Keresés

Keresési eredmények

• A privátszféra polgári jogi védelmének alapkérdései

  Fézer Tamás

  Megtekintések száma:

  147

  Privacy has become a hot topic in personality rights protection in the 21^st century all over the world. Classic personality rights did not cover all aspects of modern privacy law and the lack of an exhaustive list for personality rights also left many questions unanswered. The right to privacy is hard to define and it is even more difficult to identify the limits of this sensitive right. Our goal is to analyze various definitive attempts to privacy and synthetize them with actual judicial practice in order to get closer to what privacy law truly covers in modern jurisdictions. Even if brand new challenges arise almost every day, privacy remains a powerful instrument to provide autonomy to individuals and sometimes to legal entities.

• A CISG és a UPICC gyakorlati jelentőségének megítélése

  21-40

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  189

  Jelen tanulmány elsődleges célja a jogirodalom által kifejezetten jelentősnek titulált, a nemzetközi kereskedelmi jog területén megalkotott jogi szabályozók közül a Bécsi Vételi Egyezmény (CISG) és a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC) értékelésének útján annak megállapítása, hogy a vizsgálat tárgyává tett jogi instrumentumoknak mekkora a tényleges gyakorlati relevanciája, alkalmazási volumene. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a tanulmány a CISG tekintetében a rendelkezésre álló empirikus kutatások eredményeire, míg a UPICC vonatkozásában az elérhető esetjogi kivonatokra támaszkodik. A Bécsi Vételi Egyezmény esetében megállapítható, hogy az Egyezmény gyakorlati alkalmazásának volumene mérsékelt, elmarad attól a sikerességtől, amit a jogirodalom tulajdonít a számára, míg a UPICC közzétett joggyakorlatának a revíziója eredményeként egyértelműen rögzíthető, hogy az UNIDROIT Alapelvek elsődlegesen a nemzeti jog, valamint a nemzetközi egyezmények értelmezését, kiegészítését hivatott elősegíteni, a felek hajlandósága a UPICC elsődleges alkalmazása iránt rendkívül csekély mértékű.A tanulmány továbbá foglalkozik a jogi szabályozók nemzeti jogalkotásra gyakorolt hatásaival is, mely körben mindkét instrumentum vonatkozásában megfigyelhető a jelentős mértékű befolyás az egyes országok polgári anyagi jogi kodifikációja tekintetében.

• A szennyező fizet elvének megjelenése a magyar polgári jogban, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség kérdéseire

  89-106

  Sztancs Edit

  Megtekintések száma:

  84

  The polluter pays principle is one of the basic principles of international environmental law
  mentioned directly firstly only in 1972, however the principle were declared in 1929 in the
  well-known Trail Smelter Case. The polluter pays is an economical principle, and in the
  meaning of this principle the costs of pollution shall be shared between industrial companies
  and consumers. Taking into consideration that after applying this principle price of products
  will be higher than before, industrial companies shall reduce their pollution in the interest of
  their (and their products’) competitiveness. Seeing the development of the principle in EU
  level, the polluter pays were mentioned first time in the first „programme of action of the
  European Communities on the environment” adopted in 1973. However it is questionable
  what polluter, pollution, obligation of polluter and costs of pollution mean exactly, and for
  this reason this principle cannot be applied automatically.
  In this study I try to examine how the polluter pays principle works in the Hungarian national
  law, especially in the Hungarian Civil Code. For this reason I examine the applicability of
  Article 345 of the Hungarian Civil Code („Damages Originating from Hazardous
  Operations”), with special regard to the case-law of the Hungarian civil courts. I also try to
  introduce the possibilities and obligations of the public prosecutor in environmental issues.

• Az új Polgári Perrendtartás osztott tárgyalási rendszere az 1911. évi I. törvénycikk tükrében

  88-96

  Ferenczi Áron

  Megtekintések száma:

  82

  n my paper, I dealt with the divided trial system, because in the Conception of the New Code of Civil Procedure arised the idea, that the first-instance procedure will be regulated by the divided trial system. During my studies, I researched the trial system of the Act I of 1911, and I analyzed the sentencing practice in this era.

  First, I presented the matter of the trial system, as well as the two dominant trends in Hungary relating to the creation of civil action. The difference between the two trends, that distinct mesne process creates the civil action. According to one of them, the civil action is created when the defendant gets the statement of claim, or, on the other hand, when the defendant submits countermotion.

  In the next chapter, I intended to present the point of intersection of action, which legal institution separates the first-instance procedure to pre-trial hearing and the trial on the merits.

