Cikkek

• A kancatej felhasználásának lehetőségei a humán táplálkozásban – Irodalmi összefoglaló

  3-27

  Salamon Szidónia

  Csapó János

  Megtekintések száma:

  108

  A szerzők saját vizsgálataik eredményeire és a szakirodalomban található adatokra támaszkodva közleményükben összehasonlítják az anyatej, a kancatej és a tehéntej összetételét és rámutatnak a kancatej előnyös felhasználási lehetőségeire a csecsemők, a gyermekek, a felnőttek és az idősek táplálkozásában. Ennek során megállapítják, hogy az anya- és kancatej zsírtartalma és zsírsavösszetétele, különösen az esszenciális linolsavat és a féligesszenciális linolénsavat tekintve jó egyezést mutat, és mindkettő lényegesen különbözik a tehéntejétől, mely rövid szénláncú és telített zsírsavakban gazdag. A fehérjetartalmat, a fehérjefrakciókat és a fehérje aminosav-összetételét tekintve is jó az egyezés az anyatej és a kancatej között, bár az anyatej több savófehérjét és kevesebb kazeint tartalmaz, mint a kanca teje. A tehéntej fő fehérje komponensét a kazein jelenti, ezért a tehéntej- fehérje aminosav-összetételből számolt biológiai értéke lényegesen alacsonyabb, mint az anya- és kancatejé. Felhívják a figyelmet az anyatej nagy NPN tartalmára, és az abban lévő szabad aminosavak, peptidek és aminosavszármazékok (taurin) jelentőségére. Hangsúlyozzák, hogy a tehéntejfehérjére allergiások a kancatejet bátran fogyaszthatják, és a nagy hasonlóság miatt a csecsemő táplálása is egyszerűbb – szükség esetén – kancatejjel, mint tehéntejjel. Mind az anyatej, mind a kancatej laktóztartalma nagyobb, mint a tehéntejé, amire inkább tehéntej-alapú csecsemőtáplálásnál feltétlenül figyelemmel kell lenni. Az ásványianyag-tartalmat tekintve is nagy a hasonlóság az anyatej és a kancatej között, és mindkettő lényegesen kevesebb makro- és mikroelemet tartalmaz, mint a tehéntej. A közlemény végén elemzik a kancatej lehetséges szerepét különböző korú emberek táplálásában, és ismertetik a kancatejből készült termékek, sűrített tej, tejpor, kumisz humán táplálékként történő felhasználásának lehetőségeit.

  PDF

  199

• A kanca kolosztrumának és tejének összetétele – Irodalmi összefoglaló

  29-42

  Csapó János

  Salamon Szidónia

  Megtekintések száma:

