Keresés

Keresési eredmények

• Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmára (1.)

  6-15

  Láczay Magdolna Éva

  Megtekintések száma:

  42

  Tanulmányomban az elmúlt másfél évszázadot egy komplex rendszerváltási- és változási folyamatként értelmezem az alábbi összefüggések, kölcsönhatások miatt. A táj átalakulása után a földhasználat és a gazdaság szerkezete többször megváltozott. Majd a Trianoni Szerződés országhatárai etnikai, politikai, igazgatási, kulturális változásokat eredményezett. A legutóbbi, 1989-es, az életünk miden részére kiterjedő rendszerváltás óta kulcskérdés, hogy az itt élők társadalmi mobilizációja hogyan történik, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, hogyan befolyásolja az itt élőket, hogy itt van az országnak és az Európai Uniónak is a határa. Az itt élők társadalmi mobilizációját mi veszélyezteti, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, milyen hatásai vannak a határmentiségnek? A térségünk perifériális helyzete a leszakadás veszélyével fenyeget, amit jelentősen súlyosbít az etnikai viszonyok, a szociális helyzet romlása, az oktatási intézményrendszer fokozatos leépülése, továbbá a kistelepüléseken az önkormányzatiság megroppanása. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy minden rendszerváltás, rendszerváltozás ellenére az itt élők sorsa csak relatíve lett jobb, továbbra is az ország legveszélyeztetettebb helyzetű térségei közé tartozik.

• A korrupció, mint a demokratikus hagyományok hiányának kísérőjelensége, avagy gondolatok az 1945-ös demokráciakísérlet kudarcának margójára

  15-26

  Csönge Attila

  Megtekintések száma:

  35

  A történészek között évtizedek óta lezáratlan vita folyik arról a kérdésről, hogy 1945-ben volt-e demokrácia hazánkban, s ha igen, milyen volt ez a néhány átmeneti év, s mi okozta a demokrácia bukását. A tanulmány a demokratikus választási rendszer, a jogállamiság, a szabadságjogok tisztelete, az önkormányzatiság és civil önszerveződés korabeli állapota helyett egyetlen tényező, a demokratikus hagyományok meglétének, vagy hiányának kiemelésére tesz kísérletet, melyre általában kevesebb figyelem irányul, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a tényező is része volt az 1945-ös demokráciakísérlet kudarcának. Talán meglepő, de egy társadalom politikai és erkölcsi tradíciói meghatározzák a demokrácia kifejlődésének és fennmaradásának esélyeit. Egy korrupt, erkölcsileg alacsonyabb nívón álló társadalomban nehezebb demokráciát létrehozni és stabilan működtetni. A demokráciának tehát nem csak az intézmények és a választások külsőségei jelentik a biztosítékát, hanem a benne élők gondolkodása, a viselkedésüket meghatározó normák is. A tanulmány többnyire szolnoki példákkal illusztrálja azon magyarországi sajátosságot, hogy a 20. században az egymást váltó rendszerek komoly demokrácia deficittel küzdöttek, ezért a társadalomban demokratikus hagyományok sem tudtak kialakulni, s így 1945-ben sem tudtak ilyen előzményekhez visszanyúlni. Ezért aztán a magyar társadalom 1945 után ugyanolyan korrupt társadalom képében tűnik fel előttünk, mint az 1945 előtti korszakokban. A korrupció pedig nem csak a politikusokat, hanem a társadalom alacsonyabb szintjein állókat is érintette, az egész társadalmat behálózta. Így a demokrácia megszilárdulásához a jövőben sem lehet elegendő a politikusok lecserélése és az intézmények megreformálása, ahhoz a társadalom egészének is változnia kell, legfőképpen gondolkodásmódjában, viselkedésében.

• A határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban

  11-17

  Kiss Éva

  Megtekintések száma:

  25

  A geopolitikai helyzetben, különösképpen a Közép-Európai és Kelet-Európai régiókban lezajló változásának elemző folyamatában, kulcsfontosságú szerepe van az új határoknak, nem csak a határ megállapítása és a demarkáció szempontjából. Az új európai keleti határ felállítása és működése közvetlenül összefügg a konkrét geopolitikai helyzettel, amely még meg is határozza annak sajátosságát és paramétereit. Vitathatatlan, hogy a Közép- Európai és Kelet-Európai geopolitikai térségeknek új szerkezete alapvetően megváltoztatja viszonyát a területhez, régióhoz és határaihoz. Lényegében, az európai földrész új geopolitikai konfigurációja vezet a volt Közép- és Kelet-Európai régió fragmentációjához. A határ mindenek előtt fizikai fogalom, és a nemzeti területek határa. Érthető, hogy az adott esetben mi egy új határt elemezzük, amely alakulóban van, és amely nem egyezik meg Európa kulturális határaival, egy új határt, amely megítélésünk szerint nem egy egyszerű lineáris tér vagy térbeli korlát, amely mellesleg mostanáig elég élesen választja el adott esetben a Közép-Európa és Kelet-Európa régióit. Éppen a határok úgynevezett transzparentitásának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a szomszédos országok között lévő lineáris területként tanulmányozzuk az új határokat, hanem olyan rendszerként, amely figyelembe veszi a kulturális, világnézeti sajátosságokat, felhasználva ehhez civilizációs és vallási kritériumokat.