Keresés

Keresési eredmények

• Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése

  22-35

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  465

  Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.  A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.

• Hazai professzionális labdarúgó klubok iparági elemzése – A magyar labdarúgás Pénz Ligája 2014-2016

  284-296

  Bácsné Bába Éva

  Bács András Bence

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  700

  A Deloitte Football Money League mintájára elkészítettük a „Hungarian Football Money League”-t, ami a legjelentősebb gazdasági befolyással bíró magyar futballvállalkozások együttes gazdasági erejét jellemzi, és alkalmat ad iparági jellemzésre, valamint nemzetközi összehasonlításra is. A magyar hivatásos labdarúgó-vállalkozások esetében feltételeztük, hogy a legjelentősebb gazdasági erővel rendelkezők csapatai az NB. I-ben játszanak. Ezért a vizsgálatokba kizárólag NB. I-es klubok kerültek. A 12 klub közül végül 9-t választottunk ki, mivel ezen csapatok estében valósult meg a hároméves folyamatos NB. I-es szereplés. Az eredmények alapján megállapítjuk, hogy a magyar klubok gazdasági teljesítménye még elmarad a nemzetköziekétől, viszont a vezető hivatásos labdarúgóvállalkozások együttes/iparági gazdasági súlya valóban jelentős a hazai sportszektoron belül

• Játékosjog vásárlások hatása a vállalatértékelésre a labdarúgás világában

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  239

  A futball világában az egyik legkiemeltebb figyelem kétséget kizáróan az átigazolási piacot övezi. A játékjogok piacán a legeredményesebb labdarúgók szerződtetése érdekében a hatalmas költségvetésekkel rendelkező legnagyobb európai klubok versengenek. Nem ritka, hogy egy-egy játékos szerződtetése több tízmillió eurós kiadással terheli a gazdálkodó klubokat, ezzel komolyan befolyásolva az üzleti eredményüket. Az igazolások kiadás jellege ellenére azonban nem ritka, hogy adott sportszervezet értéke megemelkedik, melyre a legjobb értékmérő a tőzsdén jegyzett futball vállalatok értékelése. Kutatásomban ezen futball vállalatok átigazolások hatására bekövetkező piaci értékváltozása kerül bemutatásra a Juventus ès a BVB Dortmund példáján keresztül. Eredményeim alapján megállapítható, hogy az átigazolási időszakok következtében, amennyiben a klubok a piac által sikeresnek ítélt átigazolási politikát folytatnak, az a transzfer egyenleg eredményétől függetlenül pozitívan hat a vállalat piaci értékére, tehát tőzsdei árfolyamára. Mindkét vizsgált vállalat esetében érezhető volt továbbá a koronavírus hatása 2020 nyári átigazolási időszakában, ahol mindkét klub értékelése jelentősen csökkent valószínűsíthetően, a pandémia okozta bevételkieséseknek köszönhetően. Megállapítható továbbá, hogy a pandémia utáni időszakban a klubok kevésbé aktív átigazolási tevékenységet végeztek.

• Helyzetjelentés az európai klubfutballról (2017 – 2019)

  61-71

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  254

  A sportágazat legprofesszionálisabban, és legprofitorientáltabban működő szektora Európában a futball szektor. Az ágazat nemzetközi összefoglaló elemzései az utóbbi 20 év viszonylatában folyamatos bevétel emelkedést mutatnak. Az igazi fordulat az európai klubfutball jövedelmezőségét tekintve mégis 2017 volt, amikor is az európai top bajnokságokban játszó klubok aggregát eredménye nyereségként realizálódott. Mégis az utóbbi években komoly versenytársai akadnak a szektornak. Az esport követői bázisának és ehhez kapcsolódóan bevételeinek növekedési ütemével hívja fel magára a figyelmet. A fitnesz szektor pedig 2019-ben bevételei mértékében már meg is előzi a futball szektort. Jelen cikkben az európai futball 2017-től 2019-ig tartó időszakát kívánom áttekinteni, abból a szempontból, hogy a labdarúgó szektor jellemzőit feltárjam, megbizonyosodjak bevételtermelőképességéről, annak változásáról, bevétel szerkezetéről és választ kapjak azokra a kérdésekre, hogy megtartja e domináns helyét az európai sportpiacon ez a sportág. Kutatási módszerem az UEFA és Deloitte által megjelentetett éves jelentések dokumentumelemzése, melyek segítségével 55 ország több mint 700 klubjának adatait vizsgálthatom. Összességében megállapítható, hogy a futball ipar Európában tartja a vezető helyét, azonban nem más sportágak veszélyeztetésétől kell tartania, hanem saját közönségbázisa stabilitására kell erőforrásokat allokálnia.