Keresés
Keresési eredmények
-
Az „Alföld szíve” élménypontjainak ismertsége és elismertsége
67-74Megtekintések száma:220Egy földrajzi térség fejlesztésének célja elsősorban az adott terület eredményes működtetése, lakosainak megfelelő lakóhely és jólét biztosítása megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, technológiai és ökológiai feltételek megteremtésével. Ritchie–Crouch (2003) szerint az a turisztikai desztináció versenyképes, amely képes a turisztikai bevételek növelésére, a turisták folyamatos vonzására, a látogatók számára emlékezetes, elvárásaiknak megfelelő élmények nyújtására, valamint ezeken túl profit termelésre. Ám eközben a helyi lakosság jólétének is meg kell maradnia vagy emelkednie úgy, hogy a feltételek a jövő generációi számára is megőrzésre kerüljenek (vagyis a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek). A turisztikai kereslet dinamikus növekedése magával vonja a desztinációk közötti verseny fokozódását is. Az erős verseny a célterület turizmusmarketingjéért felelős szervezet számára kihívást jelent az imázsépítés, a termékfejlesztés és a kommunikáció területén is. A turizmus sikeres fejlesztésére azonban csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben van mód. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek szintjén szükséges. Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai azonosítását szolgáló szlogen, az „Alföld szíve” kifejezés ugyan mindenben megfelel a jelszavakkal szemben általában támasztott követelménynek, ám sikerességének megítélése piaci felmérésekhez kell, hogy kötődjön. Ennek alátámasztásához célterületi belföldi turizmusban résztvevők körében 2019 nyarán végzett nagymintás (n=1037) felmérés szolgál. A megkérdezettek 71,6%-a az „Alföld szíve” márkanévvel jól beazonosítja a megyét, a rossz válaszok aránya elhanyagolható volt. A turisztikai márka ismertségén túl a kutatás kitért a megye különböző turizmusfajtákhoz kötődő attrakcióira is. A megye turisztikai attrakciói közül 29 kínálati elemet értékeltek a megkérdezettek aszerint, hogy meglátogatták-e más vagy ismerik-e. A felmérés eredményei alapján nagyon jól ismert kínálati elemek a Tisza-tó, Abádszalók, a Jászberényi Állat- és Növénykert, Cserkeszőlő, a felüdülőhely, a Tiszavirág Fesztivál, Szolnok, valamint a RepTár, Interaktív Repülőmúzeum, Szolnok. Habár a turisztikai attrakciók ismertsége a megyei válaszadók körében kedvezőnek ítélhető, 12 kínálati elemet a nem megyei válaszadók kevesebb, mint 10%-a látogatott csak meg a felmérés időpontjáig, s mindegyik attrakció esetében a válaszadók minimum egynegyede elutasító is egy lehetséges látogatással kapcsolatban. A kutatás következtetései rámutatnak arra, hogy a térség meglévő attrakcióinak kihasználásával és fejlesztésével a turizmus minél több szegmensének érintésével komplex élménycsomagokat nyújtó turisztikai innováció szükséges a desztinációban, amely a látogatószám érdemi emeléséhez vezethet.
-
A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén
8-19Megtekintések száma:223A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.
-
Kisvárda és környéki rendezvények hatása a térség turizmusára
34-47Megtekintések száma:216A kutatásunk fő célja a Kisvárda és környékén megszervezésre kerülő fesztiválok turizmusra gyakorolt hatásának a bemutatása. A fő irányvonalat a több, mint 30 éve megrendezett Színházak Kisvárdai Fesztiválja adta, mivel Kisvárda turizmusának fejlődéséhez nagyban hozzájárult az elmúlt években ez. A kutatási anyagunkban röviden bemutatjuk a magyarországi fesztiálturizmust, illetve áttekintjük a turizmus és a fesztivál kapcsolatát is, figyelembe véve az elmúlt néhány évben jelenlévő COVID-19 világjárványt is. A kutatási téma bemutatását azért is tartjuk fontosnak, mivel Kisvárda és térségének turisztikai kínálata egyre nagyobb, sok olyan turisztikai attrakció megtalálható Kisvárdán, amiért érdemes meglátogatni a várost és annak környékét. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata mellet elvégeztünk egy kérdőíves felmérést is annak érdekében, hogy a kisvárdai rendezvényekre látogatók véleményét megismerhessük. Véleményünk szerint a fesztiválok gazdaságra, társadalomra és kulturális életre jelentős pozitív hatással lehetnek.
-
Az egészségturizmus fejlesztési trendjei és lehetséges alternatívái a területiegyenlőtlenségek csökkentésére
47-60Megtekintések száma:169Az egészségturizmus az elmúlt években a turisztikai ágazat egyik meghatározó szegmensévé vált, jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal bír. Fontos szerepet játszik a prevencióban, az egészséges életmód kialakításában, valamint a gyógyászati szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában. Ugyanakkor az egészségturisztikai ellátások területi koncentrációja komoly kihívást jelent: a periférián élő lakosság gyakran nem tud élni ezekkel a lehetőségekkel, ami hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez. A tanulmány célja az egészségturisztikai szolgáltatásokhoz – különösen a gyógyfürdőkhöz – való hozzáférés vidéki térségekben tapasztalható egyenlőtlenségeinek feltárása. 2025 júniusában 109 fő bevonásával, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére fókuszáló, önkitöltős kérdőíves adatfelvételt végeztünk. A vizsgálat pilot jellegű, a minta nem reprezentatív, amely korlátozza ugyan az általánosíthatóságot, de fontos irányt mutat a jövőbeli, nagyobb elemszámú kutatások számára. Az adatokat kereszttábla-elemzéssel, khi-négyzet és Fisher-próbákkal értékeltük. Munkánkkal szeretnénk alternatív javaslatokat, lehetőségeket feltárni, és ezzel hozzájárulni a társadalmi és területi esélykülönbségek mérsékléséhez.
