dEjournals Nyitóoldal
Régiókutatás Szemle
Aktuális Archívum Megjelenés előtti cikkek Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Régiókutatás Szemle

Évf. 5 szám 1 (2020)
Cikkek

A pálinka helyzete Magyarországon. Problémák és lehetőségek

Megjelent:
2023-05-23
DOI Linkhttps://doi.org/10.30716/RSZ/20/1/7
Szerző
Harcsa Imre Milán
Megtekintés
Pdf
Kulcsszavak
pálinka bérfőzés magánfőzés kereskedelmi főzés jövedéki adó
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Harcsa, I. M. (2023). A pálinka helyzete Magyarországon. Problémák és lehetőségek . Régiókutatás Szemle, 5(1), 75-87. https://doi.org/10.30716/RSZ/20/1/7
Absztrakt

A lepárlásnak Magyarországon több évszázados hagyományai vannak. Rövid nemzetközi kitekintés keretében a környező országok magán-szeszfőzési gyakorlata is bemutatásra kerül. A pálinka hungarikum termék, kizárólag kereskedelmi főzdében készülhet. Hazánkban lehetőség van bérfőzésre, illetve magánfőzésre is, az így készült termék azonban csak a párlat megnevezést viselheti és nem kerülhet forgalomba. Az elmúlt tíz évben igen gyakran változott a pálinka előállítására vonatkozó jogszabályi környezet, ami eltérő módon befolyásolta a szektor szereplőit. Bemutatásra kerülnek az egyes főzési formák statisztikai adatai, kiemelt figyelmet fordítva az adómentességi időszakra. A bérfőzés ismert adatait felhasználva megállapítást nyert, hogy 52,1 milliárd forintos hiány keletkezett a jövedéki adó eltörléséből. A 0%-os jövedéki adó a bérfőzés fellendülését eredményezte, neutrálisan, részben negatívan hatott a kereskedelmi főzésre. A magánfőzők száma rendkívüli növekedésnek indult, az adó visszaállítását követően pedig mintegy 50-70 ezer fő „tűnt el” a bérfőzetők soraiból. Szekunder forrásokra támaszkodva összegyűjtöttem az ágazatot érintő problémákat, melyek megoldásra várnak. Továbbá felvázolom azokat a lehetőségeket, melyek ugyan rendelkezésre állnak, de azokat nem használják ki eléggé.

