Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata
https://doi.org/10.21791/IJEMS.2023.034
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Copyright (c) 2023 Kristóf Tibor Dorogi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Elfogadott 2023-08-22
Publikált 2023-09-29
Absztrakt
Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.
Hivatkozások
- Neulinger Á. (2007): Társas környezet és sportfogyasztás – A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola. 221 p.
- Wilkinson R. G. (1996): Unhealthy Societies: The Afflicitons of Inequality. London: Routledge. 255 p.
- Kennedy B. P. – KawachI I. – Prothrow-Stith D. (1996): Income Distribution and Mortality: Cross-Sectional Econological Study of the Robin Hood Index in the United States. British Medical Journal 312 (7037), 1004-1007. p
- Lynch J. W. – Kaplan G. A. (1997): Understanding How Inequality in the Distribution of Income Affects Health. Journal of Health Psychology 2 (3) 197-314. p.
- Kaplan G. A. – Pamuk E. R. – Lynch J. W. – Cohen R. D. – Balfour J. L. (1996): Inequality in Income and Mortality in the United States: Analysis of Mortality and Potential Pathways. British Medical Journal 312 (7037) 999-1003. p
- Shi L. – Starfield B. – Kennedy B. – Kawachi I. (1999): Income Inequality, Primary Care, and Health Indicators. The Journal of Family Practice 48 275-284. p
- Russ L. (2004): Income Inequality and Self-Rated Health in US Metropolitan Areas: A Multi-Level Analysis. Social Sciences & Medicine 59 2409-2419. p.
- Oshio T. – Kobayashi M. (2008): Income Inequality, Poverty, Social Welfare, and Self-rated Health: a Multilevel Analysis in Japan.
- Kovács A.- Paár D. – Elbert G. – Welker Zs. – Stocker M. – Ács P.,(2015): A magyar háztartások sportfogyasztási szokásainak felmérése; Pécsi Tudomány Egyetem; (ISBN 978-963-642-983-6) 55-56. o
- Csóka, L. – Törőcsik, M. (2020): Sportfogyasztás. A magyar lakosság sportolással, sportfogyasztással kapcsolatos magatartása – országosan reprezentatív (n=1000) és országosan nem reprezentatív (n=3000) online megkérdezések eredményeinek összehasonlítása. (ISBN 978-963-429-517-4)
- Paár D. (2013) A magyar háztartások sportfogyasztásának gazdasági szempontú vizsgálata doktori (PhD) értekezés
- Ács P., (2018): A magyar háztartások sportfogyasztási szokásainak felmérése (ISBN 978-963-642-983-6)
- I01: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sprt_pcs_hbs/default/bar?lang=en letöltve: 2023.03.20
