Egy virtuális környezet fejlesztése valósult meg PC-re és Androidra. Az előbbit asztali kijelzővel, az utóbbit a Gear VR készülékkel lehet használni. A környezet használatával az emberek térbeli készségeinek mérése, valamint fejlesztése a célunk, hiszen az utóbbi megvalósítható egyszerű geometriai feladatok megoldásával. Eredetileg ez a virtuális környezet csak három térbeli készséget fejlesztő tesztből állt, nevezetesen a Mental Rotation Testből, a Mental Cutting Testből és a Purdue Spatial Visualization Testből. A szerzők már végeztek régebben méréseket ezekkel a tesztekkel, de most már a Heinrich Spatial Visualization Test is bekerült a virtuális környezetbe. Ebben a cikkben bemutatjuk ezen teszttípus implementálását és jövőbeli mérési tervünket.

Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.

Since urbanization rising and urban demographic increase, urban transportation has been an important life quality aspect and a strategic decision for cities. Mobility seems to follow citizens' behavior and be influenced by urban cultural changes at the same pace it influences back the city routine and resident’s conduct. The discussion around the future of mobility gained new magnitude nowadays since some sort of vehicles have proved themselves as the cause of significant environmental impact, while others showed themselves as alternatives of low impact for different reasons – from quality public transportation to individual transport with minimized emissions. The city of São Paulo in Brazil published its Master Plan in 2014 and its Mobility Plan in 2015, analyzing the current situation and proposing a future for the city’s transportation system. This paper intends to analyze both plans, construe the popular participation in their formulation and application, discuss how data and strategy were presented and whether they are aligned with other countries’ thinking on the subject. As a city of over 10 million inhabitants, in a Metropolitan Region of 39 cities with over 20 million inhabitants, the transportation system of São Paulo is not an easy or single-solution issue. It is known the need for a combination of different transportation modes, requiring likewise new visions for all methods. Owing to the fact that modes complete each other and, in that manner, may reach a wider range of options for the population to plan daily life, then a system with a great variety of modes ensures the best functioning of them all. This paper focuses on an outsider view that searches for answers and solutions on the São Paulo transportation system, having as a base what is considered outstanding in the world for this issue.

Napjaink tudományos, ipari kihívásai között jelentős szerepet kap a különböző típusú nanoanyagok
stabilitásának kérdésköre, melynek kapcsán ezen anyagok és azok elegyeinek diszperz részecskék felületi, elektromos
felületi tulajdonságaira és aggregálódásának mértékére gyakorolt hatásának vizsgálata kulcsfontosságú. A
bentonitot és különböző nanoanyagokkal képzett kompozitját gyakran alkalmazzák például a környezetvédelemben szennyvíztisztításra, mivel a nagy fajlagos felületük miatt kiváló szorpciós tulajdonságokkal bírnak. A bentonit fúróiszap adalékanyagként történő alkalmazására vonatkozóan számos publikáció fellelhető a szakirodalomban. Használatával csökkenthető a fluidumveszteség a fúrás során, növeli a fluidum filtrációját, javítja a reológiai tulajdonságokat és a formációkárosodás is csökkenthető. A kutatások során célszerű lehet különböző típusú nanorészecskék és azok elegyeinek zeta-potenciáljának vizsgálata és elemzése különböző pH értékeknél és sótartalomnál. Kísérleteink során laboratóriumi eljárás során szintetizált nanomagnetit (NM), kationcserélt mádi bentonit (Be), valamint ezen nanorészecskék elegyeinek elektromos felületi tulajdonságait vizsgálatuk. Vizsgáltunk különböző összetételű elegyeket (9:1, 7:3, 1:1, 3:7, 1:9) különböző töménységű (0.1 M – 0.0001 M) kálium-klorid
oldatban. A meghatározott zeta-potenciál értékek segítségével kiválóan jellemezhető a felületen történő
részecskemegkötődés, azaz a felületi töltések változása. A fenti rendszerek viselkedését a teljes pH tartományban
figyelemmel követtük, amely során a kolloidikai stabilitás szempontjából értékes adatokat nyertünk. A stabilitás kapcsán gyakorlati szempontból többféle kívánalom felmerülhet, vannak olyan alkalmazási területek, ahol a kolloidikai szempontból stabil rendszer előnyös, bizonyos esetekben pedig a stabil rendszer megszüntetése a cél. Az
általunk végzett vizsgálatok a stabilitás és annak jellemzése szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak

A nanoanyagok egyedi tulajdonságaik révén egyre szélesebb körű felhasználásnak örvendenek, amelyeknek köszönhetően számos iparág tevékenységében fellelhetők, térhódításuk továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az ipari felhasználásuk az utóbbi néhány évtizedben lett számottevő. Ezen robbanásszerű fejlődés következtében hiányos ismeretekkel rendelkezünk az anyagok élő szervezetekre, valamint az emberi egészségre gyakorolt pontos hatásmechanizmusát illetően mind rövid-, mind pedig hosszútávon. A nanoanyagok számos különböző megjelenési formájukból, változatos fizikai és kémiai tulajdonságaikból adódóan különböző módokon juthatnak be az élő szervezetekbe, majd tovább a véráramba, a nyirokrendszerbe elérve az egyes szerveket és ott különböző egészségkárosító hatásokat előidézve súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Hazánkban és az Európai Unióban jogi szabályozások tekintetében az érintett tématerület lefedettsége kezdetlegesnek mondható. Az anyagoknak való kitettség kockázatának vizsgálatához szintén nem áll rendelkezésünkre, olyan összefoglaló anyag, amely részletesen kitérne az egyes kockázati tényezőkre, vizsgálandó paraméterekre.  Munkánk során célunk volt egy olyan szempontrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a nanoanyagok használata, illetve a velük való érintkezés során felmerülő kockázatokat az anyagok egyes tulajdonságai alapján - legyen az fizikai, kémiai vagy biológiai- , amely szempontrendszer a későbbiekben megfelelő kiindulási alapot biztosíthat a munkavédelmi kockázatértékelések elkészítése alkalmával, ezáltal biztonságosabbá téve az ezen anyagokkal való munkavégzést, a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében jelenlévők számára egyaránt.

Renewable energy sources are now essential to establish sustainable development. This paper examines one kind of source the geothermal energy. For geothermal energy when combined with a heat pump COP can be used for evaluation. For solely geothermal sources different approach is needed thus in the paper, a new geothermal heat production coefficient is used to examine the operational feasibility. For the assessment, many hypothetical buildings were created to model their heat demands. Two types of calculation methods are used for heat demand calculation. Based on the results, the maximum depth of a geothermal borehole and economically critical qualitative coefficient was concluded.

A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?

A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19-járvány szinte a világ minden pontján jelentős gazdasági, társadalmi változásokat hozott. Kutatómunkánk során a koronavírus gazdasági és foglalkoztatási hatásait vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye autóiparban tevékenykedő vállalatainak körében. A szekunder adatgyűjtés mellett primer kutató munka során a megyében lévő autóipari vállalatok gazdasági vezetőivel és munkavállalóival kérdőíves felméréseket és mélyinterjúkat készítettünk. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy felmérjük milyen változásokat hozott a pandémia a vállalatok mérlegtételeinek, forgalmának alakulásában, hogyan érintette meglévő hiteleik visszafizetési kötelezettségeinek, valamint hitel- illetve támogatásfelvételi hajlandóságainak az alakulását. Emellett vizsgáltuk azt is, hogy a járványügyi intézkedések milyen hatással voltak a munkavállalók munkavégzésének módjára, a számukra nyújtott juttatások értékének alakulására.