  After this chapter, I reportedtheresults of sentencing practice and cametotwoconclusions. Ontheonehand, thepre-trialhearinghangedfirefor a longtimebecause of theappealproceedings. Ontheotherhand, thesentencing practice wasnotconsistent, becausethecourtsused an incorrectterminology. Thecourtsdismissedtheproceedingsbeforethesubmission ofcountermotion, butaccordingtotheAct of 1911 themesneprocess of creating a civil actionwastosubmit a countermotion.

  Inconclusion, I thinkthe divided trial system of the New Code of Civil Procedure will be totally different than the divided trial system of the Act of 1911.

• A társasági jogviszonyok szabályozása a német polgári jogi társaságban

  Szikora Veronika

  Megtekintések száma:

  49

  Partnership under the civil code is a harsh institution in Hungarian legal system. Despite of this fact, most of the European countries apply this legal entity a lot as a background for other, more complicated corporate forms. In my essay I demonstrate those rules in German Civil Code (BGB), which show the importance and opportunities of these partnerships.

  If we would like to describe the essentials of partnerships under the Civil Code, the most important question is the legal relations from both inner and external point of view. Internal relations mean an obligation between the parties, who form this partnership. It is natural that we can find both rights and commitments between founders. This is a contract but BGB says that all parties have equal rights and commitments in the same partnership. As a general rule of the Code, it is permissive, not cogent. BGB has basic regulation for operating such a partnership, but can be useful if founders live with this permissive opportunity and shape special rules for their partnership, which fit to their aims, functions, different financial potential of the parties.

  There is a chance for founders to neglect building a whole structure and organization for their partnership, if they want to operate it as an inner partnership, without external relations, focusing only for the rights and omissions between the parties.

  From all contract that establishes a partnership under the Civil Code membership rights follow. These rights cannot be transferred. A distinction can be made between administrational, common business management and financial rights. Rights to common business management can consist of right to information, right to supervision or the most important right to vote. Financial rights gather typical rights such as right to dividend or liquidity proportion. These rights are social omissions from the viewpoint of the partnership itself, as these are for the interest of the parties.

  The most important omissions of the founders are financial contribution to establish the partnership. This regulation results from that partnership is to promote common aim of the founders, and to achieve this, all of them have to make available pecuniary or non-pecuniary assets. According to a special rule of BGB, over against the other corporate forms, members of the partnership have no omission to increase or complete their assets.

  Management of the partnership is not only a right but an obligation too. A special omission is that all members and founders have to be loyal to the partnership. Because of the strong partnership character of this corporate form, this means that members have to keep the interest and aim of the partnership in view. They all are responsible for achieving the aim of the partnership and nobody can sit as a beneficiary. Loyal members have to keep secrets in connection with operating the partnership and of course the sudden obligation to inform the others of all events and experiences, which are in tight connection with the partnership and the interests of the parties. If any of the members breach these obligations, rules of damages can be applied in BGB.

  Assets of the partnership are special, because no separated corporate assets form. Financial and non-pecuniary contribution becomes the assets of the community of members. It is undividable and common. But these common assets are strictly separated from the private assets of the parties. Rights for profit and deficit are equal, but this permissive rule allows different regulation in the contract. The only cogent sentence is the prohibition of societas leoniana, i.e. nobody can be precluded of profit and deficit.

  External relations mean the representation of the partnership. In this case the most important law is the contract itself. In case of disagreement between the parties, there is a helping rule of BGB: members can act as a body. If we take into consideration the rules of liability, we can say that because of the lack of legal capacity of the partnership, individual liability has its important role. Generally this liability is unlimited, but there is a chance to agree with the creditor to limit liability. But this limitation is only valid for that legal transaction.

  Rules for partnerships under the Civil Code in Germany are more detailed and nuanced than in Hungary. Partnership is the basic type of civil law partnerships, such as limited partnership or general partnership. We have to consider that building up a more coherent regulation for these partnerships can be useful to categorize atypical corporations.

• Az MH-17 légi járat lelövésének nemzetközi jogi megítélése a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény tükrében

  Papp Zoltán

  Megtekintések száma:

  69

  This paper addresses the downing of Malaysian Airlines flight MH-17 in 2014 from the perspective of the Chicago Convention on international civil aviation. Two issues are closely examined namely the applicability of Article 3bis on prohibiting the use of force by states against civil aircraft to the specific case and States’ obligation to close the airspace to civil aviation over conflict zones.

