Keresés

Keresési eredmények

• A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban

  155-167

  Gályász József

  Darnai Balázs

  Antal József

  Megtekintések száma:

  336

  Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.

• A környezeti teljesítményértékelés indikátorai – elmélet és vállalati esettanulmány

  224-231

  Péterné Baranyi Rita

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  691

  A vállalati teljesítményértékelés gyakorlatában az elmúlt évtizedekben változás ment végbe. Megjelentek a teljesítménymenedzsment rendszerek, az indikátorokon alapuló értékelő-készletek, illetve az intellektuális tőke értékelésének hangsúlyossága és ehhez kapcsolódóan az újabb értékelési módszertanok. A teljesítményértékelésnek tehát sokszínű és korszerű eszközei alakultak ki mind elméletben és gyakorlatban. A munka szempontjából kiemelkedő tény, miszerint az üzleti életben növekedésnek indult a fenntartható fejlődés koncepciójának térnyerése, továbbá a fenntarthatósághoz kapcsolódó koncepciók, eszközök, módszerek használata is. Így jelenik meg a fenntarthatóság pilléreihez kapcsolódó vállalati gyakorlat mérése, értékelése is hangsúlyosan – legyen szó környezeti teljesítményértékelésről, vagy éppen a CSR tevékenységek értékeléséről. A munka a környezeti teljesítményértékelés elméletére és gyakorlatára fókuszál. Összegezzük – definíciókon keresztül vizsgáljuk – a környezeti teljesítményértékelés koncepcióját. Különös figyelmet fordítunk a környezeti teljesítményindikátorok tulajdonságaira – mind szabványosítási hátteret figyelembe véve, mind az aktuális szakirodalmakat tekintve –, továbbá az indikátorkészletek összeállításának elméleti hátterére is kitérünk. Az elméletet meghaladva azonban érdemes a gyakorlatot is figyelembe venni. A munkát egy multinacionális vállalat telephelyének gyakorlati példájával zárjuk.

• Aktuális kihívások a közúti járművek CO2-kibocsátására vonatkozó szabályozások területén

  738-742

  Kocsis Dénes

  Bellér Gábor

  T. Kiss Judit

  Árpád István

  Megtekintések száma:

  181

  Napjainkban a klímaváltozással szemben folytatott küzdelem részeként az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozások egyre nagyobb teret nyernek. Munkánk során a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó európai uniós szabályozásra fókuszálunk, különös tekintettel a célértékek változására. Áttekintjük továbbá a CO2 emisszió mérésére vonatkozó mérési metódusok terén bekövetkező változásokat, mint a szabályozások egyik lényeges alappontjait.

• Displacement: Translation and Rotation. Differences and Similarities in the Discrete and Continuous Models

  104-124

  Lámer Géza

  Megtekintések száma:

  127

  The motion (displacement) of the Euclidean space can be decomposed into translation and rotation. The two kinds of motion of the Euclidean space based on two structures of the Euclidean space: The first one is the topological structure, the second one is the idea of distance. The motion is such a (topological) map, that the distance of any two points remains the same. The bounded and closed domain of the Euclidean space is taken as a model of the rigid body. The bounded and closed domain of the Euclidean space is also taken as a model of the deformable solid body. The map – i.e. the displacement field – of the deformable solid body is continuous, but is not (necessarily) motion; the size and the shape of body can change. The material has atomic-molecular structure. In compliance with it, the material can be comprehended as a discrete system. In this case the elements of the material, as an atom, molecule, grain, can be comprehended as either material point, or rigid body. In the first case the kinematical freedom is the translation, in the latter case the translation and the rotation. In the paper we analyse how the kinematical behaviour of the discrete and continuous mechanical system can be characterise by translation and rotation. In the discrete system the two motions are independent variable. At the same time they characterise the movement of the body different way. For instance homogeneous local translation gives the global translation, but the homogeneous local rotation does not give the global rotation. To realise global rotation in a discrete system on one hand global rotation of the position of the discrete elements, on the other hand homogeneous local rotations of the discrete elements in harmony with global rotation are required. In the continuous system the two kinds of movement cannot be interpreted: a point cannot rotate, a rotation of surrounding of a point or direction can be interpreted. The kinematical characteristics, as the displacement (practically this is equal to translation) of (neighbourhood of) point, the rotation of surrounding of that point and the rotation of a direction went through that point are not independent variables: the translation of a point determines the rotation of the surrounding of that point as well as the rotation of a direction went through that point. With accordance this statement the displacement (practically translation) (field) as the only kinematical variable can be interpreted in the continuous medium.