Suchen

Ergebnis der Suche

• Die Bedeutung einer angemessenen Vergütung von Richtern

  47-70

  Judit dr. Böröcz

  Views:

  110

  Judicial independence is a requirement in EU law stemming from the principle of effective judicial protection referred to in Article 19 of the Treaty on the European Union (hereinafter: TEU), and from the right to an effective remedy before a court enshrined in Article 47 of the Charter of Fundamental Rights of the European Union (hereinafter: Charter). Furthermore, it forms part of the essence of the right to a fair trial (CJEU C-896/19, 51).

  This study focuses on researching judicial independence from material point of view, because it is a question whether a judge can be independent without appropriate remuneration or not, and whether the Hungarian system corresponds to the expectations of the Court of Justice of the European Union (hereinafter: CJEU) and the European Court of Human Rights (hereinafter: ECtHR), furthermore charters, reports, opinions and other documents drawn up by bodies of the Council of Europe (hereinafter: CU) or under the aegis of the United Nations (hereinafter: UN).

• A munkaügyi alternatív vitafeloldó módszerek a bírósághoz fordulás alapjogának fényében

  Zsolt Nádházy

  Views:

  253

   

  Thanking to the fact that numerous European countries have become more democratized, and to the practical experience based on common law legal system, from the middle of the XXth century some of the continental legal systems have begun to apply alternative procedures for solving disputes between parties, such as facilitation, arbitration or mediation. We can stress two important common features of these solutions. Firstly, if parties apply these ways, they can avoid the traditional judicial way (or, if the result of the chosen method is not satisfactory, these ways can be considered as the preliminary step before the judicial way). Secondly, these procedures have appeared firstly in labour law.

  As we emphasized, applying these solutions parties try to avoid the judicial way, for this reason in this study we try to introduce the relationship between these methods and the basic right to turn a (traditional) court. Expert’s opinions in connection with these processes are very different, we introduce only the two farthest standpoint: on the one hand these ways can speed up the procedure between parties, and can increase the efficiency of it, and parties can agree with each other by amicable way. On the other hand, applying these ways some of the basic rights (for example the principle of independence of courts and the right of fair trial or the principle of contradictory) will be decreased.

  In this study we try to examine the problem determined in the title, on the basis of the rules of the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, and the Constitution of Hungary. But, we have to examine not only the right of fair trial and turning to a (traditional) court, but the monopoly of courts in connection with solving legal disputes (as constitutional principle) in details. We utilize the orders of the Hungarian Constitutional Court as well as the theological and practical experience of these procedures. We have to emphasize that from the different alternative dispute-solving mechanisms we examine not all of the models, but only the model of New York, because only the procedures follow these model are relevant for us in this study.

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Máté Pétervári

  Views:

  292

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.