Keresés
Keresési eredmények
-
Új normák a közigazgatásban? Elektronikus kapcsolattartástól az elektronikus közigazgatásig
41-58Megtekintések száma:87A PHD kutatásom célja, hogy egy átfogó képet adjak a magyar elektronikus közigazgatás jogi szabályozásáról, helyzetéről megoldásairól a nemzetközi jogi szabályozás „feltárásával” a 21. században. Különös figyelmet kívánok fordítani az e-közigazgatás által generált változásokra úgy, mint például az eljárásjogi szakban lévő szereplők szerepének, jogainak és kötelezettségeinek változásaira, átalakulására. Kérdésként merül fel, hogy amikor elektronikus eljárásról beszélünk, akkor csak egy kapcsolattartási módot, eljárási jellemzőt emelünk ki, vagy egy külön eljárási típusról értekezhetünk. Jelen tanulmány keretében szeretném megismertetni kutatásom kezdetén feltárt hipotéziseimet és vizsgálati szempontokat, és az elektronikus közigazgatás fontosabb fogalmait, melyek jelentős mértékben meghatározzák kutatásom előrehaladásának menetét, irányait. Jelen tanulmányban elsősorban hipotéziseimet teszem fel, vizsgálati szempontokat fogalmazok meg, továbbá a magyar jogszabályi környezetben az elektronikus közigazgatás alapvető fogalmait vizsgálom úgy, mint alapelvek, az elektronikus közigazgatás szereplői és technikai fogalmak.
-
A zsidóság belső forrásai a MNL, Országos Levéltárának forrásanyagában, 1760-1848
149-160Megtekintések száma:72A tanulmány az MNL, Országos Levéltárának feudáliskori forrásgyűjteményeiben a zsidóság eredeti, még nem publikált dokumentumainak az összegyűjtésének tapasztalatait, valamint komplex analízisét helyezi a középpontba a 18. század második felétől 1848-ig. Az eredeti belső források felkutatása a kormányszervi iratok áttekintésével vette kezdetét a vizsgált korszakban. A Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia (A 39) illetve a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum (C 55) állagai olyan gyűjtemények, amelyek a közigazgatás felsőfokú és másodfokú szerveinek a középfokú közigazgatási hatóságokkal való kapcsolattartásának dokumentumait őrzik. Amíg a Kancelláriai Levéltár forrásanyaga az általános ügyek, addig a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum állaga a zsidóságra vonatkozó ügyek iratanyagának őrzője. Az előzetes feltételezéseket beigazolva a gyűjtemények bőséges belső forrásanyagot tartalmaznak. A dokumentumok komplex analízisre engednek teret az iratanyag keletkezési idejére, számára, geográfiai megoszlására, valamint tartalmukra vonatkozóan. A források a zsidóság történelmének alaposabb megismerését teszik lehetővé, letelepedésüket, gazdasági, kulturális, vallási életüket és a keresztény társadalommal való kapcsolatrendszerüket illetően. Úgy, hogy azok a korabeli zsidó társadalom tagjainak megfogalmazásában kerülnek a kutatók elé a dokumentumok lapjain. A kutatási tapasztalatok alapján levonható következtetés, hogy a források döntő többsége Pest megyéből származik, azon belül is Pest városhoz köthető. Az újkori Magyar Királyságban élő zsidóság történelmének megismeréséhez célszerű ezeket a belső forrásokat felkutatni más megyék dokumentumanyagában is. Ezért jövőbeli célként fogalmazódhat meg a megyei levéltárak anyagainak átnézése. Ez lehetőséget biztosít annak összevetésére, hogyan egészíti ki az országos levéltár állagaiban megtalálható iratanyagot a megyei levéltári anyagok gyűjteménye. Ugyancsak előrelépést jelenthetne olyan adatbázis kialakítása, amely jelzet, név, hely, tárgymutató, rövid regeszta feltüntetésével összekapcsolná az országos és megyei levéltárakban fellelhető forrásokat. A rendelkezésre álló belső forrásanyag a 17-19. századi zsidóság eddig ismert történelmét árnyalhatja és új ismeretekkel gazdagíthatja.
