Keresés

Keresési eredmények

• A hőbevitel hatása az S690QL acél szívóssági tulajdonságaira felrakóhegesztés során

  1-12

  Terdik Gábor

  Meilinger Ákos

  Megtekintések száma:

  19

  Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált a nagyszilárdságú acélok alkalmazása felrakóhegesztési eljárások során. Ennek egyik tipikus ipari példája az épületbontási munkálatokban használt hidraulikus ollók esete, ahol az alkatrészek nemcsak jelentős koptatóhatásnak, hanem intenzív dinamikus igénybevételnek is ki vannak téve. Az S690QL jelű, nemesített nagyszilárdságú acél alkalmazása e területen különösen elterjedt, elsősorban a felrakott réteg alapanyagaként, a bontóollók legnagyobb terhelésnek kitett zónáiban. A nemesített, nagy szilárdságú acélok azonban rendkívül érzékenyek a hegesztési hőciklus hatásaira, ami elsősorban a hőhatásövezet szövetszerkezetében és mechanikai tulajdonságaiban bekövetkező kedvezőtlen változások formájában jelentkezik. A felrakóhegesztés során érvényesülő hőciklusok jellegükben és lefolyásukban eltérnek a kötőhegesztésre jellemző paraméterektől, következésképpen a kialakuló hőhatásövezet szerkezeti és mechanikai tulajdonságai is különbözhetnek. Emellett a felrakott réteg beolvadási mélysége is változó lehet, amely lényegesen módosíthatja a nagyszilárdságú acél teherviselő keresztmetszetét, és ezáltal az alkatrész üzemi viselkedését. A kísérleti munka során S690QL alapanyagon végeztünk felrakóhegesztéseket különböző hőbevitel mellett, ezzel eltérő beolvadási mélységeket kialakítva. A vizsgálatok célja az volt, hogy meghatározzuk a beolvadási mélység hatását a felrakott alkatrész dinamikus igénybevétellel szembeni ellenállására. A méréseket +20 °C és -40 °C hőmérsékleteken is elvégeztük. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy a nagyobb beolvadási mélységgel rendelkező minták csökkent szívósságot mutatnak mindkét vizsgált hőmérsékleten.