Keresés

Keresési eredmények

• Az alkotmánybíráskodás elméleti alapjairól

  86-91

  Szmodis Jenő

  Megtekintések száma:

  183

  The paper researches preliminarily the problem of norm-control versus social-control. It criticizes the logical and normative approach of Consctitutional Court’s activity, pointing out this function necessarily deals with values. The paper introduces the ideological and historical antecedents of modern institutional norm-control, touching Grecian and early American ideas. The article finally refers spread of Constitutional Courts and some problematical phenomena of Hungarian Constitutional Court's activity.

• Az Endorois ügy, egy hosszú út eredménye – avagy az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus joggyakorlata és az őslakos népek jogainak védelme

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  268

  The aim of the current article is to analyse the protection of indigenous peoples’ rights offered by the African human rights mechanism by introducing the Endorois Welfare Council vs. Kenya case[1] (hereafter: Endorois case). The author briefly introduces the preliminaries of the Endorois case, namely how the African mechanism was established and in doing so, he refers to the achievements of the African Commission on Human and Peoples’ Rights (hereafter: Commission) in the field of protecting the rights of the African indigenous peoples, also touching upon the critiques regarding its functioning. Then he briefly introduces why the Ogoni case[2]can be regarded as a milestone concerning the rights of indigenous peoples on the African Continent. In the second part, the author focuses on the Endorois case and analyses it in detail: he introduces both the matters of fact and the legal issues; furthermore he pays attention to the implementation of the decision. Finally, in the third part of the article, the author draws his conclusions based on the above mentioned and makes his recommendations.

  The author has the opinion that the African mechanism has followed in the footsteps of the Inter-American System and has interpreted the already existing substantial norms in an evolutiv manner, thus achieving tremendous results in the acknowledgement and protection of indigenous rights. They did so with such success that now the “master” – namely the Inter-American Commission on Human Rights – is quoting the student. It follows from the above mentioned that – according to the firm opinion of the author – the African mechanism worth the attention both present time, both in the future, because new trends regarding indigenous rights could arise from the practice of the African Commission.

• A javítóintézeti nevelés

  Sós Inez

  Megtekintések száma:

  111

  Absztrakt nélkül.

• Néhány észrevétel a pénzmosás tényállásához

  Zádor Orsolya

  Megtekintések száma:

  104

  Absztrakt nélkül.

• Notwendige Änderungen an der UWG wegen der RiLi 2005/29/EG

  Nagy Erzsébet

  Megtekintések száma:

  99

  Absztrakt nélkül.

• A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

  Szilágyi Bernadett

  Megtekintések száma:

  115

  Absztrakt nélkül.

• A bankkártya szerződések fogyasztóvédelmi garanciarendszere

  64-85

  Németh Zoltán György

  Megtekintések száma:

  108

  Absztrakt nélkül.

• Adalékok a római zálogjog továbbéléséhez a középkori germán jogokban

  47-50

  Szalóki Gergely

  Megtekintések száma:

  173

  Absztrakt nélkül.

• Betegjogok gyakorlása

  35-44

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  265

  Getting medical care is normally not a voluntary decision of people. It is a necessity for people in sick conditions. Most people also have concerns regarding their personality rights as patients. The essay analyzes how patient rights are treated and exercised in Hungary from a mainly practical point of view.

• A bírói munkateher mérésének és az ügykiosztás rendjének alapjogi, munkajogi és emberi erőforrás menedzsment megközelítésű vizsgálata

  5-44

  Boda Zoltán

  Megtekintések száma:

  244

  Jelen tanulmányban rávilágítok arra, hogy a hazai bíróságok ügyelosztási rendjei, az azon alapuló ügykiosztás (vagy igazgatási szaknyelv szerint: szignálás) rendje, módszerei, valamint a bírói munkateher mérése számos alapjogi és alapelvi kérdést felvet. Az alapjogi megközelítés azonban nem csak az Alaptörvényben lefektetettek vizsgálatát tehetik szükségessé, hanem fontos lehet ezzel összefüggésben azt is elemezni, hogy ezek mely szervezeti emberi erőforrás menedzsment tényezőkkel hozhatóak összefüggésbe és milyen módon. Álláspontom szerint a bírákra nehezedő munkateher és annak „menedzselése”, mint alapjogi és egyben munkajogi kérdés HR kapcsolódási pontja elsősorban (de nem kizárólagosan) az ösztönzésmenedzsment és annak eszköztára lehet.

