Keresés

Keresési eredmények

• A fogyasztók szegmentálása környezettudatos magatartás mentén- egy magyar minta alapján

  16-27

  Török Barbara

  Kiss Marietta

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  46

  A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági, társadalmi és kormányzati területeken és feladatokban egyaránt, így a környezettudatos magatartás vizsgálata is kiemelt fontosságú a marketingben. A kutatás emiatt a fenntarthatóság, azon belül is a környezeti pillér témakörében készült, azzal a céllal, hogy feltárja, milyen társadalmi csoportok különíthetők el a környezetvédelem területén az egyének magatartását és szokásait alapul véve. Az online kérdőíves kutatásban leíró statisztikai számítások és kereszttábla-elemzések mellett egy, a GEB (Általános környezettudatos viselkedés)-skála alapján átdolgozott, 32 állításból álló állítássort alkalmaztunk a fogyasztók környezeti attitűdjeinek és viselkedésének mérésére, amelyből a főkomponens-elemzéshez szükséges tisztítás során 24 állítást tartottunk meg. A faktoranalízis eredményeként hét megbízható faktor elkülönítésére került sor, amelyek a környezettudatos viselkedés különböző dimenzióit és a hozzájuk kapcsolódó értékeket reprezentálták. Ezt követően klaszteranalízis során a válaszadókat a korábban kialakított faktorok alapján csoportosítottuk, amely lehetővé tette az eltérő attitűdök és viselkedésmintázatok feltárását hat különböző klaszter esetében (Zöld-fogyasztók, Közösségi környezetvédők, Felelősséghárítók, Passzívak, Környezetterhelés-csökkentők, Kiszámíthatatlanok). Az eredményekből látható, hogy még mindig jelentős azoknak a fogyasztóknak a száma, akik nem, vagy csak részben vezettek be környezettudatos szokásokat a mindennapi cselekvéseikbe. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a környezettudatos viselkedés mélyebb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezések hatékonyabban igazodjanak a különböző fogyasztói csoportok sajátosságaihoz.

• Környezettudatos vállalatok együttműködésének koordinációs lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

  51-62

  Metszősy Gabriella

  Faludi Tamás

  Megtekintések száma:

  194

  A 21. században jelentős változások történtek az ellátási láncok menedzsmentjében. A megnövekedett tagszámmal működő láncok mára már inkább hálózatnak tekinti a szakirodalom. A tagok közötti együttműködés, a folyamatok összehangolása, koordinálása egyre nehezebbé vált. Ezen kívül az ellátási láncokkal szemben is egyre nagyobb elvárás a környezetkímélő rendszerek, technológiák, folyamatok alkalmazása. A környezetszennyezés növekvő szintje, a meg nem újuló erőforrások csökkenő szintje is jelzi az üzleti életben bekövetkező változásokat. A szervezetek és így az ellátási láncok, hálózatok célkitűzései között szerepel a környezetkímélő megoldások alkalmazása, ami azonban szintén megnehezíti a vállalatok működését és ezáltal hatással van a tagok közötti koordinációra is. Éppen ezért egy olyan megoldásra helyeztük a hangsúlyt, mely szakirodalmi adatok alapján hatékonyan segítheti az ellátási láncok koordinációját. A szerződések potenciálisan jó megoldások a tagok összehangolt működésére, ezért tanulmányunk fókuszát a szerződésekkel történő koordinációs lehetőségek adják olyan üzleti környezetben, ahol a környezettudatosság magas elvásárként jelenik meg. Így a tanulmányunk célja egy olyan szakértői csoport felállítása, akik magas szintű környezettudatossággal rendelkező cégek döntéshozói. Az általuk felállított preferenciák alapján és az AHP módszer segítségével szeretnénk egy döntéstámogató modellt kialakítani, mely segítene a környezettudatossággal rendelkező cégek esetében felmerülő jellemzők, elvárások, attitűdök figyelembe vételével, a partnerséget megfelelő szinten koordináló szerződést ajánlani.