Keresés
Keresési eredmények
-
Milyen imázst közvetítenek a magyar felsőoktatási intézmények honlapjai?
355-370Megtekintések száma:109Jelen dolgozatban a felsőoktatási online marketing magyarországi gyakorlatát elemezzük feltáró jelleggel. Kutatásunkban a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmények teljes körének honlapjait néhány kiválasztott, a közönség felé mutatott imázs nyitottságát mérő mutató alapján vizsgáljuk. E szempontok szerint összevetjük az állami intézményeket a nem állami (ezen belül az egyházi) fenntartásúakkal, illetve az egyetemi besorolással rendelkezőket a főiskolákkal (mind a 2000 előtti, mind az aktuális státuszok szerint). Legfőbb megállapításunk, hogy a honlapok statisztikailag alátámaszthatóan közvetítenek valamely intézmény-csoportra jellemző imázst. Vannak ugyanis olyan jelzések, amelyek differenciálnak állami és nem állami intézmények, egyetemek és főiskolák között. Ezek közül mi a következőket azonosítottuk: a főoldalon közölt képek száma, slider jelenléte, a honlap akadálymentesített és idegen nyelvű elérhetősége, illetve a feltüntetett közösségimédia-elérhetőségek. Az állami intézmények, illetve az egyetemek minden vizsgált dimenzióban nyitottabb imázst közvetítettek honlapjukon.
-
Markmyprofessor: Minél több, annál jobb?
232-243Megtekintések száma:1240Az oktatók hallgatók általi értékelése a felsőoktatásban nemzetközileg és Magyarországon is aktuális téma, részben a felsőoktatás tömegesedése, részben piacosodása miatt. Az értékelési módszerek egyike az internetes alapú önkéntes véleményezés, melyet az Amerikai Egyesült Államokban a ratemyprofessors.com indított el, és amelynek hazai megfelelője a markmyprofessor.com. Az amerikai oldallal kapcsolatos elemzések a számos kritika egyikeként megállapították azt is, hogy ezen értékelési mód megbízhatósága jelentős mértékben függ az egyes oktatókra leadott értékelések számától. Tanulmányunkban ez utóbbi következtetést vizsgáljuk meg az említett hazai szolgáltatást alapul véve. Fő eredményünk egyrészt az, hogy a ratemyprofessors.com-ra tett előbbi megállapítás hazánkban is megállja a helyét, másrészt pedig az, hogy a magasabb válaszadási gyakoriság egyben alacsonyabb átlagos értékeléssel is együtt jár.
-
Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra
318-333Megtekintések száma:1452Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.
