Keresés

Keresési eredmények

• Közigazgatási szervezési elvek érvényesülése a közoktatási igazgatásban

  74-84.

  László Vilmos Csongor

  Megtekintések száma:

  144

  1990 után az állami oktatási intézményeket a helyi önkormányzatok tartották fenn és ellenőrizték. Ez az időszak a decentralizáció korszaka volt, melynek előnyeit és hátrányait vizsgálom a tanulmányban. 2011 után volt egyfajta jogalkotási decentralizáció, amely után az oktatásnak működési szerepe volt vagy lehetett volna, de az állami felelősséggé vált. Az állam mint volt ágazati koordinátor, ezt követően a közhatalmi hatósága mellett fenntartói szerepet vállalt.

  Az adminisztráció két alrendszerének két alapvető változása történt 1990-es megalakulása óta, de főleg 2010 után. Ezek részben strukturális jellegűek voltak, több lépcsőben érintették az államszervezetet, majd a központi integrációt és az önkormányzatok újraszabályozásához kapcsolódó változásokat, tükrözve az állam szerepének módosulását, a Neoweber állameszmék kibővülését és a modernizációt.

  Ezen tényezők egy részét nemzetközi hatások generálták, de a magyar alapelvek is szerepet játszottak. Ez a tanulmány azt elemzi, hogy a részleges feltételek hogyan tükröződnek az oktatásigazgatásban, hogyan követték az igazgatási ágak az általános tendenciákat. Azt is megvizsgálom, hogy mennyire volt sikeres ezeket a szerepeket együtt kezelni és bizonyos pontokon szétválasztani.

• Felsőoktatási autonómia-viták, kérdések és válaszok a közigazgatás(tudomány) szemszögéből

  27-48

  Dr. Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  101

  Bár az egyetemi autonómia mindig is nemzetközi és a magyar tudományos vizsgálódások középpontjában állt, hazánkban a felsőoktatási autonómia kérdéskörét legtöbbször a jogszabályi változásokhoz kapcsolódóan vizsgálta a jogirodalom. 2020-tól kezdődően több magyar egyetem is a modellváltás útjára lépett, amely egyben fenntartóváltást is jelentett. Ezen változások éles társadalmi, politikai és jogi vitákat generáltak, amelyek egyik központi kérdése az autonómia volt.

  A felsőoktatási autonómia nemcsak a magyar narratívában meghatározó, hiszen a viták új lendületet kaptak, amikor a kérdés 2022. végén nemzetközi kontextusba került. A magyar rendszer unikális jellegű megkülönböztetésének indokoltsága a tudományos irodalomban is sok kérdőjelt vetett fel, különösen az autonómia nemzetközi fogalma alapján és más európai, így például a holland példával összevetve. A tanulmány a megkülönböztetés indokoltságára kérdez rá az autonómia nemzetközi fogalmát elemezve, valamint a magyar jogi folyamatokat vizsgálja a fenntartói irányítás szemszögéből, és összeveti azt különösen a holland példával.