  112

  Manapság Nyugat Európában, mind emberi táplálék, jelentősen megnőtt az érdeklődés a kancatej iránt. Sokan úgy gondolják, hogy a kancatej különféle anyagcsere betegségek esetében gyógyhatással rendelkezik, az ára is jelentősen megnőtt a piacon, ezért szükség volt a kancatejet, mint emberi táplálékot értékelni. Mivel kevés adat állt rendelkezésre az összetételről, a szerzők meghatározták a kancatej összetételét. A kísérlet célja volt az is, hogy elemezzék a változásokat az elléstől a laktáció 45. napjáig. Írásukban összegzik kísérleteik eredményeit, és azokat hasonlítva az irodalmi adatokhoz, áttekintést adnak a kanca kolosztrumának és tejének összetételéről.
  Megállapították, hogy közvetlenül az ellés után a kolosztrum összesfehérje-, savófehérje-, kazein- és NPN tartalma 16.41, 13.46, 2.95 és 0.052%, mely a laktáció 2. és 5. napja között 4.13, 2.11, 2.02 és 0.043%-ra, a 8. és 45. nap között pedig 2.31, 1.11, 1.20 és 0.031%-ra csökken. A valódi fehérje és a savófehérje aránya ebben a periódusban csökken, míg a kazein és az NPN aránya nő. A kolosztrum és a tej aminosav tartalma csökken a laktáció 45. napjáig, míg a tejfehérje legtöbb esszenciális aminosava (treonin, valin, cisztin, tirozin és lizin) csökken, a glutaminsav- és a prolin-tartalom pedig nő az ellés után. A tejfehérje biológiai értéke az ellés után közvetlenül a legmagasabb (132.3), köszönhetően igen magas treonin- és lizintartalmának. Ez az érték a laktáció 5. napjáig 119.7-re, a 45. napjáig pedig 107.9-re csökken.
  A kolosztrum és a tej szárazanyag- és zsírtartalma közvetlenül az ellés után 24.25 és 26.28%, valamint 2.85 és 2.93%, a 2. és 5. nap között 12.15 és 12.78%, valamint 2.05 és 2.17% között, a laktáció 8. és 45. napja között pedig 10.37 és 10.61%, valamint 1.04 és 1.32% között változott. A tejzsír kaprinsav-, a kaprilsav-, a laurinsav-, a mirisztinsav- és a palmitinsav-tartalma nőtt, míg a sztearinsav-, az olajsav-, a linolsav- és a linolénsav-tartalma csökkent a laktáció folyamán. A kancatej zsírja több kaprilsavat, kaprinsavat, laurinsavat, linolsavat és linolénsavat, és kevesebb sztearinsavat, mirisztinsavat és palmitinsavat tartalmazott, mint a tehéntejé. A kancatej esszenciális zsírsavtartalma magasabb volt, mint a tehéntejé.
  A kolosztrum A-, D-, K- és C-vitamin-tartalma (0.88, 0.0054, 0.043, 23.8 mg/kg) 1.4 és 2.6-szorosa volt a normál tejének (0.34, 0.0032, 0.029, 17.2 mg/kg). Nem volt szignifikáns különbség a kolosztrum és a tej E-vitamin-tartalmában.
  A kolosztrum hamutartalma szignifikánsan nagyobb (0.592%), mint a normál tejé (0.405%). Az ellés után közvetlenül volt a legalacsonyabb a kolosztrum kalcium-tartalma (747.7 mg/kg), mely az 5. napon érte el maximumát (953.7 mg/kg). A cink- és réztartalom az 5. napon mutatott maximum után csökkent, míg a mangán koncentrációja az 5. napi maximum után változatlan maradt. A kolosztrum és a tej makro- és mikroelem-tartalmára az alábbiakat határozták meg: kálium, 928.6 és 517.2; nátrium, 320.0 és 166.6; kalcium, 747.7 és 822.9; foszfor, 741.7 és 498.8; magnézium, 139.7 és 65.87; cink, 2.95 és 1.99; vas, 0.996 és 1.209; réz, 0.606 és 0.249 és mangán, 0.0447 és 0.0544 mg/kg. A kancatej alacsony nátrium-tartalma előnyös lehet a szív érrendszeri panaszokkal, ill. magas vérnyomással küzdő emberek számára.

  PDF

  305

• Nemzetközi piacszegmentáció a tejtermékek piacán

  43-54

  Szakály Zoltán

  Kiss Marietta

  Gál Tímea

  Kovács Bence

  Megtekintések száma:

