Keresés

Keresési eredmények

• Az élelmiszerpazarlás mértékének és okainak vizsgálata a hazai háztartások körében

  1-15

  Vida Viktória

  Varga-Karádi Nóra Magdolna

  Megtekintések száma:

  217

  Az élelmiszerpazarlás a 21. század egyik legsúlyosabb globális problémája, amely egyaránt érinti a környezetet, a gazdaságit és a társadalmat. A világon évente a megtermelt élelmiszerek közel egyharmada végzi kukában, miközben emberek százmilliói szenvednek alultápláltságtól vagy éhezéstől. A pazarlás a fejlett országokban leginkább a fogyasztói szokásokhoz, míg a fejlődő régiókban az infrastruktúra hiányosságaihoz köthető. A jelenség nemcsak erkölcsi és gazdasági kihívásokat vet fel, hanem komoly környezeti hatásokkal is jár. Magyarországon évente több százezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe, melynek jelentő része megelőzhető lenne tudatos vásárlással, helyes tárolással és az élelmiszer-felhasználás újragondolásával. A probléma mérséklése komplex szemléletváltást igényel mind a fogyasztók, mind az élelmiszerlánc szereplői részéről, miközben az oktatás és a technológiai innováció mind kulcsfontosságú szerepet játszanak a megoldásban.

• A képzési és fejlesztési programok jelentősége a humán erőforrás-menedzsment szempontjából a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében

  47-55

  Ismael Awaz

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  457

  Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának növekvő ismerete egyre nagyobb érdeklődést vált ki a fenntartható fogyasztási magatartás iránt. E kutatás célja, hogy meghatározza a humán erőforrás-menedzsment képzési és fejlesztési programjainak jelentőségét a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében. A kutatási problémát több kérdéssel fogalmazták meg, amelyek közül a legfontosabb a következő: Hatással vannak-e a szervezeti képzési és fejlesztési programok a fenntartható fogyasztási magatartásra? Ez a tanulmány a képzési és fejlesztési programok jelentőségének szisztematikus irodalmi áttekintésére összpontosít a fenntartható fogyasztási magatartás előmozdításában. A kutatás megállapította, hogy a humán erőforrás-menedzsment a fenntarthatóságra összpontosító képzési és fejlesztési programokat hajthat végre a fenntartható viselkedés ösztönzése érdekében a munkavállalók körében. Az ilyen programok közé tartozhat a fenntartható fogyasztási gyakorlatok oktatása a munkavállalók számára, a megújuló energiaforrások előmozdítása, a hulladék csökkentése, az életciklus szemlélet elfogadása és a méltányossági dimenziók figyelembevétele.

• "A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években

  6-14

  Mucsi László

  Megtekintések száma:

  152

  A selejtezés az iratkezelésnek egy teljesen normális eleme. Ezt ma is gyakorolják a különböző iratképző szervek. Az egyes hivatalok, hatóságok és intézmények számára irattári tervek határozzák meg a selejtezés rendjét. A selejtezéseket a megyei levéltárak ellenőrizhetik. Ez a gyakorlat az 1950-es években alakult ki. A kormányzat ebben az időszakban kísérelte meg első ízben szabályozni az iratok selejtezésének egységes módját. Ám az ekkor hozott rendeletek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, mert nem voltak részletesek és körültekintők, aminek következtében a hivatalok nehezen tudták megkülönböztetni a maradandó értékű és a selejtezhető iratokat. Ráadásul voltak olyan helyi káderek, akik nem is ismerték ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a kormány, a papírhiányra hivatkozva, támogatta az iratszelekciót, amivel óriási selejtezési hullámot indított a második világháború után. A fő szempont a mennyiség lett, függetlenül a kidobott iratok értékétől. Sőt, a folyamatnak politikai aspektusai is voltak. Egy 1953-as filmhíradó például azzal propagálta a selejtezést, hogy az jó alkalom megsemmisíteni „a letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei”-t, azaz az 1945 előtt keletkezett iratokat. Ezen okokból nagy mennyiségű értékes iratanyag került a Szolnoki Papírgyárba, mint újrahasznosítandó nyersanyag. Szedő Antal megyei levéltárnok több jelentést készített arról, hogy értékes iratanyagot talált a Szolnoki Papírgyár területén. 1950-ben például 20 mázsányi debreceni illetőségű 18–19. századi iratra bukkant. Szolnok megyei települések hivatalaiban is végeztek felelőtlen selejtezéseket. Egyszer a levéltárosok Jászalsószentgyörgy, Kenderes és Besenyszög iratait találták meg a szolnoki MÉH telepen, köztük 19. századi jegyzőkönyveket is. Sajnos a levéltárosok nem tudtak mindent megmenteni, ezért valószínűleg sok értékes irat semmisült meg az 1950-es években.