Évf. 7 szám 1 (2022)

Cikkek

A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén

Megjelent:

2023-03-20

https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/1

Szerzők

Kóródi Márta,

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Mondok Anita,

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Sánta Ádám Kálmán

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

desztinációfejlesztés szervezeti piac fogyasztói piac szegmentálás differenciált kínálat

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Kiválasztott formátum: APA

Kóródi, M., Mondok, A., & Sánta, Ádám K. (2023). A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén. Régiókutatás Szemle, 7(1), 8-19. https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/1

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.

Hivatkozások

1. Adeyinka-Ojo, S.F., Khoo-Lattimorea, C., Nair, V (2014): A framework for rural tourism destination management and marketing organisations. Procedia - Social and Behavioral Sciences Vol. 144. pp. 151 – 163 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877042814042128 2022. 03. 22.
2. Bhat, S., Gaur, S.S. (2012): Managing diverse stakeholders in context of destination marketing, Worldwide Hospitality and Tourism Themes, Vol. 4 No. 2, pp. 185-202. https://doi.org/10.1108/17554211211217352 2022. 03. 05.
3. Béki, P., Gál, A. (2012): A Tisza-tó, mint a hazai vízi sportturizmus fellegvára. Kalokagathia, 50-51 (1), pp. 87-99. https://lib.tf.hu:443/liberty/OpacLogin?mode=BASIC&openDetail=true&corporation=HU_TF&action=search&queryTerm=uuid%3D%2215c8a903c0a80868655b4797002a2ae9%22&operator=OR&url=%2Fopac%2Fsearch.do 2022. 09. 14.
4. Bornhorst, T., Ritchie, J.R.B., Sheehan, L. (2010): Determinants of tourism success for DMOs and destinations: an empirical examination of stakeholders’ perspectives. Tourism Management, 51 (5), pp. 572-589 https://doi.org/10.1016/j.tourman. 2022. 03. 07.
5. Czimmer, J. A. (2008): A piac fogalma, elemei, a piac mérőszámai, a piaci változások elemzése. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest. pp. 6-8 https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/17_0062_tartalomelem_001_munkaanyag_100331.pdf 2022. 03. 21.
6. Enright, M. J., Newton, J. (2004): Tourism destination competitiveness: a quantitative approach, Tourism Management, 25(6), pp. 777-788.
7. Fehér, I., Medina V. (2015): A Börzsöny- Duna- Ipoly térség természeti erőforrásainak jellemzői, és az itt található értékekben rejlő lehetőségek Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület, pp. 10-11. http://borzsonyleader.hu/userfiles/document/207-18szm-feher-medina.pdf 2022.09.14.
8. Horner, S., Swarbrooke, J. (2007): Consumer behaviour in tourism. Butterworth-Heinemann, Linacre House, Oxford, GB, p. 440
9. Kiss M. (2016): Alapmarketing. III. fejezet, Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 05 9827 9. http://mersz.hu/dokumentum/dj152a__20/ 2022. 03. 21.
10. Michalkó, G. (2016): Turizmológia. Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 116. ISBN 978 963 05 9717 3 https://mersz.hu/dokumentum/dj59t__116 DOI:10.1556/9789630597173 2022. 09. 14.
11. Rekettye, G ., Törőcsik, M., Hetesi, E. (szerk.) (2015): Bevezetés a marketingbe Budapest, Akadémiai Kiadó, ISBN: 978 963 05 9759 3 https://mersz.hu/hivatkozas/dj81bam_book1#dj81bam_book1 2022.02.24.
12. Ritchie, J.R.B., Crouch, G.I. (2003): The competitive destination: a sustainable tourism perspective. CABI Publishing, Oxon, GB, p. 304. http://dx.doi.org/10.1079/9780851996646.0000 2022. 03. 25.
13. Ruzsinné Tilesch, J., G-Tóth, L. (2013): A kedvező ökológiai állapot és az integrált gazdaságfejlesztés megvalósításának lehetséges irányai az Ipoly völgyében In: A falutipológiától a marketingföldrajzig: tanulmányok Sikos T. Tamás tiszteletére. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Gödöllő, pp. 149-168. ISBN 978-963-269-364-4 http://mek.oszk.hu/11900/11912/11912.pdf 2022.09.14.
14. Samu, I. (2014): Az Ipoly menti típustáj társadalmi történéseinek, folyamatainak a gazdaságra gyakorolt hatása közvetlen a rendszerváltozás „elő napjaitól” napjainkig. In: Makrogazdasági döntések– hálózati szinergiák = MACROECONOMIC DECISIONS – NETWORK SYNERGIES. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, pp. 469-481. ISBN 978-963-334-203-9 http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/1449 2022.09.14.
15. Sheehan, L.R., Ritchie, J.R.B. (2005): Destination stakeholders: exploring identity and salience. Annals of Tourism Research, 32(3), 711-734 https://doi.org/10.1016/j.annals. 2022. 03. 12.
16. Volgger, M., Pechlaner, H. (2014): Requirements for destination management organisations in destination governance: understanding DMO success. Tourism Management, Vol. 41(2014), pp. 64-75 https://doi.org/10.1016/j.tourman.2013.09.001 2022. 03. 22.
17. Wang Y. (2008): Collaborative destination marketing: roles and strategies of convention and visitors bureaus. Journal of Vacation Marketing, 14 (3) (2008), pp. 191-209 https://doi.org/10.1177/1356766708090582 2022. 03. 18.