  If the assumption of the Joint Investigation Team is correct in that flight MH-17 was shot down from a territory held by separatist groups it will be a legally challenging task to prove the necessary link to Russia requried by international law to determine state responsability for the breach of Article 3bis. The fact that the International Court of Justice has never delivered a judgement on merits concerning aerial incident cases due to the lack of jurisdiction does not advance the prospect for a reassuring conclusion of the case concerning flight MH-17 from the perspective of international aviation law.

  The obligation to close the airspace by the state exercising sovereignty over the airspace over conflict zones is not spellt out explicitly in the Chicago Convention. States responsible for the airspace should however close their airspace if the airspace in question is not safe for civil aviation. The critical question remains whether the state responsible for the airspace has all the relevant information at its disposal when making the complex decision about closing the airspace. In case of a non-international armed conflict non-state actors are not obliged under the Chicago Convention to share aviation safety related information with the enemy state responsible for the airspace under international law over the conflict zone.

  It is hereby proposed that binding regulations should be adopted either in the field of international air law or humanitarian law to the effect that during an armed conflict non-state actors co-operate in information sharing for the sake of guaranteeing the safety of (international) air traffic.

• Az élettársi kapcsolat magyar szabályozása és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása

  29-35

  Ferenczi Fanni

  Megtekintések száma:

  168

  Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és egész Európában jelentősen megnőtt az élettársi kapcsolatban élők, valamint az élettársi kapcsolatból született gyermekek száma. E tények, társadalmi tapasztalatok miatt szükség volt az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás jelentős módosítására is, amire az új Polgári Törvénykönyvben került sor. Az élettársi kapcsolatok nyilvántartásában ugyanakkor fontos szerepet kaptak a közjegyzők. Közjegyző-helyettesi munkám során azt tapasztalatom, hogy a viszonylag gyakori jogszabályi változások miatt az élettársak nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat joghatásaival.

  Ezért rövid tanulmányomban bemutatom az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás múltját, jelenét. Különös figyelmet szentelek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának. Ez az áttekintés kitűnő lehetőséget biztosít a nyilvántartás kezelése során szerzett gyakorlati tapasztalataim és a nyilvántartásról kialakult véleményem megfogalmazására is.

• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai

  65-97

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  73

  A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Pétervári Máté

  Megtekintések száma:

  116

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.

• Gondolatok az ingatlan kiürítés végrehajtásához - polgári peres vagy nemperes eljárás -

  Kavecsánszki Éva

  Megtekintések száma:

  150

  In many cases, owners have problems recovering their rented or arbitrarily occupied real estate. News often report difficult situations in connection with the evacuation of real estate. More instructive cases have also drawn attention to the severity of the problem. The study describes the rules for (litigation and non-litigation) court proceedings for the evacuation of real estate and does not deal with the enforcement procedures ordered by a notary.

  The possibility to initiate emptying real estate non-litigation procedure - according to Vht. 183rd-184th § - is not well known widely. According to most people, almost the only possible way to reclaim the real estate is to litigate, although the possibility of initiating the non-litigation procedure has been provided for years, provided the conditions of the law are met. Emptying of real estate in non-litigious procedure is possible in the case of real estates by arbitrarily occupied real estates, fixed-term tenancy agreemens of residential premises and other non-residential premises, as well as other types of properties specifically designated by law.

  The study presents the possible ways of carrying out the real estate evacuation, the enforcement procedure following the litigation procedure and the enforcement procedure initiated on the basis of a court non-litigation procedure, focusing primarily on proceedings commenced after 1. January 2018. The study deals with the legal background to the non-litigation and litigation procedure, the order for enforcement, the issuing, the service of an enforceable instrument, the possibilities provided by law in the event of non-execution, the short presentation of remedies. It also deals with some of the innovations introduced by law CXXX of 2016 on Civil Procedure Rules, suspension of enforcement, as well as the applicability of the eviction moratorium in each case. In the emptying of real estate, debtors often face criminal law. The most frequent criminal cases during the emptying of the real estate are presented in the study too (breach of seal, assault on a public official).

