Keresés

Keresési eredmények

• Az érzelmek felfedezése : – avagy a „law and emotion scholarship” a jogelméletben

  47-53.

  Kovács Zsófia Dóra

  Megtekintések száma:

  262

  Az „ideális bíró” nem ismeri az érzelmeket. A bírói székben ülve minden érzelmet kizárva objektíven és racionálisan hozza meg döntéseit. A jogelméleti gondolkodásban egészen az elmúlt pár évtizedig ez az egyelten lehetséges bírói ideál élt és tagadhatatlanul nagyon erősen van jelen mind a mai napig. Azonban az 1960-as évektől kezdődően az angolszász jogi kultúrában, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, szemléletváltás indult el. Gyors fejlődésnek indultak a jogot interdiszciplináris igénnyel vizsgáló irányzatok. Önálló irányzattá vált a jogelméleti gondolkodáson belül a Critical Legal Studies mozgalom. Emellett óriási előrelépés történt az érzelmek tudományos vizsgálata terén is, ahol mind a pszichológia, mind az idegrendszert vizsgáló neurotudományok komoly eredményeket értek el. Mindezen tényezők együttesen alapozták meg a jog és érzelem mozgalom (Law and Emotion Scholarship) megjelenését. A mozgalom egy kialakulóban lévő interdiszciplináris terület, amely a jog, pszichológia, irodalom, közgazdaságtan és filozófia területéről egyesíti azokat a tudósokat, akik határozott érdeklődéssel fordulnak a jog jelenségei és az érzelmek kölcsönhatásának vizsgálata felé. Kutatásomban elsősorban a mozgalom bírói ítélkezéssel kapcsolatos megállapításaira koncentrálok, vizsgálva azt, hogy hogyan kaphatnak szerepet az érzelmek a bírói döntéshozatalban. Hiszen a jog és érzelem mozgalom képviselői – a hús-vér bírák valóságát figyelembe véve – megkérdőjelezik annak gondolatát, hogy létezhet érzelemmentes bíráskodás.

• Mediation's possible influence on legal research methodology: a window on non-doctrinal legal approaches?

  121-144

  Yousfi Mourad

  Megtekintések száma:

  153

  Doctrinalism's dominance in legal scholarship, particularly in the traditional civil law European countries, has become an accepted truth. Nevertheless, new methodologies for legal research started to emerge and take different approaches to how studying law should be. This is the situation with the multidisciplinary and interdisciplinary methodologies, which present external methods that are open to various disciplines. Thus, they contradict doctrinalism's internal logic which is based essentially on the ‘black-letter reasoning’. Mediation is a process of a mixed sociolegal nature that we believe might boost the interest in a multidisciplinary approach, especially under the current context of the increasing regulatory tendencies encouraging recourse to this process and the failure of traditional and more formal procedures such as litigation to provide litigants with cost and time-efficient solutions. Nonetheless, it is reasonable to mention that several hurdles exist, including resistance to mediation to make this contribution. This paper aims to provide an overview of this methodological debate and the potential influence of Mediation as an Alternative Dispute Resolution (ADR) mechanism in this context.