Keresés

Keresési eredmények

• Szakrális előírásoktól a világi jogig: a fizetésképtelenség jogintézményének genezise az ókorban

  27-44

  Igaz Szabolcs

  Megtekintések száma:

  59

  A fizetésképtelenség jelensége az emberi társadalmak kialakulásával egyidős, azonban jelenkori jogi szabályozásának kialakulása hosszú fejlődési folyamat eredménye. A tanulmány célja annak a bemutatása, hogy miként alakultak ki az adósság és fizetésképtelenség kezelésének normái az ókori vallási előírásoktól a kodifikált jogi megoldásokig. A vizsgálat a szakrális szövegekben megjelenő adósságelengedési és adósvédelmi elvek elemzésével indul, majd az ókori Mezopotámia jogforrásain keresztül tárja fel az első intézményesített adósságrendezési mechanizmusokat. Bemutatásra kerülnek az archaikus görög jogrendszer szabályozási megoldásai is, különös tekintettel az adós személyi felelősségének és a hitelezői igényérvényesítés eszközeinek alakulására. A tanulmány záró része a római jog fizetésképtelenségi szabályozását elemzi, mely jogrendszer az inszolvencia kezelésében a személyi szankcióktól a vagyoni alapú végrehajtási formák felé történő elmozdulást jelenti, ezzel megteremtve a modern csődjog alapjait. A kutatás jogtörténeti és összehasonlító módszert alkalmaz, feltárva azokat a normatív mintázatokat, amelyek a hitelezői érdekek és az adósvédelem közötti egyensúly megteremtésére irányulnak.

  Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fizetésképtelenség kezelésének alapelvei – az adósságrendezés, az adósvédelem és a hitelezői igényérvényesítés korlátozása – már az ókorban is megjelentek, majd a római jog közvetítésével meghatározó hatást gyakoroltak a későbbi európai jogfejlődésre.

• Európai kitekintés: A különélés értékelése a tagállami házassági bontójogokban

  41-56

  Hadházi Edit

  Megtekintések száma:

  317

  A különélés, mint a házassági viszony megromlásának legszignifikánsabb jele szinte kivétel nélkül jogilag releváns tény az európai tagállamok házassági bontójogában, de abban már lényeges különbség van a tagállamok között, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak neki. Vannak országok, ahol már jogalkotási szinten szabályozásra kerül, akár mint a bontás kifejezett előfeltétele, akár mint a jogalkalmazót orientáló törvényi körülmény, és van olyan ország is, ahol a különélés bár tételesen nem jelenik meg, de a jogalkalmazás figyelembe veszi azt a bontóper során. Hipotézisem, hogy a különélés ténye olyan közös metszéspontja az uniós tagállamok házassági bontójogának, hogy a szempont kapcsán felvett jogi attitűdök érdekes alapot szolgáltatnak egy jogösszehasonlító elemzéshez. A jelen tanulmány célja, hogy egy fogalmi alapvetést követően megvizsgálja az egyes uniós országok különélés kapcsán alkotott álláspontját, azokat besorolja „a jogalkotástól a jogalkalmazás felé haladva” logika alapján, végül egy összegzés keretében megtegye a végső konklúziókat.

• Kiút az egyenlőtlenségből – A 2023/970 irányelv újításairól

  101-126

  Kenéz Lilla

  Megtekintések száma:

  127

  Az egyenlő bánásmód követelménye, valamint annak markáns leágazását jelentő egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve (továbbiakban: egyenlő bér elve) napjainkban sem mondható elhanyagolható problémának annak ellenére, hogy az annak átfogó szabályozására irányuló törekvések már évtizedek óta a közösségi jogalkotás napirendi pontjai között szerepelnek. Az egyenlő bér elve az elmúlt néhány évben ismételten a figyelem középpontjába került. A COVID-19 világjárvány következtében a munkaerőpiacot ért negatív hatások a férfi és női munkavállalók bére közötti különbségek ismételt növekedésnek indultak, amelynek következtében a nyugdíjkülönbségek is csak magasabbra kezdtek kúszni. Tekintettel arra, hogy a bérek közötti különbség teljes megszüntetésére eddig még nem került sor, a hátrányos helyzetet első sorban kezelni kell, majd a csökkentésre irányuló intézkedéseket kell eszközölni, majd jövőre irányuló célkitűzésként a különbségek megszüntetését kell megfogalmazni, ezt követően pedig ennek érdekében minden szükséges intézkedést kell megtenni. Előzetesen már megállapítható, hogy a 2023/970 irányelv nagy volumenű jogalkotási feladatot tűz újításaival a tagállamokra. Tanulmányban az Európai Unió Bírósága esetjogának a téma szempontjából leginkább releváns döntéseit ismertetem, amelyeket követően az újonnan megszületett irányelv újításait mutatom be. 

• Az MH-17 légi járat lelövésének nemzetközi jogi megítélése a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény tükrében

  Papp Zoltán

  Megtekintések száma:

  255

  This paper addresses the downing of Malaysian Airlines flight MH-17 in 2014 from the perspective of the Chicago Convention on international civil aviation. Two issues are closely examined namely the applicability of Article 3bis on prohibiting the use of force by states against civil aircraft to the specific case and States’ obligation to close the airspace to civil aviation over conflict zones.

  If the assumption of the Joint Investigation Team is correct in that flight MH-17 was shot down from a territory held by separatist groups it will be a legally challenging task to prove the necessary link to Russia requried by international law to determine state responsability for the breach of Article 3bis. The fact that the International Court of Justice has never delivered a judgement on merits concerning aerial incident cases due to the lack of jurisdiction does not advance the prospect for a reassuring conclusion of the case concerning flight MH-17 from the perspective of international aviation law.

  The obligation to close the airspace by the state exercising sovereignty over the airspace over conflict zones is not spellt out explicitly in the Chicago Convention. States responsible for the airspace should however close their airspace if the airspace in question is not safe for civil aviation. The critical question remains whether the state responsible for the airspace has all the relevant information at its disposal when making the complex decision about closing the airspace. In case of a non-international armed conflict non-state actors are not obliged under the Chicago Convention to share aviation safety related information with the enemy state responsible for the airspace under international law over the conflict zone.

  It is hereby proposed that binding regulations should be adopted either in the field of international air law or humanitarian law to the effect that during an armed conflict non-state actors co-operate in information sharing for the sake of guaranteeing the safety of (international) air traffic.

• Terhelti védekezések jogi és pszichológiai szempontú értékelése az adminisztratív csődbüntett köréből

  Elek Balázs

  Hajdú Krisztina

  Megtekintések száma:

  237

  Psychology plays a main role in the criminal procedure, in which the people’s personality is very important to be investigated and known. The psychological methods started being used only in the 19th century. During the legal proceedings the authorities must deal with people. The behavior of the people is very different. The authorities must know the basic rules of the psychology to understand these different behaviors of accused people. The human memory has a lot of regularity. The knowledge of these regularities make easier the efforts of the authorities to get the truth. In the whole process of the investigation the most important fact to know is the personality of the person who committed the crime. When the suspected is being heard, different type of personalities can cause different final resumes. Therefore the importance of the psychological knowledge in the legal occupation is unquestionable.