• A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:

  118-127.

  dr. Molnár Tamás

  Megtekintések száma:

  344

  Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

  A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

  A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.

• Kártérítési jog Németországban

  Fazekas Éva Dóra

  Megtekintések száma:

  177

  Absztrakt nélkül.

• Úton Európába - a közigazgatási reform és a modernizáció egyes összefüggései

  Bereznay Gábor

  Megtekintések száma:

  103

  Absztrakt nélkül.

• A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat

  Gécziné Bárdosi Eszter

  Megtekintések száma:

  104

  Absztrakt nélkül.

• Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal

  Vincze Attila

  Megtekintések száma:

  96

  Absztrakt nélkül.

• Megállapítási és marasztalási perek összehasonlítása, megállapítási keresetek speciális feltételei

  Kiss Szilvia

  Megtekintések száma:

  207

  For the first, I think that it is necessary to make clear what action is.

  The action the application to the proposal of which the half interested in the debate is entitled and the court passes judgement on it. Bringing an action to the court is the prerequisite of the setting in motion of the civil action procedure.

  The plaintiff asks it for the restoration of his violated subjective right practically in the action of detaining to oblige the defendant. The object of the action of detaining the claim originating from the violated subjective right, the controversial material legal contractual relationship, his content though the plaintiff’s application, that let the court oblige it defendant onto a particular activity, abstaining from it.

  Basic rule: action of detaining expired in case of claims only enforceable. The action of assessment in so much action of detaining, that it positively aims at the court establishing it for the plaintiff’s right and the existence of the defendant’s asking to stay being mentioned.

  It being possible to initiate action of assessments has two conditions conjunctive: the legal defence for the claim of his necessity and the impossibility of the vindication. The content and the consequences of the action of assessment considering too narrower than the action of detaining.

  The plaintiff’s aim in the action of assessment, that the court clears up whether one of the contractual relationships exist with a judgement or not, it does not claim him accomplishing a defendant’s active behaviour beyond this. The deficiency of the execution follows from this, the giving onto an end which can be grown in the part of a judgement saying detaining in the legal charge only.

  Verifiable, that the action of assessment independent legal defence device quality actions. Categorically cannot be declared, if action of detaining possible, assessment one is not eligible. The clarification of the situation and correcting him wait for the legislator however.

• Kölcsönhatásban az európai emberi jogvédelem legfobb nemzetközi letéteményesei – avagy milyen hatással van az Európai Bíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságára?

  Raisz Anikó

  Megtekintések száma:

  124

  Dieser Artikel beschäftigt sich mit der Frage, was für einen Einfluss der „junge“ Menschenrechtsschutz oder Grundrechtschutz der Europäischen Union, insbesondere der Europäische Gerichtshof und seine Rechtssprechung an den „grossen alten“, d.h. an das System des Europarates haben kann. Das Thema ist vielleicht nicht gerade uninteressant für die Länder die in beiden Systemen Mitglieder sind (also praktisch für alle Unionsmitglieder).

  Nach einer kurzen Zusammenfassung der Grundrechtsgeschichte der Europäischen Gemeinschaften befassen wir uns mit der Frage der Auslegung, der abweichenden Interpretation der Gerichtshöfer in Luxembourg und in Strasbourg (Teil I). Der Artikel geht auf die Frage ein, ob es gerechtfertigt sei über Wechselwirkungen zwischen die Gerchtshöfer zu sprechen und was für Zeichen dessen sich in der Rechtssprechung der EuGH für Menschenrechte wiederspiegelt (Teil II). Später erörtern wir die Frage der Reformversuche (Teil III), wo wir uns insbesondere auf den Vorabentscheidungsvorschlag und den möglichen Beitritt der Europäischen Union zu der Europäischen Menschenrechtskonvention beschäftigen. Kurz befassen wir uns noch damit, ob die beiden sich mit Menschenrechtsschutz beschäftigenden Systeme berechtigt parallel neben einander existieren oder doch eine andere Möglichkeit besser das Ziel – den best möglichen Schutz der Menschenrechte in Europa – dienen würde.

• A mediációs eljárás jelentősége a büntetőeljárásban

  Szűcs Zoltán

  Megtekintések száma:

  84

  Absztrakt nélkül.

• Alkotmányreformok Olaszországban 2000-től

  Drinóczi Tímea

  Megtekintések száma:

  121

  The paper deals with the constitutional reforms that has been taken place in Italy since 2000. It enumerates all of the constitutional amandements according to their subject matter. The first issue is the modification affecting the right to vote; the second one concerns the right to equality in the field of public affairs; the third amandement modifies some transitional provisions; the fourth is about the reform of Title V of the Constitution regulating the regions and local governments; an the last one specifies the failed constitutional reform that would have changed the basis of the recent governmental system of Italy.

• Adalékok az 1997-es igazságszolgáltatási reform értékeléséhez

  34-55

  Madai Nóra

  Megtekintések száma:

  126

  Absztrakt nélkül.

• A körhinta forog tovább – kiskapuk, nagy lehetőségek az EU belső piacán megvalósuló adócsalás kapcsán

  26-35

  Antal Anett

  Megtekintések száma:

  245

  Absztrakt nélkül.

• Personengesellschaften in Österreich

  53-58

  Szikora Veronika

  Megtekintések száma:

  214

  Absztrakt nélkül

• Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények

  41-54

  Kovács Zsuzsa Gyöngyvér

  Megtekintések száma:

  114

  Absztrakt nélkül

• Őslakos népek Európában? - Az európai emberi jogvédelmi mechanizmus őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlatának aktuális kérdései

  32-44

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  186

  The aim of the current study is to examine the jurisprudence of the European Human Rights Mechanism (hereafter: EHRM), focusing on the three most common issues that indigenous peoples living on the European Continent has to face. First, the modern economic activities, which affect their traditional livelihoods. Second, the difficulties of proving their land claims due to the unwritten nature of their culture. Finally, the threat of relocation, which causes severe problems considering their close links to the traditionally occupied lands. Regarding the first issue the author examines how the EHRM developed its jurisprudence from the initial negative attitude of the European Commission on Human Rights (hereafter: ECHR) – which ceased to exist in 1998 – to the more receptive attitude of the European Court of Human Right (hereafter: ECtHR). The main question regarding the second issue is the ability of the EHRM to accept the laws and traditions of a significantly different society as equal. Until the recent times, the ECtHR – and former ECHR – only accepted written proof as authentic. Last, but not least the author introduces three cases in which indigenous peoples had been removed from their ancient lands,  and have not been allowed to return ever since. Considering their close relation with their lands – which serves as basis of cultural identity for them – the result is devastating.

  Having regard to the above mentioned jurisprudence, three questions arise. First, has the jurisprudence of the EHRM evolved over the years; second – which forecasts the answer for the first question – why does granting effective protection for indigenous peoples still cause problems to the ECtHR? Third, are there any signs of change in the jurisdiction? The answer is complex: the jurisprudence of the ECtHR is definitely evolved; however it still does not reach the level of protection offered by the Inter-American System, which acts as a pioneer on the field of protecting indigenous rights, closely followed by the African System. The attitude of the EHRM is mainly attributable to historical and social reasons creating serious obstacles for the ECtHR. Considering the example of the Inter-American and the African Systems the main question is whether the judges of the ECtHR and the policy makers have the determination to exceed these barriers.

• A vasúti szektor teherszállítási teherszállítási üzletágának liberalizációja az Európai Unióban

  Koós Gábor

  Megtekintések száma:

  96

  Absztrakt nélkül.