Keresés

Keresési eredmények

• A kontinentális és angolszász jogrendszer kölcsönhatása a FIDIC Sárga Könyv tükrében

  49-64

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  336

  A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott ún. FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződéses mintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb joganyagnak minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződéses minta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A Sárga Könyv az angolszász jogrendszer jogelveit és jogintézményeit alkalmazza, melyből következik, hogy a szerződéses minta kontinentális jogi környezetben való alkalmazása számos jogértelmezési és jogalkalmazási problémát vet fel. A tanulmány a Sárga Könyv kontinentális jogi környezetben való értelmezésének a bemutatását követően a vállalkozó késedelemből eredő károkért való felelősségének kérdésével foglalkozik. A szerző a vizsgálódás középpontjába azt az esetkört állítja, amikor a vállalkozó késedelmét a megrendelő okozta. A szerző ebben a körben konkrét jogalkalmazási javaslatot fogalmaz meg.  

• A szennyező fizet elvének megjelenése a magyar polgári jogban, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség kérdéseire

  89-106

  Sztancs Edit

  Megtekintések száma:

  226

  The polluter pays principle is one of the basic principles of international environmental law
  mentioned directly firstly only in 1972, however the principle were declared in 1929 in the
  well-known Trail Smelter Case. The polluter pays is an economical principle, and in the
  meaning of this principle the costs of pollution shall be shared between industrial companies
  and consumers. Taking into consideration that after applying this principle price of products
  will be higher than before, industrial companies shall reduce their pollution in the interest of
  their (and their products’) competitiveness. Seeing the development of the principle in EU
  level, the polluter pays were mentioned first time in the first „programme of action of the
  European Communities on the environment” adopted in 1973. However it is questionable
  what polluter, pollution, obligation of polluter and costs of pollution mean exactly, and for
  this reason this principle cannot be applied automatically.
  In this study I try to examine how the polluter pays principle works in the Hungarian national
  law, especially in the Hungarian Civil Code. For this reason I examine the applicability of
  Article 345 of the Hungarian Civil Code („Damages Originating from Hazardous
  Operations”), with special regard to the case-law of the Hungarian civil courts. I also try to
  introduce the possibilities and obligations of the public prosecutor in environmental issues.

• Társadalomra veszélyesség megjelenése, alakulása és fogadtatása a magyar büntetőtörvényekben

  105-120

  Szemán Ádám

  Megtekintések száma:

  301

  Társadalomra veszélyesség a Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalmának talán a legtöbbet vitatott fogalmi eleme. A honi büntetőjogi felelősség megállapíthatósága körében kiemelkedő szerepet tölt be ezen fogalom. A 20. században a büntetőjog területén elismert jogtudósok között vita tárgyát képezte annak szükségszerűsége az éppen hatályos Büntető Törvénykönyvünkben.

  A rendszerváltást megelőző korszak szocialista büntetőjogában a társadalomra veszélyesség fogalma a büntetőjog “osztálytartalmának” kifejezésére szolgált. E fogalom a 90-es éveket követően – a büntetőjog tudományában, a jogalkotás és a jogalkalmazás területén egyaránt – megtisztult a szovjet jogból átvett, pártállami politika célokat szolgáló tartalmi elemektől. Manapság már olyannyira nincs ideológiai, párt-politikai jelentéstartalma a társadalomra veszélyesség meghatározásának, hogy a büntető-jogtudományban jártás jogtudósok jelentős része, és az ítélkezési gyakorlat is - a német dogmatikából átvett - materiális jogellenesség fogalmi megfelelőjeként tartja számon. (Újvári, 2003)

  Jelen írásomban a társadalomra veszélyesség fogalmának megjelenését és fogadtatását mutatom be a magyar büntető törvényekben és büntető-jogtudományban egyaránt, egészen az azt megelőző - formális jogellenességet alkalmazó - időszaktól a hatályos Büntető Törvénykönyvünkig.