Hivatkozások
  1. Anghel, R. (2003): Informal economy in communism and postcommunism. Apples and palinka in a northern village of Transylvania. 203-223 p. Renegotiating Socio-Cultural Identities in the PostSocialist Eastern Europe. Faculty of European Studies, Babes-Bolyai University, Cluj. 28th-30th June, 2003.
  2. Bakos J. (2010): A Zsindelyes Pálinka német piacra történő bevezetési lehetőségének vizsgálata. Szakdolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem, 64 p.
  3. Balázs G. (1998): A magyar pálinka. Aula Kiadó Kft., Budapest. 167 p.
  4. Balázs G. (2008): A magyar pálinka folklórja és névkincse. In: A vörös postakocsi. 2008/tavasz p. 23- 32
  5. Bánvölgyi Sz. – Galambos I. – Márki E. – Vatai Gy. (2013): A pálinkakészítés műveletei és berendezései. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, p. 107-114.
  6. Békési Z. – Csarnai E. (2010): Házi pálinkafőzés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 157 p.
  7. Bihari T. (2014): Financiális gondok a pálinkából https://nepszava.hu/1016895_financialis-gondok-apalinkabol 2019.12.13.
  8. Börcsök V. (1979): Adatok a pálinkafőzéshez és a pálinka fogyasztásához Szegeden és környékén. 95- 112 o. In: Trogmayer O. (szerk, 1980): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/1. Szegedi Nyomda, Szeged 459 p.
  9. Csendes Zs. – Dúl U. (2016): „Fából koronát”. 177-217.o. In: Takács L. (szerk., 2016): Quintessence – a pálinka világa 2016. Ongai Kulturális Egyesület, Onga. 253 p.
  10. Enghy B. (2019): Pálinkát külföldre! A pálinka külpiaci bevezetésének problematikája a Panyolai Szilvórium Zrt. példáján. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 90 p.
  11. Faragó J. (2016): Pálinkatúra. Alinea Kiadó, Budapest, 208 p.
  12. Földes B. (1885): Magyarország statisztikája összehasonlítva egyéb államokkal, különös tekintettel Ausztriára. Eggenberger-féle könyvkereskedés. Budapest. 404 p.
  13. Harcsa I. M. (2018): A pálinkafőzés gazdasági hatásai. Gazdálkodás- és szervezéstudományi elemzések, javaslatok. PhD értekezés, Debrecen, 157 p.
  14. Ignácz T. J. 2015: Hármas-Körös Pálinka Manufaktúra Reklámkampány 2015. Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék 41 p.
  15. Jakubász T. (2019): Egyre népszerűbb az otthoni pálinkafőzés. Magyar Idők, 2019.01.30. https://www.magyaridok.hu/gazdasag/sok-helyen-rotyogott-a-gyumolcs-volt-keletje-tavaly-apalinkanak-3900092/ 2019.12.12.
  16. Jónás J. (2006): Mesterpálinkák, pálinkamesterek. Korona Kiadó Kft. Budapest. 235 p.
  17. Kádár K. – Tímár K. (2008): “-S ezt a rengeteg pálinkát ki issza meg? -Há én, s te.” Társadalomnéprajz dolgozat a pálinka társadalomformáló hatásairól, valamint az ebben betöltött szerepekről. XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Kolozsvár, 2008. május 23-24.
  18. Kassai Zs. – Káposzta J. – Ritter K. – Dávid L. – Nagy H. – Farkas T. (2016): The territorial significance of food hungaricums: the case of pálinka. In: Romanian Journal of Regional Science. Vol 10. No. 2., pp. 64-84.
  19. Kasza Gy. – Szabó-Bódi B. – Szakos D. – Szegedyné Fricz Á. (2018): Pálinka: fogyasztói ismeretek, preferenciák, fogyasztási szokások, marketing lehetőségek. „Hungarikumok: múltunk és jövőnk” I. Országos Pálinkakonferencia. Budapesti Gazdasági Egyetem. 2018. november 14.
  20. Kekesz L. (1955): Gyümölcspálinkafőzés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 98 p.
  21. Keller M. (szerk, 1977): Borpárlat és gyümölcspálinka. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 210 p.
  22. Kielmayer K. – Szöllősi E. (eds). Pálinkakiválóságok könyve 2018. Agrárminisztérium, Bp. 148 p.
  23. Kláben T. (2012): A pálinkagyártók marketingkommunikációs stratégiái. A kereskedelmi főzdék márkaépítési és kommunikációs tevékenységének elemzése. Budapesti Gazdasági Főiskola. Budapest. 89 p.