• Az infláció hatása a magánjogi jogviszonyokra

  45-72

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  204

  Évtizedek óta nem láttunk olyan áremelkedést Magyarországon, illetve Európában és általában a világon, mint amivel 2022-ben voltak kénytelenek szembesülni a fejlett világ lakói. Az infláció 2022 decemberében Magyarországon 24,5 % volt, 2023 januárjában pedig a mutató 25,7 %-on állt. Az írás összefoglalja az inflációval kapcsolatos lényeges fogalmakat, kitérve az infláció definíciószerű megközelítésén túlmenően annak fajtáira, illetőleg annak mérésére vonatkozó legfontosabb elvekre, módszerekre. A gazdasági fundamentumok alapvetően meghatározzák a magánjogi jogviszonyokat, jogintézményeket is. Ilyen esetben beindul a válságjogi jogalkotás, ami elsődlegesen azokat a területeket érinti, amelyek a gazdaság működésére, a fogyasztók mindennapjaira a leginkább kihatással vannak. A jelen írás áttekinti azokat a fontosabb civiljogi struktúrákat, és az azokat szabályozó Polgári Törvénykönyvbeli, illetőleg egyéb törvényi és kormányrendeleti szintű szabályokat, amelyek tartalmát egy tartós inflációs környezetben indokolt módosítani, de amelyek ezidáig nem kerültek a jogalkotó fókuszába, hangsúlyozva a magánjogi normáknak a megváltozott gazdasági környezethez történő igazításának szükségességét. Azokat a jogszabályokat tekinti át az írás, amelyekben a jogalkotó a jogszabály szövegében rögzít értékre, árra utaló adatokat, nominálisan meghatározva, számszakilag konkrétan megjelölve azt az árat, értéket, amely jelentős szerephez jut egy adott magánjogi jogviszonyban. Ez a fajta jogalkotás azonban egyáltalán nincs tekintettel az értékviszonyok változására, így arra, hogy inflációs környezetben a magánjogi normában nominálisan rögzített ár- és értékadatok nem igazodnak a gazdasági folyamatokhoz, azaz nincsenek összhangban a mindenkori, gazdasági fundamentumok által determinált árszínvonallal. A szerző javaslatokat fogalmaz meg, szabályozási technikákat vázol fel ezen jogszabályi rendelkezéseknek a megváltozott ár- és értékvisszonyokhoz történő igazítására irányuló jogszabálymódosításra.

• A Digitális Egységes Piaci Stratégia szerződési jogi hatásai a magyar polgári jogra

  108-120

  Árva Máté

  Megtekintések száma:

  124

  The necessity of framing contract law fulfilling the expectations of the digital era is among the main purposes of the Digital Single Market Strategy, that has been introduced by the European Committe in 2015. Within the Strategy two directive proposals have been presented: the directive of the European Parliament and of the Council on certain aspects concerning contracts for the supply of digital content and the directive of the European Parliament and of the Council on certain aspects concerning contracts for the online and other distance sales of goods. These include the concept of conformity with the contract, the meaning of which raises several questions to be answered regarding the Hungarian legal system.

  My treatise focuses on the investigation of the criteria of conformity with the contract with special regard to the definiton of the directive proposals. In the first place I outline the elements of conformity with the contract, then I attempt to create a comprehensive definition of it. Thereafter I analyse the rules of the Hungarian Civil Code that are connected to the category of the conformity. Furthermore, I investigate the necessity of the integration of the conformity with the contract into the the Hungarian civil law. Finally, I present a future legislative concept that could be regarded as a possible way of adaptation of this legal category.

• A szerv- és szövetadományozás polgári jogi érvényesíthetõsége, avagy jogi szabályozásának ellentmondásai

  Kiss Nóra

  Megtekintések száma:

  50

  Developments in the last centuries in the fields of pharmacy and surgery have had a beneficial effect on the treatment of various diseases and injuries. As a result these two areas have attracted the support and admiration both of the scientific world and the general public.

  The examination of the effects of taking part by human beings has become unavoidable in the healing process. This relationship is unusually complex regards scientific opportunities and fragile in respect of people’s defencelessness.

  Important legal background material is available today relating to organ transplantations. It must be recognized, however, that this legal corpus has been a long time in the making and is still taking shape even today. Although people are trying to establish suitable legal framework for medical law, there are still some weak points and „prejudices”. Nowadays it is necessary to make an attempt at reconciling medical science and law not forgetting about the fact that their approaches are different.

  Medical law is not just about damages. Informing about the topic, the rights and the possibilities, preventing the trials: all of these things are more important. First of all, this is a life-saving procedure and money can not „repair” the problem in that case. Although it sounds cliché, it is true: you can not replace the unpurchasable organ by money. On the other hand, this should be a teamwork between the donors and recipients. They have to cooperate. The „job” of the law – which tries to be objective while it makes rules- should be to consider both views.

