Keresés

Keresési eredmények

• Lex-Mercatoria elvek: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás sarokköve

  5-27

  Al Bitar Rachid

  Megtekintések száma:

  89

  A nemzetközi kereskedelmi választottbíróság egy vitarendezési mechanizmus; így lehetővé teszi a vitás felek számára, hogy ügyeiket a nemzeti bíróságokon kívül rendezzék. Másrészt a lex mercatoria olyan szabályrendszerként határozható meg, amely magában foglalja a kereskedők által a középkorban használt szokásokat, így az angol „merchant law” megnevezést. A globalizációt követően, pontosabban a huszadik században mindkét fent említett koncepciót a világ legtöbb jogrendszere átvette és fejlesztette. A tanulmány célja a lex mercatoria meghatározása történetének, fejlődésének feltárásával, valamint minden elemének vizsgálatával, valamint, hogy tanulmányozza a lex mercatoria elveinek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokra gyakorolt hatását.

• A munkaügyi alternatív vitafeloldó módszerek a bírósághoz fordulás alapjogának fényében

  Nádházy Zsolt

  Megtekintések száma:

  88

   

  Thanking to the fact that numerous European countries have become more democratized, and to the practical experience based on common law legal system, from the middle of the XXth century some of the continental legal systems have begun to apply alternative procedures for solving disputes between parties, such as facilitation, arbitration or mediation. We can stress two important common features of these solutions. Firstly, if parties apply these ways, they can avoid the traditional judicial way (or, if the result of the chosen method is not satisfactory, these ways can be considered as the preliminary step before the judicial way). Secondly, these procedures have appeared firstly in labour law.

  As we emphasized, applying these solutions parties try to avoid the judicial way, for this reason in this study we try to introduce the relationship between these methods and the basic right to turn a (traditional) court. Expert’s opinions in connection with these processes are very different, we introduce only the two farthest standpoint: on the one hand these ways can speed up the procedure between parties, and can increase the efficiency of it, and parties can agree with each other by amicable way. On the other hand, applying these ways some of the basic rights (for example the principle of independence of courts and the right of fair trial or the principle of contradictory) will be decreased.

  In this study we try to examine the problem determined in the title, on the basis of the rules of the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, and the Constitution of Hungary. But, we have to examine not only the right of fair trial and turning to a (traditional) court, but the monopoly of courts in connection with solving legal disputes (as constitutional principle) in details. We utilize the orders of the Hungarian Constitutional Court as well as the theological and practical experience of these procedures. We have to emphasize that from the different alternative dispute-solving mechanisms we examine not all of the models, but only the model of New York, because only the procedures follow these model are relevant for us in this study.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  396

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.