  24. Kmetty Gy. (1965): Gyümölcsszeszipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 269 p. Kohut Z. (2018): Lehet-e világsiker a magyar pálinka? Agrárágazat, 2018.12.24 https://agraragazat.hu/hir/lehet-e-vilagsiker-magyar-palinka 2019.12.03. Kopcsay L. (2008): A területileg differenciált italkultúra szerepe a magyar turizmusban. Doktori (PhD) értekezés, Pécsi Tudományegyetem. link: old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_kopcsay_nv.pdf
  25. Lippmann, E. O. (1906): Abhandlungen und Vorträge zur Geschichte der Naturwissenschaft. 1. Bd. Leipzig, pp. 203–215.
  26. Marik S. (szerk, 1997): Ahol a gyümölcs lelkét itallá varázsolják. Ardlea Kiadó, Nyíregyháza. 116 p.
  27. Martin A. (2012): Pálinka védjegy megfelelőségtanúsító rendszer működési szabályzata. http://www.palinkavedjegy.hu/documents/szabalyzat_palinkavedjegy_2012_04_10.pdf 2019.12.13.
  28. Osztróvszky A. (1943): Ipari likőrgyártás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 207 p.
  29. Panyik G. – Béli G. (2008), Gyümölcspálinka gyártása, jövedéki ismeretek. FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. 112 p.
  30. Remete Farkas L. (2017): Magyaros és tájjellegű házi pálinkafélék készítése. Kárpát-medencei magyaros konyha... sorozat (XII. kötet). Kézirat, Budapest. 43 p.
  31. Réth S. (1958): A gyümölcsszeszipar távlati fejlesztése. In: Szeszipar. 1958. március. p. 168-173.
  32. Rigó N. (2016): Bérfőzés keretében előállított pálinka adóztatása és a gazdaság szereplőire gyakorolt hatásai. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Miskolc. 60 p.
  33. Sipos E. (2018): A (tiszteletbeli) pálinkamesternő http://www.borsmenta.hu/beszelgetunk/atiszteletbeli-palinkamesterno 2019.11.17.
  34. Sólyom L. (1986): Pálinkafőzés Kézikönyv kisüzemek számára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  35. Soós I. – Rakcsányi L. (1948): Borpárlat és pálinkafőzés. Máté Ernő könyvnyomdája, Budapest, 191 p.
  36. Torbágyi-Novák L. (1948): Az égetett szeszesitalok gyártása, vizsgálata és minősítése. Hernádi Árpád adó-, illetékügyi és közigazgatási szakkönyvkiadó, Budapest, 573 p.
  37. Totth G. – Zarándné Vámosi K. – Mezőné Oravecz T. (2018): A pálinka pozitív élettani hatásai a fogyasztói percepciók tükrében. In: Józsa L. – Korcsmáros E. – Seres Huszárik E. (szerk.) (2018): A hatékony marketing. EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete. Selye János Egyetem: Komárom. ISBN: 978-80-8122-2. 839-846. p
  38. Török Á. (2011): Az eredetvédelem jelentősége a magyar pálinka ágazatban. LIV. Georgikon napok. p. 505-511
  39. Varga G. G. (2008): Mit érnek az érmek? In: Pálinkavilág I. évf. 2. szám, 2008 október, 7-9 p. Vass M. (2008): Gyógyszer és valuta. Az oroszhegyi szilvapálinka. ÖRÖKSÉGÜNK II. évfolyam (2008) 4. szám 12-13. p.
  40. Zsótér B. – Molnár A. (2015): A pálinka előállításával kapcsolatos jogszabályváltozások (2010) – előállítási feltételek, adózási kötelezettségek – hatásainak vizsgálata a gyakorlatban. In: Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, (2015) X. évfolyam, 2. szám, pp. 35-52.
  41. I1: https://demokrata.hu/magyarorszag/szabadsagot-a-palinkanak-78540/ 2019.10.11.
  42. I2: https://www.palinkafozes.com/hirek/20190527_palinka-szabadsagharc-2019 2019.10.09.
  43. I3: https://www.nak.hu/szolgaltatasok/praktikus-informaciok/elelmiszeripari-hirlevel/2017/1174-nakelip-hirlevel-februar/file 2019.10.09.
  44. I4: https://www.palinkanemzetitanacs.hu/hu/aktualitasok/42 2019.10.11.
  45. I5: https://www.palinkafozes.com/hirek/20160720_meg-az-iden-megkezdodhet-nemzetipalinkastrategia-kidolgozasa 2019.10.11.
  46. I6: https://www.foodandwine.hu/2018/04/19/palinka-a-balaton-open-palinkaverseny-eredmenyei/ 2019.11.02.
  47. I7: http://hu.wessling-group.com/hu/szolgaltatasok/termekmegfeleloseg/palinkavedjegy/ 2019.11.10.
  48. I8: http://www.origo.hu/tafelspicc/hirdetes/20121122-palinkavedjeggyel-a-garantalt-minosegert.html 2019.11.13.
  49. I9: https://szicsekpalinka.co.uk/palinka-promotion-and-the-national-palinka-excellence-program/
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei
Adatbázis logók
DOAJ ProQuest MTMT SHERPA EIRHPLUS EBSCO CROSSREF