  It is well-known that the waitinglists are very long. What is the reason? What kind of solution is able to make the waiting-time shorter? These are very serious questions but the efficient transplantation is the most important. Transplantation is one thing and surviving it is another. And top of all that there is the problem of the „tragedy of the transplantation”: it is often said that donors have no rights. Which should/ can be preferred : the right to live or the right to voluntarism?! Can you decide which system (opt-in or opt-out donation system) gives better solution?!

  Giving a right answer is not so easy. Opt-out system may increase the level of available organs but it does not mean necessarily that there will be more organs for donation with absolute certainty. That is why you can not say simply that the „donor-licence” is a bad idea. There are lot of „ingredients” you should consider: technical developments, public education and last but not least social acceptance. According to the law in the opt-out system doctors should not ask the relatives about their opinions but it is said they usually do it. Is this an efficient system?!

  In my opinion an effective „dialogue” is needed -not only between law and medical science but between the organ donation systems, too- for the sake of a „flexible” legal background which can take part actively in our everydays in the 21st century. 

• Fogyasztói magáncsőd az Európai Unióban

  153-163

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  81

  A modern polgári jogrendszerek szinte mindegyike kiemelt alanyi jogként tekint a tulajdonjogra, amely azt jelenti, hogy megfelelő bírósági eljárás nélkül a személyeket megillető tulajdonjog nem korlátozható és nem vonható el. A fizetésképtelenségi eljárások esetében a tulajdonhoz való alanyi jog sérelmet szenved, hiszen az adóst megfosztjuk az őt megillető tulajdonjogától. Ezen helyzetekben az adós és a hitelező tulajdonjogi igénye feszül egymásnak, akár olyan szinten is, hogy az adós megélhetése veszélybe kerül a hitelezői igények kielégítése által. A fizetésképtelenségi eljárások során a kötelezett magatartása következtében a jogosult oldalán megbomlott tulajdonjogi jogviszonyt kell úgy helyreállítanunk a kötelezett vagyona terhére, hogy biztosítjuk az adós érdekeinek védelmét is, az eljárás mindkét fél érdekeit szem előtt tartó voltát. A nemzeti jogalkotóknak több szempontot is figyelembe véve kell tehát megalkotni azokat az anyagi és eljárási jogszabályokat, amelyek alapján a magánszemélyek vagyona is fizetésképtelenségi eljárás alá vonható. Mindezt egy olyan környezetben kell a nemzeti jogalkotóknak megtennie, amikor a globalizáció hatása miatt már közel sem biztos, hogy az adós és hitelező azonos ország állampolgára. Épp ezért fontos azt is megnézni, hogy az Európai Unió a tagállamai számára hogyan szabályozza a nemzeti határokon átnyúló, de az Európai Unió tagállamai közötti fizetésképtelenségi eljárásokat.

• Az orvos gyógyító tevékenységének polgári jogi vonatkozásai

  28-42

  Juhász György

  Megtekintések száma:

  237

  The article wish to briefly cover the civil liability of the medic. The actuality of this topic is exemplified well by the fact that court trials for compensation of damages against healthcare providers show an increasing tendency year by year. It is deem important to briefly delineate the drawing of line between the civil and criminal liability during the presentation of the civil liability. After speaking about issues of drawing of line, the study is going to cover the effective liability for damages of the medic. While explaining the liability for damages of the medic, it will cover the concept of legal nature of invasive procedures, matters concerning the liability of healthcare institutions, and the basic topics of tort and contractual liability. The article is going to introduce the issues concerning illegality, the patient’s right to self-determination, his or her right to information, the obligation of medics to disclose information, in addition to matters related to the concept of the legal nature of informed consent along with the connected judicial practice in the chapter about the informed consent of the patient. As for closure, during the analysis of issues regarding evidence, it wish to cover the rules of culpability, the choice for healing methods of medics, and medical documentation, respectively.

• A jogcímes elbirtoklás kérdései

  81-89

  Máté Tucsek

  Megtekintések száma:

  384

  Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.

  Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.

• Kisértékű és kiemelt jelentőségű perek speciális szabályai a polgári perjogban

  Lipták-Vida Gabriella

  Megtekintések száma:

  83

  My paper is about the preferential significance and minor value actions special rules in the civil proceeding. These types of actions have several special rules compared to the general rules and have specialities compared to each. The specialities are multiple the most important is the sum in dispute. This is under 1 M florins in minor value actions and above 400 M florins in preferential significance values. These worths are too low in minor value actions and too high in preferential significance actions. This is proven by that there are almost no cases where these rules are adaptable.

  These rules are simple and easy to use it but not common in civil proceedings. It is mistake because these are useful rules and these would make the actions more simple.