Suchen

Ergebnis der Suche

• Möglicher Einfluss der Mediation auf die Methodologie der Rechtsforschung: ein Fenster zu nicht-doktrinären Rechtsansätzen

  121-144

  Mourad Yousfi

  Views:

  153

  Die Dominanz des Doktrinalismus in der Rechtswissenschaft, insbesondere in den traditionellen europäischen Ländern mit Zivilrecht, ist zu einer akzeptierten Wahrheit geworden. Dennoch begannen neue Methoden für die Rechtsforschung aufzutauchen, die unterschiedliche Ansätze für das Studium des Rechts verfolgen. Dies ist der Fall bei den multidisziplinären und interdisziplinären Methoden, die externe Methoden präsentieren, die verschiedenen Disziplinen offen stehen. Sie widersprechen somit der internen Logik des Doktrinalismus, die im Wesentlichen auf der “Black-Letter-Argumentation” basiert. Mediation ist ein Prozess gemischter sozio-rechtlicher Natur, der unserer Meinung nach das Interesse an einem multidisziplinären Ansatz steigern könnte, insbesondere im gegenwärtigen Kontext der zunehmenden Regulierungstendenzen, die den Rückgriff auf diesen Prozess fördern, und des Versagens traditioneller und formellerer Verfahren wie Gerichtsverfahren, den Prozessbeteiligten kosten- und zeiteffiziente Lösungen zu bieten. Dennoch ist es sinnvoll zu erwähnen, dass es mehrere Hürden gibt, darunter den Widerstand gegen die Mediation, diesen Beitrag zu leisten. Ziel dieses Dokuments ist es, einen Überblick über diese methodologische Debatte und den potenziellen Einfluss der Mediation als Mechanismus zur alternativen Streitbeilegung (ADR) in diesem Zusammenhang zu geben.

• Az érzelmek felfedezése : – avagy a „law and emotion scholarship” a jogelméletben

  47-53.

  Zsófia Dóra Kovács

  Views:

  262

  Az „ideális bíró” nem ismeri az érzelmeket. A bírói székben ülve minden érzelmet kizárva objektíven és racionálisan hozza meg döntéseit. A jogelméleti gondolkodásban egészen az elmúlt pár évtizedig ez az egyelten lehetséges bírói ideál élt és tagadhatatlanul nagyon erősen van jelen mind a mai napig. Azonban az 1960-as évektől kezdődően az angolszász jogi kultúrában, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, szemléletváltás indult el. Gyors fejlődésnek indultak a jogot interdiszciplináris igénnyel vizsgáló irányzatok. Önálló irányzattá vált a jogelméleti gondolkodáson belül a Critical Legal Studies mozgalom. Emellett óriási előrelépés történt az érzelmek tudományos vizsgálata terén is, ahol mind a pszichológia, mind az idegrendszert vizsgáló neurotudományok komoly eredményeket értek el. Mindezen tényezők együttesen alapozták meg a jog és érzelem mozgalom (Law and Emotion Scholarship) megjelenését. A mozgalom egy kialakulóban lévő interdiszciplináris terület, amely a jog, pszichológia, irodalom, közgazdaságtan és filozófia területéről egyesíti azokat a tudósokat, akik határozott érdeklődéssel fordulnak a jog jelenségei és az érzelmek kölcsönhatásának vizsgálata felé. Kutatásomban elsősorban a mozgalom bírói ítélkezéssel kapcsolatos megállapításaira koncentrálok, vizsgálva azt, hogy hogyan kaphatnak szerepet az érzelmek a bírói döntéshozatalban. Hiszen a jog és érzelem mozgalom képviselői – a hús-vér bírák valóságát figyelembe véve – megkérdőjelezik annak gondolatát, hogy létezhet érzelemmentes bíráskodás.