Keresés
Keresési eredmények
-
A szerződési szabadság értelmezése a modern polgári jogban
Megtekintések száma:327A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.
A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.
A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.
-
A magyar területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig
Megtekintések száma:104Absztrakt nélkül.
-
Az egyenlő vagy egyenlő értékűként elismert munkáért egyenlő bért elv fejlődése az Európai Unió Bíróságának esetjogában
66-73Megtekintések száma:155Absztrakt nélkül
-
A szerződési nyilatkozatok érvénytelensége és az elektronikus úton tett jognyilatkozatok
127-156Megtekintések száma:15A jelen tanulmányban a szerző egy korábbi írásában kifejtett gondolatokat tovább fűzve egyrészt azt elemzi, hogy a jognyilatkozatokra vonatkozó alakisági előírások megsértése esetén nemlétező szerződésről beszélhetünk, vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az írás második része az elektronikus úton megtett írásbeli jognyilatkozatokra vonatkozó legújabb jogszabályi rendelkezések bemutatásán keresztül keresi a válaszokat a legfontosabb jogértelmezési kérdésekre a Ptk. és a digitális államról szóló törvény alapján.
-
Szabad felhasználás és kultúra – Észrevételek a Gowers-jelentéssel kapcsolatban
Megtekintések száma:99Absztrakt nélkül.
-
A fogyasztói vitarendezés alternatív megoldásai az Európai Unióban
Megtekintések száma:155Absztrakt nélkül.
-
Egészség vagy munka? Az egészséges környezethez való jog megvalósulása a munkaviszonyban
43-50Megtekintések száma:119Absztrakt nélkül.
-
Helytállás és felelősség a fizetésképtelen gazdasági társaságok tartozásaiért a magyar társasági jogban
70-94Megtekintések száma:264Absztrakt nélkül
-
A büntetőeljárás nyilvánosságának jogszabályi hátterében húzódó alapjogi kollíziók feltárása, különös tekintettel az ágazati titokvédelemre
Megtekintések száma:236The right to a fair trial by an independent and impartial tribunal is a fundamental right everybody is entitled to. Through such right, transparency and publicity becomes an important guarantee of the administration of justice, in a broader sense, and as a procedural principle of different court proceedings as well. The collision between the requirements of privacy protection and transparency impose challenges on the legislator, the legal practitioners and on the judicial practice as well, from many aspects. Beyond issues of data protection, these requirements influence the publicity of the courtroom, the publicity of proceedings to the press, and the protection of personality rights.
In the general interpretation publicity is a safeguard which guarantees the indecency and impartiality of the court and it is also a significant instrument of social control. The study distinguishes between the different level of publicity in a criminal procedures such as “socially publicity”, “courtroom publicity” and “client publicity” and examines practicable problems like online-streaming during the criminal court proceeding.
In order to ensure the transparency of courts, the information stored must be provided to the parties, other authorities, and the media, taking into account applicable legal provisions.
When it comes to the operation of courts, one of the biggest problems with regard to the constitutionality of data processing is when the qualification of a particular data is changed several times in different procedural stages, and is – consequently – subject to different legal protection. Needless to say that the same data cannot be considered as both public and protected at the same time in the same procedure. However, this issue arises regularly, which is quite frankly a legal nonsense requiring an immediate and comprehensive solution.
Finally the study mentions some de lege ferenda recommendations as well.
-
Pénzügyi fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra
38-48Megtekintések száma:351A 2008-as globális gazdasági válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók és fogyasztók közötti információs aszimmetriára és a fogyasztók kiszolgáltatottságára tekintettel, utóbbiak védelme érdekében azonnali intézkedésekre van szükség. Előtérbe került a pénzügyi fogyasztóvédelem, amely ugyan a jognak egy viszonylag új területe, de mára már igen számottevő szerepet harcolt ki magának. A jelentősége pedig napról-napra egyre csak nő.
Sajnos azonban a magyar lakosság pénzügyi kultúrája rendkívül alacsony. Ez jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen az alacsonyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkező állampolgárok rendszerint kevésbé aktívak a gazdasági életben és tömegesen hoznak számukra nyilvánvalóan kedvezőtlen döntéseket. A pénzügyi kultúra fejlesztése tehát elengedhetetlen.
A pénzügyi tudatosság meglátásom szerint elsődlegesen a pénzügyi ismeretekre vonatkozó tudásanyag átadásával és terjesztésével, azaz az oktatással fejleszthető a leghatékonyabb módon. Az oktatással elsődlegesen a legfiatalabb generációkat kellene célozni, és a gyermekek oktatására kellene a fő hangsúlyt fektetni, hiszen a gyerekek rendkívül fogékonyak az új ismeretek elsajátítására, és ők fogják a legjelentősebb hatást gyakorolni a jövőre. Ha pedig a pénzügyi tudatosságra nevelés már egészen fiatal korban elkezdődik, akkor mire ezek a gyerekek felnőnek, addigra már rutin-szerűen fognak tudatos pénzügyi döntéseket hozni, így a következő generáció már úgy nőhet fel, hogy képes megfelelően „bánni a pénzzel”.
-
Beszámoló a Magyar Kriminológiai Társaság legutóbbi tudományos üléséről
Megtekintések száma:111Absztrakt nélkül.
-
A rendkívüli munkavégzés díjazásának szabályai, különös tekintettel az Európai Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatára
Megtekintések száma:163Absztrakt nélkül.
-
Beszámoló Az új büntetőeljárási törvény első éve címmel megrendezett konferenciáról
Megtekintések száma:107Absztrakt nélkül.
-
Gerhard G. Hösl: A mediáció mint eredményes konfliktuskezelő megoldás elvei és gyakorlata
74-81Megtekintések száma:301A mediáció mint diverziós eljárási modell létjogosultsága és hatásfoka az egyik legvitatottabb kérdése a hazai és nemzetközi jogtudománynak. Gerhard G. Hösl tanulmánya ugyanakkor olyan pragmatikus módszerrel dolgozza fel e jogintézmény alkalmazásának folyamatát, amely komoly iránymutatást adhat a hazai jogalkalmazás számára is. A könyv gyakorlati példákon keresztül illusztrálja a közvetítői eljárásban résztvevő személyek számára irányadó magatartásformákat, a közvetítőként eljáró személy (ld. mediátor) lehetséges feladatait, valamint a szóban forgó jogintézmény előnyös hatásait.
Elöljáróban megjegyezném: a jogtudomány számos képviselője azon az állásponton van, hogy jelen eljárásjogi konstrukció derogálja a bíróságok presztízsét, míg mások a jogviták megoldásának hatékonyabb, gyorsabb és az érdekeltek számára minden szempontból kedvezőbb lehetőségét látják benne. E teoretikus vitapontok ellenére megállapítható, hogy a legfejlettebb uniós tagállamokban már rutinszerűen alkalmazzák e lehetőséget: Ausztriában több mint 4000 mediációs szervezet létezik, Németországban - Hannoveri székhellyel - 2003 óta évente országos kongresszusokat tartanak e tárgykörben, Svájcban kógens jogszabályi előírásokat hoztak a mediátorok képzési rendszerével kapcsolatosan, stb. Leszögezhető tehát, hogy e konstrukció igénybevétele növekedő tendenciát mutat, mégpedig - nemzetközi szinten - elsősorban a családi, az öröklési, a munka-, a gazdasági és a büntetőjog területén. A könyv tárgyát képező praxis jövőbeni fejlődése azonban természetesen a jogalkotó, illetőleg jogalkalmazó kezében van, teljes mértékben kikristályosodott gyakorlatról pedig még egy európai állam esetében sem beszélhetünk.