Keresés

Keresési eredmények

• Displacement: Translation and Rotation. Differences and Similarities in the Discrete and Continuous Models

  104-124

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  149

  The motion (displacement) of the Euclidean space can be decomposed into translation and rotation. The two kinds of motion of the Euclidean space based on two structures of the Euclidean space: The first one is the topological structure, the second one is the idea of distance. The motion is such a (topological) map, that the distance of any two points remains the same. The bounded and closed domain of the Euclidean space is taken as a model of the rigid body. The bounded and closed domain of the Euclidean space is also taken as a model of the deformable solid body. The map – i.e. the displacement field – of the deformable solid body is continuous, but is not (necessarily) motion; the size and the shape of body can change. The material has atomic-molecular structure. In compliance with it, the material can be comprehended as a discrete system. In this case the elements of the material, as an atom, molecule, grain, can be comprehended as either material point, or rigid body. In the first case the kinematical freedom is the translation, in the latter case the translation and the rotation. In the paper we analyse how the kinematical behaviour of the discrete and continuous mechanical system can be characterise by translation and rotation. In the discrete system the two motions are independent variable. At the same time they characterise the movement of the body different way. For instance homogeneous local translation gives the global translation, but the homogeneous local rotation does not give the global rotation. To realise global rotation in a discrete system on one hand global rotation of the position of the discrete elements, on the other hand homogeneous local rotations of the discrete elements in harmony with global rotation are required. In the continuous system the two kinds of movement cannot be interpreted: a point cannot rotate, a rotation of surrounding of a point or direction can be interpreted. The kinematical characteristics, as the displacement (practically this is equal to translation) of (neighbourhood of) point, the rotation of surrounding of that point and the rotation of a direction went through that point are not independent variables: the translation of a point determines the rotation of the surrounding of that point as well as the rotation of a direction went through that point. With accordance this statement the displacement (practically translation) (field) as the only kinematical variable can be interpreted in the continuous medium.

• Folyamat-innovációs eszközök és stratégiák a termelésmenedzsment területén

  148-162

  Erdei Edina

  Megtekintések száma:

  342

  Folyamat-innováció módszere segít megvalósítani a termelési folyamatokban azokat a lehetőségeket, amelyek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Alkalmazásával akár 30% feletti változás is elérhető a termelékenység növekedésében, valamint a költségek, készletek és átfutási idők csökkentésében. A folyamatfejlesztés során nincs szükség bonyolult módszerekre. A mindenki által használható, logikus, egyszerű eszközök ereje abban rejlik, hogy mindenki képes megtanulni, megérteni, alkalmazni, és gyors visszacsatolást adni a működésről. A napjainkban nyújtott lehetőségek jelentős változást hoztak a gyártórendszerek kialakításában, működtetésében. A kiberfizikai rendszerek megjelenése, a big data nyújtotta lehetőségek és a „dolgok internete” (Internet of Things) erőteljes kutatási potenciált jelenítettek meg a logisztikai, gyártási rendszerek hatékonyabb működtetésében. A hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek, a gyártásban áramló anyagok nyomkövetéséből származó információk és a gépek közötti kommunikáció a gyártási folyamatok széleskörű optimalizálására adnak lehetőséget. A kutatás során bemutatott eszköztár nem csak a közvetlen termelésben használható, hanem az értékteremtő folyamat majdhogy nem minden része felbontható rutinszerű cselekvések sorrendjére, így a problémák okai elemezhető és a folyamat egyes részeinek fejlesztése könnyebben megvalósítható.

• Összefüggés a népesség növekedése és az urbanizáció között

  527-541

  Novák Norbert

  Megtekintések száma:

  477

  Jelen cikk fő célja, hogy megvizsgáljam milyen trendek indultak el az urbanizáció terén, illetve hogy miként hat ez a vidékre és az életszínvonal változására. A globalizáció, az új ágazatok megjelenése és a hagyományos mezőgazdasági dominancia csökkenése új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A városi és vidéki környezet változó tendenciáihoz hasonlóan az emberek preferenciái is nagyon változatosak, életük során változhatnak. A nagyváros és a kisváros közötti különbség eltérő életmódot tesz lehetővé. Alapvetően hasonló infrastrukturális lehetőségekkel rendelkeznek (mindkettő város), de a nagyobb városok mennyiségi és minőségi szempontból nagyon különböznek a kisvárosoktól. A kisvárosok előnye lehet például a nyugodtabb és egészségesebb életmód, de ez nem feltétlenül igaz minden tekintetben. A fejlődő és fejlett országok urbanizációjának eltérő tulajdonságai között az eltérő időbeli lefutást és az eltérő nagyságrendet is említhetjük [1]. A fejlett országokban ugyanis hosszú idő alatt és kevesebb embert érintve zajlott a városrobbanás szakasza, mint a fejlődőkben [2]. Városi népességnövekedés üteme az utóbbi csoportban 1950 és 1975 között 4,04%, 1975 és 2000 között 3,6%, 2000 és 2030 között pedig várhatóan 2,4% lesz. A Föld és az egész emberiség manapság számos kihívással néz szembe, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A bolygó túlnépesedése és a változó étkezési szokások nagy nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra és a vidékre is. A vidékre összpontosító kutatások többnyire a vidéki térségek különféle funkcióinak elemzésére irányulnak.

• A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai

  53-61

  Boros József

  Megtekintések száma:

  339

  A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

• A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban

  155-167

  Gályász József

  Darnai Balázs

  Antal József

  Megtekintések száma:

  348

  Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.