Suchen
Ergebnis der Suche
-
Möglicher Einfluss der Mediation auf die Methodologie der Rechtsforschung: ein Fenster zu nicht-doktrinären Rechtsansätzen
121-144Views:293Die Dominanz des Doktrinalismus in der Rechtswissenschaft, insbesondere in den traditionellen europäischen Ländern mit Zivilrecht, ist zu einer akzeptierten Wahrheit geworden. Dennoch begannen neue Methoden für die Rechtsforschung aufzutauchen, die unterschiedliche Ansätze für das Studium des Rechts verfolgen. Dies ist der Fall bei den multidisziplinären und interdisziplinären Methoden, die externe Methoden präsentieren, die verschiedenen Disziplinen offen stehen. Sie widersprechen somit der internen Logik des Doktrinalismus, die im Wesentlichen auf der “Black-Letter-Argumentation” basiert. Mediation ist ein Prozess gemischter sozio-rechtlicher Natur, der unserer Meinung nach das Interesse an einem multidisziplinären Ansatz steigern könnte, insbesondere im gegenwärtigen Kontext der zunehmenden Regulierungstendenzen, die den Rückgriff auf diesen Prozess fördern, und des Versagens traditioneller und formellerer Verfahren wie Gerichtsverfahren, den Prozessbeteiligten kosten- und zeiteffiziente Lösungen zu bieten. Dennoch ist es sinnvoll zu erwähnen, dass es mehrere Hürden gibt, darunter den Widerstand gegen die Mediation, diesen Beitrag zu leisten. Ziel dieses Dokuments ist es, einen Überblick über diese methodologische Debatte und den potenziellen Einfluss der Mediation als Mechanismus zur alternativen Streitbeilegung (ADR) in diesem Zusammenhang zu geben.
-
Aspects of Penal Law and Investigation of the Criminal Offence of Theft as Stipulated by the Romanian Criminal Code
1-12Views:281Theft represents one of the oldest ways of embezzling goods from the public or private patrimony. As a typical form of criminal offences concerning the patrimony which are committed by stealing, it represents a great social danger in any given historic age. Thus, it is necessary that the judiciary bodies be aware of the main issues concerning the methodology of investigation of this kind of criminal offences, as well as of the nature of the causes and conditions that trigger or favorize the committing of such deeds.
The Romanian Criminal Code stipilates in article 208 theft in its simple form and in article 209 aggravated theft. Simple theft has the following forms: theft of movable material goods, theft of energies or documents; theft of a good that belongs entirely or partly to the doer; theft of a vehicle for the purpose of using it; theft from one’s spouse; theft committed by the person who lives with the injured party or is housed by the latter; theft committed by a minor to damage his/herguardian. According to the Romanian legal provision theft consists in ”taking a movable good from the possession or custody of another, without the consent of the latter, for the purpose of unjustly appropriating it“, certain circumstances being necessary to consider it as an aggravated theft. Activities performed in accordance with the forensic regulations and with the provisions of the Romanian Code of Criminal Procedure must clarify the following general aspects: what is the area of the crime scene, what category do the stolen goods belong to, the circumstances in which the deed was committed with reference to the number of persons that participated together in committing the theft, conditions of place and time, the way of getting on the crime scene. Also, dispositions can be given to perform searches, reconstructions, to present persons and objects in order to have them recognized, as well as tactical activities of hearing persons. -
Az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogai sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata
49-62Views:521A dolgozat vizsgálódásának fókuszába eső kérdéskör az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Ezzel összefüggésben a taglalt téma jellegéből fakadóan kettős kutatási kérdés került megfogalmazásra. Az első polgári jogi jellegű, s arra irányul, hogy a joggyakorlatban milyen felperesi, alperesi és bírósági attitűdök, tendenciák jelennek meg az elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj kapcsán. A második a büntetés-végrehajtás tárgykörét érinti, s elválaszthatatlanul következik az elsőből: a bírói gyakorlatból milyen, a magyar büntetés-végrehajtási körülményeket jellemző sajátosságok tárhatóak fel. Ezek megválaszolása empirikus kutatásmódszertant igényel. Ennek megfelelően 91 darab 2014 és 2020 közötti ítéletet dolgoztam fel átfogó jelleggel. Ez nem jelent mást, minthogy a dolgozat bemutatja a sérelemdíj jogintézménye szempontjából releváns teljes időszakot, azaz a felperesi, alperesi és bírósági karakterisztikák nemcsak pontszerűen, hanem fejlődési ívükben kerülnek ismertetésre. Dolgozatomban először a felperesi kereseteket taglalom: részletezem, hogy mire irányul a kereseti kérelmük, melyik személyiségi jogaikat vélik sérülni, illetve milyen létbeli jelenségekre alapozzák a jogsértést. Második pontként vizsgálom az alperesi ellenkérelmeket illetően, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek milyen jogi érvekkel kívánják alátámasztani, hogy nem követtek el jogsértést, vagy hogy velük szemben sérelemdíj kiszabására nincs lehetőség. Ezek után térek rá a bírói gyakorlat vizsgálatára. Először azt részletezem, hogy a bíróságok miként kezelik a megállapítási kereseteket, vagyis a jogsértés meg- vagy meg nem történtének kérdését. Majd bemutatom a marasztalási kereseteket, amelyek kapcsán a bíróságok szerint releváns felelősségi rezsimet, illetve az annak megfelelő részkövetelményeket taglalom. Ezek után kitérek a sérelemdíj és az elhelyezési körülményekkel összefüggő kártalanítás mátrixára, bemutatom a két jogintézmény viszonyrendszerét és az egyes elhatárolási pontokat. Végül sor kerül a kutatási kérdések megválaszolására. A polgári jogi kérdés kapcsán egy ideális modellt vázolok fel, amelyben az egyes eljárási szereplők megfelelő hivatkozásokat tesznek és döntéseket hoznak. Ezek révén a felperes biztosítani tudja, hogy a sérelmei miatt a jogsértést megállapítsák, valamint számára sérelemdíjat ítéljenek meg. Az alperes a modell követésével elérheti, hogy a megítélt sérelemdíj összege minél kisebb legyen, a bíróság pedig helyes dogmatikai alapokra helyezkedhet. A büntetés-végrehajtási kérdés kapcsán pedig megoldási javaslatokkal élek, amik mentén felszámolhatóak lennének az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények.