Keresés

Keresési eredmények

• A hazai tejszektor online marketing lehetőségei

  55-65

  Fehér András

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  175

  Mindenekelőtt megállapítható, hogy a kutatásunkat megelőzően még nem állt rendelkezésre olyan széles körű megfigyelés, amely felmérte volna a hazai élelmiszeripar valamely szektorának online tevékenységét. A megfigyelés alkalmával a NÉBIH engedélyezett feldolgozó üzemmel rendelkező 88 tejfeldolgozó vállalata képezte a vizsgálat alanyait.
  A hivatalos weboldalak vizsgálatakor kiderült, hogy körülbelül minden második feldolgozónak van ilyen típusú online elérhetősége, amely párhuzamba állítható a hivatalos KSH statisztikákkal. A vállalkozások méretkategóriája egyértelműen hatással van a honlapok üzemeltetésére és azok frissítési gyakoriságára. Ennek oka, hogy a nagy és közepes méretű vállalkozásoknál sokkal magasabb arányban találtunk hivatalos honlap elérhetőséget, amelyeket viszonylag gyakran frissítenek is. A mikrovállalkozásoknál viszont ezzel éppen ellentétes tendencia érvényesül. Megállapítást nyert az is, hogy körülbelül minden ötödik tejfeldolgozó (23,1%) biztosít személyre szabható bejelentkezési felületet a felhasználói számára.
  Az elemzésbe vont tejfeldolgozók csupán harmada rendelkezik saját Facebook oldallal, közülük minden második vállalkozás ritkábban, mint havonta frissíti a hírfolyamát és tölt fel valamilyen új bejegyzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a közösségi médiában szinte kizárólag a Facebook-on találhatók meg tejfeldolgozó vállalkozások, azonban ezen a platformon is viszonylag alacsony arányban és meglehetőségen passzívan vannak jelen. Blog és Youtube csatornás elérhetőséggel a vizsgált szereplők kevesebb, mint 5%-a rendelkezik.
  A weboldalak interaktivitásának jellegét egy 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán elemeztük, amelynek során különösen alacsony, közel 2-es pontértéket kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak minimális lehetőségük van a véleménynyilvánításra, amelyet leginkább e-mail küldésével tehetnek meg.
  Ennek alapján előzetes feltételezésünk beigazolódott, vagyis a vizsgált vállalkozások kevésbé aknázzák ki az online marketing nyújtotta lehetőségeket és minimálisan adnak lehetőséget a fogyasztóik vállalati folyamatokba történő integrálására az interneten keresztül.
  Ezek a tendenciák mind azt bizonyítják, hogy nagyon komoly előrelépésre van szüksége a tejfeldolgozó ipar vállalkozásainak az online megjelenés fejlesztése területén. A szektor számára előrelépést jelenthetne, ha előadások és tréningek segítségével a tejfeldolgozók képviselőit megismertetnénk az online marketing nyújtotta lehetőségekkel (pl. honlap-fejlesztés, közösségi média lehetőségek és hirdetési megoldások). Előnyös lenne ezeket az ismeretterjesztő alkalmakat kormányzati, illetve közösségi kezdeményezés segítségével megszervezni, amelynek során a Kamarák, illetve a Tej Terméktanács koordinálásával olyan szakembereket kellene felkérni előadónak, akik megfelelő módon tudatosítanák az online jelenlét fontosságát.
  A kutatás további folytatására vonatkozóan a következő javaslatainkat tartjuk relevánsnak. Szakértői mélyinterjúk segítségével vizsgálni kellene, hogy a vállalkozások vezetői és marketingért felelős munkatársai (ha van ilyen személy a cégen belül) milyen preferenciákat társítanak az online marketing alkalmazásához. A megfigyelésünk során kialakított adatbázis aktualizálását követően a vállalkozások méretére (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás), valamint régióra lehetne szűkíteni a megkérdezettek körét, így országos szinten teljes képet kaphatnánk a tejfeldolgozó vállalkozásokról. Ezt követően a vállalkozások méretkategóriájának függvényében az online marketing alkalmazása szempontjából pozitív példákat kellene kiválasztani (Jó gyakorlat). A kutatás folytatásaként, a vállalati szektorhoz hasonlóan, fontos lenne elemezni a hazai közösségi agrármarketing szektor online magatartását is, ami tovább javítaná a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőinek piacorientációját.

• Fogyasztói attitűdök a probiotikus joghurtok piacán - Netnográfiai kutatás

  29-41

  Papp-Bata Ágnes

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  222

  A funkcionális élelmiszerek piaca folyamatosan változik, és az eredményesség érdekében az élelmiszeripari vállalatoknak figyelemmel kell kísérniük a fogyasztói attitűdök változását ahhoz, hogy egyrészt hatékonyan tudják kommunikálni az egészséggel kapcsolatos információkat, másrészt a termékük valóban megfeleljen a vásárlói elvárásoknak. Mivel manapság általánossá vált és széles körben elterjedt az online közösségi oldalak használata (pl. blogok, fórumok, hírcsoportok, képmegosztó közösségek), az internetes tartalmak a fogyasztói szokásokat vizsgálók számára kiemelten fontos információs forrással bírnak. A kvalitatív típusú netnográfia az etnográfiai kutatási technikákat felhasználva, az online közösségek kultúrájának vizsgálatához járul hozzá, a témában szerveződött fogyasztói csoportok azonosításával. A kutatásunk során célul tűztük ki, hogy az online felületeken szerveződő blogok, fórumok és egyéb közösségi színtereken belül, a hozzászólók attitűdjei és motivációi alapján megkülönböztethető és elkülöníthető lakossági csoportokat azonosítsunk a funkcionális élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatban, ezen belül is a probiotikus tejtermékek területére fókuszálva. Netnográfiai kutatásunk eredménye rávilágít arra, hogy a vásárlók igénylik és aktívan keresik a probiotikus joghurtokat, továbbá különösen fontos jelentőséggel bír a probiotikus tejtermékekkel összefüggő egészségvédő tulajdonságok megfelelő és érthető kommunikációja. A probiotikus tejtermékek piaci sikerességének a vásárlói tudatformálás és ismeretbővítés kiemelt szerepet játszik, azonban az egyik legnagyobb nehézséget az online térben éppen a megbízható, érthető és hiteles információk közvetítése jelenti.
  
  JEL-kódok: D83, I12

• Tejszív kampány

  67-73

  Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

  Megtekintések száma:

  216

  A Terméktanács Kereskedelmi és Marketing Bizottsága 2016 őszén két körös meghallgatást követően nyolc ügynökség közül választotta ki a Hinora Global Marketing Kft. által javasolt programot és 2016. december 19-én, hivatalosan elfogadta a 2017-es évre és az azt követő 1 évre vonatkozó marketingkommunikációs költségvetést és stratégiát.
  Az elfogadott koncepció szerint, a Tej Terméktanács 2017. évi közösségi marketing kampányát fiatal olimpikonok és sportoló példaképek –  Kapás Boglárka bronzérmes olimpikon úszónő, Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó és Nagy Ádám válogatott labdarúgó – mint a ’tej nagykövetei’ támogatták. A Tej Terméktanács kampánya egy integrált kampány volt, visual elemeivel és üzenetével számos kommunikációs csatornán találkozhatott a fogyasztó, többek között televíziós spotok formájában, social media felületeken, outdoor hirdetéseken, valamint online és print megjelenéseken is.