Gazdálkodástudományok

Környezeti tényezők stratégiai szerepe egy gyártóvállalat működésében: Három elemzési modell szintézise

Megjelent:
2025-06-05
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2025 Barbara Zsófia Stefán

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Stefán, B. Z. (2025). Környezeti tényezők stratégiai szerepe egy gyártóvállalat működésében: Három elemzési modell szintézise. International Journal of Engineering and Management Sciences, 10(2), 56-74. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2025.10.
Beküldött 2025-04-23
Elfogadott 2025-06-05
Publikált 2025-06-05
Absztrakt

A vállalatok működését napjainkban egyre összetettebb belső és külső tényezők befolyásolják, amelyek rendszerszintű vizsgálata elengedhetetlen a tudatos stratégiaalkotáshoz. A jelen tanulmány aktualitását a globális gazdasági instabilitás, a technológiai fejlődés és a fokozódó piaci verseny adja, amelyek új kihívások elé állítják a szervezeteket. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a környezeti tényezők elemzése miként segítheti a stratégiai döntéshozatalt, különös tekintettel egy konkrét vállalat példáján keresztül. A vizsgálat három elemzési módszeren – PESTEL, Porter öt erő modellje és SWOT – alapult, amelyek lehetővé tették a makro- és mikrokörnyezeti, valamint a belső erőforrásokra vonatkozó tényezők integrált feltárását. Az eredmények rámutattak a vállalat működésének kulcsfontosságú erősségeire, mint például a szakmai kompetencia, a nemzetközi jelenlét és az ügyfélkapcsolatok minősége, ugyanakkor több fejlesztendő területet is azonosítottak, különösen az árstratégia, a digitális információelérhetőség és a belső kommunikáció tekintetében. Újdonságértéket jelent a kutatásban, hogy a három módszer kombinált alkalmazásával olyan összefüggések kerültek felszínre, amelyek megalapozott javaslatokat tesznek a stratégiai rugalmasság és a versenyképesség növelésére.

Hivatkozások
  1. [1] Aguilar, F. J. (1967). Scanning the Business Environment. Macmillan, New York.
  2. [2] Balaton, K.–Hortoványi, L. (2018): Stratégiai és üzleti tervezés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 205 p.
  3. [3] Barney, J. B., & Hesterly, W. S. (2019). Strategic management and competitive advantage: Concepts and cases, Pearson. 544 p.
  4. [4] Bechtold, J., Kern, A., Lauenstein, C., & Bernhofer, L. (2014): Industry 4.0 - The Capgemini Consulting View. Capgemnini Consulting, 31.
  5. [5] Bolland, E. J. (2017): Comprehensive Strategic Management. Emerald Publishing Limited, Bingley, 424 p.
  6. [6] Boncz, I. (2017). Kutatásmódszertan. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
  7. [7] Céginfó (2023): FlexiForce Hungary Kft. https://www.ceginformacio.hu/cr9310290041
  8. [8] David, F. R. (2017): Strategic Management: A Competitive Advantage Approach, Concepts and Cases. 17th Edition. Francis Marion University, Florence, 698 p.
  9. [9] David, F., Bittner, B., Kovács, T., Madai, H., Nagy, A., & Nábrádi, A. (2021). Latest Trends and New Tools Being Used in Strategic Management. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 6. No. 1, 73–85.
  10. [10] Deloitte (2020): Modernizáció az építőiparban. https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/ingatlan/articles/modernizacio-az-epitoiparban.html
  11. [11] Deloitte. (2021). 2021 Global resilience report. https://www2.deloitte.com/ph/en/pages/risk/articles/2021-global-resilience-report.html
  12. [12] Grant, R. M. (2016). Contemporary Strategy Analysis: Text and Cases Edition. Wiley.
  13. [13] Grundy, T. (2006). "Rethinking and reinventing Michael Porter’s five forces model." Strategic Change, 15(5), 213-229.
  14. [14] Gürel, E., & Tat, M. (2017). "SWOT Analysis: A Theoretical Review." Journal of International Social Research, 10(51), 994-1006.
  15. [15] Hill, T., & Westbrook, R. (1997). "SWOT Analysis: It’s Time for a Product Recall." Long Range Planning, 30(1), 46-52.
  16. [16] Imre T. (2020): Stratégiai menedzsment a gyakorlatban. SpringMed Kft., Budapest 178 p.
  17. [17] Johnson, G., Scholes, K., & Whittington, R. (2017). Exploring Corporate Strategy: Text and Cases. Pearson Education.
  18. [18] Keszey T.–Gyulavári T. (2017): Marketingtervezés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 197 p.
  19. [19] Kotler, P., Keller, K. L., Brady, M., Goodman, M., & Hansen, T. (2019). Marketing Management. Pearson Education.
  20. [20] Kovács, B. (2018). Lakás 4.0 – Intelligens otthonok. International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS) Vol. 3. (2018). No. 2
  21. [21] KSH (2021a): A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága a GDP arányában. https://www.ksh.hu/ffi/4-5.html
  22. [22] KSH (2021b): A lakásépítési, a munkaerő- és anyagköltség indexe negyedévenként, 2021. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_zrs002.html
  23. [23] KSH (2022): 3,8% volt a munkanélküliségi ráta. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun2211.html
  24. [24] KSH (2023a): A háztartások életszínvonala, 2023. https://ksh.hu/s/helyzetkep-2023/#/kiadvany/a-haztartasok-eletszinvonala/az-egy-fore-juto-eves-jovedelmek-alakulasa
  25. [25] KSH (2023b): Magyarország számokban, 2023. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz_2023.pdf
  26. [26] KSH (2024a) Magyarország, 2023. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo_2023.pdf
  27. [27] KSH (2024b): A munkaerőpiac legfontosabb éves adatai, 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0001.html
  28. [28] KSH (2024c): A lakásépítési, munkaerő- és anyagköltség indexe negyedévenként, 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0035.html
  29. [29] KSH (2024d): A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma országonként [darab], 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0048.html
  30. [30] KSH (2024e): Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett új és használt közúti gépjárművek száma járműnemenként, 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0022.html
  31. [31] KSH (2024f): Lakásépítésre, üdülőépítésre, nem lakóépület építésére kiadott új építési engedélyek, 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0005.html
  32. [32] Losonci, D., Takács, O., & Demeter, K. (2019). Az ipar 4.0 hatásainak nyomában – a magyarországi járműipar elemzése. Közgazdasági Szemle, 66(2), 185–218.
  33. [33] Moosavi, J., Fathollahi-Fard, A. M., & Dulebenets, M. A. (2022). Supply chain disruption during the COVID-19 pandemic: Recognizing potential disruption management strategies. International Journal of Disaster Risk Reduction 75 (2022) 102983
  34. [34] Pénzcentrum (2022): Megváltoztatta az otthonokat a koronavírus: kiemelkedő lett a konyha szerepe. https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20220126/megvaltoztatta-az-otthonokat-a-koronavirus-kiemelkedo-lett-a-konyha-szerepe-1121374
  35. [35] Porter, M. E. (1980). Competitive Strategy: Techniques for Analyzing Industries and Competitors. Free Press, New York.
  36. [36] Porter, M. E. (2008): The Five Competitive Forces That Shape Strategy. https://hbr.org/2008/01/the-five-competitive-forces-that-shape-strategy
  37. [37] Rastogi, N.–Trivedi, M. K. (2016): PESTLE Tecnique–A tool to identify enternal risks in construction projects. International Research Journal of Engineering and Technology, Volume 3. Issue 1. pp. 284-388.