Keresés

Keresési eredmények

• Gondolatok az üzletrészek örökléséről

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  73

  The article focuses on the successions of the business shares which are in the Hungarian limited liability companies. There are several changes because of the new Civil Code that affected this area although we have to examine the former regulation because of the period of validity, too.

  The succession law is the area of the law with whom every people has connection at least once in their life. The number of the legacies grows in which business shares can be founded because more and more people are participating in business societies.

  The new method of the regulation differs from the previous. The new Hungarian Civil Code (Act V of 2013) consists of not only the “classical” civil law (for example property law, law of contracts) but the family law even the business law. Before this there were two separate laws and because of this situation we have to examine the relation of these laws and their methods of regulations.

  Afterwards we study the state of the successors in the Hungarian limited liability companies. It diverges from the other companies because the limited liability companies are transitions between general and limited partnerships and joint-stock companies. There were more ideas how to regulate this company; at the end it has differences but not so significant.

• A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség és az ügyvédi felelősség összehasonlítása a felelősségi mérce szempontjából

  128-148.

  Zsurzsa Zsolt

  Megtekintések száma:

  123

  A tanulmány elsősorban a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség egyik speciális alakzatára, a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre koncentrál. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a bíróságokkal szemben indított kártérítési perek elhanyagolható hányadában marasztalják az eljárt bíróságokat a jogértelmezési vagy jogalkalmazási hibáikkal a feleknek okozott károk miatt. Indokolt ezért annak vizsgálata, hogy ennek a jelenségnek milyen okai lehetnek, valamint, hogy ezek az okok indokolják-e ezt a gyakorlatot. A vizsgálat eredményeként több olyan tényező is azonosítható, amelyek külön-külön is rendkívüli módon megnehezíthetnék a bíróságokkal szembeni igényérvényesítést, kombinálva pedig szinte lehetetlenné teszik azt. Ezen tényezők között elsősorban a kirívóan súlyos jogsértés doktrínáját, valamint a keresetet a jogerős bírósági döntések tartalmi immunitására hivatkozással elutasító ítéleteket lehet megjelölni.

  Kutatásmódszertani szempontból célszerű volt a bíróságok kárfelelőssége kapcsán tett megállapításokat szembe állítani az ügyvédség kárfelelősségének bírói gyakorlatával, ahol egyértelműen megállapítható volt, hogy a bíróságok sokkal szigorúbb elvárhatósági mércét támasztanak, mint a bíróságokkal szemben, holott a két jogászi hivatásrend társadalmi felelőssége és munkaterhe ezt nem indokolná. Összehasonlításra került a két jogászi hivatásrend kárfelelősségének történeti kialakulása, a felelősségük jogszabályi háttere és a kapcsolódó joggyakorlat, rövid kitekintést téve külföldi példákra is. Az átfogó elemzés alapján javaslatok megfogalmazására kerül sor a jogalkalmazás és a jogalkotó számára is.