  130

  Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a három tejtermék-kategória egy főre eső fogyasztási volumenei alapján jól elkülönülő szegmentumokat kaptunk. A legkisebb fogyasztással bíró klaszterbe tartozik a vizsgált országok 29,8%-a, a közepes fogyasztásúak közé az államok 36,2%-a, míg a legnagyobb fogyasztásúak képezik a minta 34,0%-át. A szórásértékek egyértelműen nőnek a tejtermékfogyasztás emelkedésével, ami azt jelenti, hogy az e téren fejlettnek tekinthető országok fogyasztási szintjei között nagyobb különbségek tapasztalhatók, mint a kisebb fogyasztású államokban.
  Egyértelmű szignifikáns kapcsolat van a tejtermékfogyasztás és a nemzetgazdaság teljesítményét mérő mutatók (GDP, GNI) között, vagyis a fejlettebb országok tejtermékfogyasztása szignifikánsan nagyobb, mint a szegényebbeké. Ez igazolja azt a szakmai körökben jól ismert tételt, amely szerint egy ország fejlettségi szintje alapvetően meghatározza az élelmiszerfogyasztás szerkezetét. Feltételezhető, hogy a magas jövedelem miatt a fejlett országok vásárlói többet költenek folyadéktejre, sajtfélékre és nem utolsósorban vajfélékre, mint a szegényebb államok lakói, gyakran tejtermékekkel helyettesítve az „alacsonyabb rendű termékeket”. Azonban a háztartások fogyasztási kiadásainak tekintetében pont ellentétes kapcsolatot találtunk, azokban az országokban, ahol a megtermelt jövedelem nagyobb részét fordítják a háztartások fogyasztási javakra, kisebb a tejtermékfogyasztás egy főre eső volumene. Pozitív összefüggést tapasztaltunk a születéskor várható élettartam és az egy főre eső tejtermékfogyasztás mennyisége között is. Bár a halálozási ráta a szegmentumok összehasonlítása során csak korlátozottan értelmezhető, ennek okára alaposabban rávilágít a korrelációs táblázat, ahol láthatjuk, hogy a halálozási ráta és a tejtermékek egy főre eső fogyasztási volumene közt nincs érdemi korrelációs kapcsolat. A munkanélküliségi ráta esetében szintén nem találtunk szignifikáns eltéréseket a szegmentumok között.
  Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgált tejtermék-kategóriák fogyasztása közepesnek tekinthető, vagyis hazánk a második szegmensbe tartozik. A szegmensben Magyarország mellett további hét volt szocialista ország található, ami mutatja a régió kulturális hasonlóságát. Hazánk számára kiemelkedően fontos stratégiai feladat a tejtermékfogyasztás növelése a közösségi marketing eszközeivel. A közösségi marketingstratégia célja a tejágazatban az egyensúlyi állapot létrehozásának, majd tartós fenntartásának elősegítése a tejtermelés, valamint a feldolgozott tej és tejtermékek értékesítése között. Az egyensúly létrehozásában elsődleges szerepe van a belföldi fogyasztás növelésének, de a gazdaságos export bővítése is fontos eszköze az egyensúly fenntartásának (SÁROSI, 2003). A tejtermékek fogyasztása megfelelő pozícionálással és tudatos kommunikációval stabil növekedési pályára állhat. Ehhez azonban rendbe kell tenni a kategória imázsát, hangsúlyozni kell a tejtermékek egészségességét és táplálkozási előnyeit, majd korrigálni kell a fogyasztói tévhiteket. A tejtermékekre irányuló marketingkommunikációban két fő irányt lehet megkülönböztetni. A klasszikus irányt a tejtermékek egészségvédő funkcióinak hangsúlyozása jelenti, a modern irányt pedig azok az értékek képviselik (életélvezet, esztétikus megjelenés, fittség stb.), amelyek elsősorban a fiatal fogyasztók megnyerésére koncentrálnak (differenciált marketing). Kedvező tendencia, hogy ezek az értékek már megjelentek a hazai fogyasztók élelmiszerválasztási mechanizmusában is.

