Keresés

Keresési eredmények

• A tervezés mint vezetési feladat szerepe a szervezeti változásokban – észak-alföldi szervezetek empirikus vizsgálata

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  11

  A szervezeti változások napjainkban minden szervezet számára elkerülhetetlene kihívást jelentenek, amelyek kezelésében a vezetőnek kulcsszerepe van. A tervezés mint vezetési feladat nem csupán technikai eszközt jelent, hanem stratégiai folyamatot is, amely meghatározza, hogy a szervezetek miként tudnak alkalmazkodni a külső és belső környezetükben jelentkező változásokhoz. Jelen vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a tervezés hogyan járul hozzá a változások sikeres menedzseléséhez, hogyan befolyásolja azt az észak-alföldi régió szervezeteiben. Az empirikus vizsgálat 236 fős mintán alapult, mely különböző szervezeti típusokat foglalt magában. Az adatfeldolgozás során a leíró statisztikán túl összefüggésvizsgálatokat is végeztem a tervezési gyakorlatok és a változásmenedzsment közötti reláció feltárására. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a tervezés nem pusztán adminisztratív feladat, hanem olyan stratégiai vezetési eszköz, amely elősegíti a szervezetek rugalmasságát és hosszútávú alkalmazkodóképességét. Az eredmények hozzájárulnak a szervezeti változások gyakorlatának jobb megértéséhez és gyakorlati iránymutatásként szolgálhatnak a vezetők számára a változtatások tervezésében és megvalósításában.

• „Maradj otthon” – Áttérés Home Office-ra az Észak-Alföld Régióban

  37-47

  Roland Filep

  Mária Ujhelyi

  Megtekintések száma:

  332

  A covid járványból eredő változások maguk után vonták a Home Office soha nem látott mértékben történő elterjedését. Tanulmányunkban a munkahelytől távoli munkavégzés előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához egy olyan szervezet Észak-Alföldi Régióját választottunk, ahol fontosak a személyes tárgyalások, így a veszélyhelyzet előtt csak ritkán alkalmazták azt, a megváltozott körülmények miatt viszont tömegesen tértek át rá. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szakirodalomban szereplő tényezők közül melyek gyakorolják a legnagyobb hatást a távoli munkavégzéshez kapcsolódó dolgozói elégedettségre és annak a járványhelyzet utáni megmaradásának igényére. Regresszió elemzés eredményei alapján megállapítottuk, hogy a dolgozók elégedettségére a távoli munkavégzésre való áttérés nagyobb vágya, a személyes kommunikációs csatornákat helyettesítő megoldásokban való jártasság és a munka-magánélet egyensúly érzékelt javulása pozitív, a bevezetéshez kapcsolódó bizonytalanság és stressz negatív hatást gyakorol. Későbbiekben is szívesen dolgoznának ebben a formában a dolgozók, ha már a bevezetéskor erőteljesebben jelentkezett a távoli munkavégzésre való áttérés vágya, az átállásból adódó félelem, a magasabb életkor és a vezetői visszajelzés hiánya viszont inkább visszaterelné őket a munkahelyre. Javaslatként fogalmaztuk meg azt, hogy a folyamat teljes szakaszában fontos a vezetői támogatás, amely meg kell, hogy nyilvánuljon a dolgozók döntési folyamatba történő bevonásában, a személyes kommunikációs csatorna megfelelő helyettesítésében és a gyakrabban történő visszajelzésben. A munka-magánélet egyensúly javításában a vezető az időmenedzsment oldaláról lehet a követőinek a segítségére a feladatok priorizálásával. A Home Officehoz kapcsolódó tapasztalatszerzési folyamatban ezek az intézkedések segíthetnek abban, hogy a távoli munkavégzésnek inkább az előnyeit tapasztalják a munkavállalók.