Keresés

Keresési eredmények

• Az igazságügyi könyvszakértői szakkérdésekről a költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán a büntetőeljárásban

  37-59

  Andrea Kuhl

  Megtekintések száma:

  161

  A gazdasági bűnözés olyan bűncselekményekre utal, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a bizalmat, a pénzügyi kötelezettségeket, a tisztességes üzleti gyakorlatot és a gazdasági tevékenységek jogi kereteit. A téma fontosságát adja, hogy bár a megelőzés fontos, ezeket a bűncselekményeket nem mindig lehet teljesen kiküszöbölni, ezért a gazdasági bűncselekmények bizonyítására megfelelő nyomozati módszereket kell kialakítani és alkalmazni. Az elkövetők gyakran a szerződések, kifizetések és személyes kapcsolatok bonyolultsága mögé rejtik tetteiket, hogy elkerüljék a felderítést.

  A szakértői véleményhez dokumentumok vizsgálata és a releváns információk összegyűjtése is szükséges. Költségvetési csalás esetén a nyomozás kiterjed például a szerződések, bizonylatok, számviteli könyvek és tanúvallomások vizsgálatára, az adóhatósági eljárásokból származó határozatokat és pénzforgalmi kimutatásokat is figyelembe kell venni. A szakértőnek értékelnie kell a dokumentumok valódiságát, és össze kell hasonlítania az adóhatóság és a nyomozó véleményét, azonban nem mindegy, hogy milyen kérdésekre ad választ a büntetőeljárás során. Ebben a tanulmányban a költségvetési csalás bűncselekménye miatt indított büntetőeljárásokban készített igazságügyi könyvszakértői szakvélemények ismeretanyagára alapozva tárgyalom, ismertetem a szakértők kompetenciáit, a szakértőknek feltehető, a szakértői vizsgálatok és a büntetőeljárás eredményességére vonatkozó kérdéseket. A tanulmány a szakértők kompetenciájának jobb megkülönböztetése érdekében a jogi kérdéseket tartalmazó szakvéleményekre épít.

• Az előkészítő ülés és a bizonyítási indítványok szabályozásának jogtörténeti előzményei a hazai eljárásjogban

  67-94

  Németh János

  Megtekintések száma:

  176

  A hazai büntetőeljárásban a tárgyalás előkészítésének szakaszában közvetlenül a tárgyalást megelőzően megtartott előkészítő ülés alapvető céljai, hogy lehetőséget adjon a vádlottnak az ügyészség mértékes indítványát beismerő nyilatkozatával elfogadva befejezni az eljárást, egyébként pedig – amint annak neve is mutatja – hogy a vád és védelem számára lehetőséget biztosítson arra, hogy a bíróság előtt részt vehessenek a tárgyalás előkészítésében, és meghatározzák a későbbi bizonyítási eljárás fő irányvonalát. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam annak az általános vélekedésnek az alapját, mely szerint az előkészítő ülésnek a hatályos büntetőeljárási törvényben történő ezen szabályozása példa nélküli újításnak tekinthető, az első, 1896-os bűnvádi perrendtartásunkig visszamenőleg áttanulmányoztam a kodifikált büntetőperrendtartásainkat és a kapcsolódó egyéb releváns jogszabályokat. Jelen tanulmányomban ezen vizsgálat eredményeit kívánom ismertetni, rámutatva arra a néhány szabályozási előzményre is, amely a jelenlegi előkészítő ülés jogintézményhez kapcsolódhat.

   

• Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban

  95-113

  Szilvássy Zoltán

  Megtekintések száma:

  156

  A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.