Keresés

Keresési eredmények

• A magyar labdarúgó-bajnokság fejlődésének elemzése a játékospiacon keresztül

  112-120

  Balogh Renátó

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  113

  A magyar labdarúgás 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, ha az infrastruktúra helyzetét vagy a labdarúgók számát vesszük alapul. Az elmúlt években elért sportszakmai sikerek hatására felmerült bennünk a kérdés, hogy ez a pozitív változás a labdarúgó-bajnokság esetében is végbement-e. Szekunder vizsgálatként dokumentumelemzést végeztünk, összegyűjtöttük és feldolgoztuk a statisztikai adatokat a tranfermarkt nevű oldalról, melynek keretében az OTP Bank Ligát különböző tényezők mentén a cseh Fortuna Ligával hasonlítottuk össze. Kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar labdarúgó-bajnokság jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években, azonban továbbra sem tartozik a legjobb 30 európai liga közé. Az elmúlt szezonokban negatív tendenciákat láthatunk, akár az idegenlégiósok arányát, akár a transzferegyenleget nézzük. Következtetésként azt vonhatjuk le, hogy a magyar labdarúgóbajnokság esetében általános fejlődésről nem beszélhetünk, a klubsikerek elsősorban a magasabb minőségű és piaci értékű külföldi játékosoknak köszönhető.

• Államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítésének és vezetési funkcióinak vizsgálata

  102-111

  Szalánczi Zoltán

  Megtekintések száma:

  171

  A kutatásomban a magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Kutatásomban az utánpótlás sportszervezetek gazdasági társaságként történő működését, szervezeti felépítését és vezetési kérdéseit vizsgáltam az országban található, és sportszövetség által kiemelt státuszú, szakmailag meghatározó akadémiák struktúrájának összehasonlító elemzése alapján. Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban. Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell. A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők. Kulcsszavak: sportmenedzsment, utánpótlás akadémia, futball, szervezeti struktúra.

• A koronavírus hatásai az európai labdarúgó játékosok értékére

  36-44

  Bács Bence

  Megtekintések száma:

  69

  A koronavírus előtti időszakban stabil gazdasági növekedés jellemezte a futball iparágat. A klubok egyenkénti és összesített árbevétel növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a játékosok játék jogának adás-vételével, azaz a klubok játékostranszfer tevékenységével. A folyamatos gazdasági fejlődés egyben vissza is hatott a játékos jogok átruházásának értékére is, hiszen az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő transzfer árak tapaszhatók. Ez a jelenség bár veszélyt is hordoz magában a játékosokkal kapcsolatos kiadások növekedése révén, összességében mégis inkább az ágazat fejlődéhez járul hozzá. Ezt igazolja, hogy az európai klubfutball 2018-ban másodszor zárta az üzleti évet nyereségesen. A folyamatos fejlődést a COVID-19 pandémiás helyzet akasztotta meg 2020-ban. A mérkőzések halasztásra kerültek, a szurkolók csak közvetítéseken keresztül követhették kedvenc csapataikat. A korlátozások nem csak a klubok árbevételére, hanem ezzel párhuzamosan a játékosok piaci értékere is befolyásolt gyakoroltak, amelyek átlagosan 13-18%-os piaci értékvesztést eredményeztek, korábban becsült értékeikhez képest a legutóbbi átigazolási időszak legnagyobb értékű átigazolásait vizsgálva.