  PDF

  187

• A hazai tejszektor online marketing lehetőségei

  55-65

  Fehér András

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  172

  Mindenekelőtt megállapítható, hogy a kutatásunkat megelőzően még nem állt rendelkezésre olyan széles körű megfigyelés, amely felmérte volna a hazai élelmiszeripar valamely szektorának online tevékenységét. A megfigyelés alkalmával a NÉBIH engedélyezett feldolgozó üzemmel rendelkező 88 tejfeldolgozó vállalata képezte a vizsgálat alanyait.
  A hivatalos weboldalak vizsgálatakor kiderült, hogy körülbelül minden második feldolgozónak van ilyen típusú online elérhetősége, amely párhuzamba állítható a hivatalos KSH statisztikákkal. A vállalkozások méretkategóriája egyértelműen hatással van a honlapok üzemeltetésére és azok frissítési gyakoriságára. Ennek oka, hogy a nagy és közepes méretű vállalkozásoknál sokkal magasabb arányban találtunk hivatalos honlap elérhetőséget, amelyeket viszonylag gyakran frissítenek is. A mikrovállalkozásoknál viszont ezzel éppen ellentétes tendencia érvényesül. Megállapítást nyert az is, hogy körülbelül minden ötödik tejfeldolgozó (23,1%) biztosít személyre szabható bejelentkezési felületet a felhasználói számára.
  Az elemzésbe vont tejfeldolgozók csupán harmada rendelkezik saját Facebook oldallal, közülük minden második vállalkozás ritkábban, mint havonta frissíti a hírfolyamát és tölt fel valamilyen új bejegyzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a közösségi médiában szinte kizárólag a Facebook-on találhatók meg tejfeldolgozó vállalkozások, azonban ezen a platformon is viszonylag alacsony arányban és meglehetőségen passzívan vannak jelen. Blog és Youtube csatornás elérhetőséggel a vizsgált szereplők kevesebb, mint 5%-a rendelkezik.
  A weboldalak interaktivitásának jellegét egy 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán elemeztük, amelynek során különösen alacsony, közel 2-es pontértéket kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak minimális lehetőségük van a véleménynyilvánításra, amelyet leginkább e-mail küldésével tehetnek meg.
  Ennek alapján előzetes feltételezésünk beigazolódott, vagyis a vizsgált vállalkozások kevésbé aknázzák ki az online marketing nyújtotta lehetőségeket és minimálisan adnak lehetőséget a fogyasztóik vállalati folyamatokba történő integrálására az interneten keresztül.
  Ezek a tendenciák mind azt bizonyítják, hogy nagyon komoly előrelépésre van szüksége a tejfeldolgozó ipar vállalkozásainak az online megjelenés fejlesztése területén. A szektor számára előrelépést jelenthetne, ha előadások és tréningek segítségével a tejfeldolgozók képviselőit megismertetnénk az online marketing nyújtotta lehetőségekkel (pl. honlap-fejlesztés, közösségi média lehetőségek és hirdetési megoldások). Előnyös lenne ezeket az ismeretterjesztő alkalmakat kormányzati, illetve közösségi kezdeményezés segítségével megszervezni, amelynek során a Kamarák, illetve a Tej Terméktanács koordinálásával olyan szakembereket kellene felkérni előadónak, akik megfelelő módon tudatosítanák az online jelenlét fontosságát.
  A kutatás további folytatására vonatkozóan a következő javaslatainkat tartjuk relevánsnak. Szakértői mélyinterjúk segítségével vizsgálni kellene, hogy a vállalkozások vezetői és marketingért felelős munkatársai (ha van ilyen személy a cégen belül) milyen preferenciákat társítanak az online marketing alkalmazásához. A megfigyelésünk során kialakított adatbázis aktualizálását követően a vállalkozások méretére (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás), valamint régióra lehetne szűkíteni a megkérdezettek körét, így országos szinten teljes képet kaphatnánk a tejfeldolgozó vállalkozásokról. Ezt követően a vállalkozások méretkategóriájának függvényében az online marketing alkalmazása szempontjából pozitív példákat kellene kiválasztani (Jó gyakorlat). A kutatás folytatásaként, a vállalati szektorhoz hasonlóan, fontos lenne elemezni a hazai közösségi agrármarketing szektor online magatartását is, ami tovább javítaná a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőinek piacorientációját.

  PDF

  248

• Tejszív kampány

  67-73

  Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

  Megtekintések száma:

  215

  A Terméktanács Kereskedelmi és Marketing Bizottsága 2016 őszén két körös meghallgatást követően nyolc ügynökség közül választotta ki a Hinora Global Marketing Kft. által javasolt programot és 2016. december 19-én, hivatalosan elfogadta a 2017-es évre és az azt követő 1 évre vonatkozó marketingkommunikációs költségvetést és stratégiát.
  Az elfogadott koncepció szerint, a Tej Terméktanács 2017. évi közösségi marketing kampányát fiatal olimpikonok és sportoló példaképek –  Kapás Boglárka bronzérmes olimpikon úszónő, Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó és Nagy Ádám válogatott labdarúgó – mint a ’tej nagykövetei’ támogatták. A Tej Terméktanács kampánya egy integrált kampány volt, visual elemeivel és üzenetével számos kommunikációs csatornán találkozhatott a fogyasztó, többek között televíziós spotok formájában, social media felületeken, outdoor hirdetéseken, valamint online és print megjelenéseken is.

  PDF

  149