Új normák a közigazgatásban? Elektronikus kapcsolattartástól az elektronikus közigazgatásig
https://doi.org/10.30716/RSZ/20/1/4
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
A PHD kutatásom célja, hogy egy átfogó képet adjak a magyar elektronikus közigazgatás jogi szabályozásáról, helyzetéről megoldásairól a nemzetközi jogi szabályozás „feltárásával” a 21. században. Különös figyelmet kívánok fordítani az e-közigazgatás által generált változásokra úgy, mint például az eljárásjogi szakban lévő szereplők szerepének, jogainak és kötelezettségeinek változásaira, átalakulására. Kérdésként merül fel, hogy amikor elektronikus eljárásról beszélünk, akkor csak egy kapcsolattartási módot, eljárási jellemzőt emelünk ki, vagy egy külön eljárási típusról értekezhetünk. Jelen tanulmány keretében szeretném megismertetni kutatásom kezdetén feltárt hipotéziseimet és vizsgálati szempontokat, és az elektronikus közigazgatás fontosabb fogalmait, melyek jelentős mértékben meghatározzák kutatásom előrehaladásának menetét, irányait. Jelen tanulmányban elsősorban hipotéziseimet teszem fel, vizsgálati szempontokat fogalmazok meg, továbbá a magyar jogszabályi környezetben az elektronikus közigazgatás alapvető fogalmait vizsgálom úgy, mint alapelvek, az elektronikus közigazgatás szereplői és technikai fogalmak.
Hivatkozások
- Veszprémi B. (2019): A stratégiai-alkotástól az e-hitelesítésig vezető út. Kitekintés a magyar eközigazgatás fontosabb témaköreire, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2019., pp. 222-240.
- Veszprémi B. – Czékmann Zs. (2013): Az e-közigazgatás szakigazgatási alapjai, In: Lapsánszky A. (2013): Közigazgatási jog. Fejezetek szakigazgatásaink köréből. I. kötet, Complex Kiadó, Budapest, 2013.
- Tózsa I. (2012): Az elektronikus közigazgatás helyzete, Új Magyar Közigazgatás, 2012/5., pp. 2-12.
- Veszprémi B. (2019): Az interoperabilitás kérdésének boncolgatása a közigazgatásban, Pro Publico Bono, Magyar Közigazgatás, 2018/2., pp. 174-184.
- Architecture for a European interoperable eID system within a smart card infrastructure, CEN Workshop Agreement, CWA 15264-1, 2005. https://joinup.ec.europa.eu/solution/architectureeuropean-interoperable-eid-system-within-smart-card-infrastructure, 2020.01.01.
- A Belügyminisztérium Elektronikus Ügyintézési Felügyeleti Főosztály tájékoztatása: Költségvetési szervek, önkormányzatok cégkapus, hivatali kapu regisztrációja. https://adozasitanacsadas.hu/hir/836/koltsegvetesi-szervek-onkormanyzatok-cegkapushivatali-kapu-regisztracioja, 2020.01.01.
- Elektronikus Személyazonosító Kártya, Képviselői Információs Szolgálat, InfoJegyzet, 26/2015. http://www.parlament.hu/documents/10181/303867/2015_26_e-kartya/3e64ca47- 7986-47d4-a43b-48822fe0b8c8, 2019.12.31.
- Központi Azonosítási Ügynök. https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/kau.html, 2019.12.30.
- Már működő és még fejlesztés alatt álló KEÜSZ-ök, https://euf.gov.hu/elektronikus#KE%C3%9CSZ-%C3%B6k, 2019.12.30. 58
- Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatás, https://nyilvantarto.hu/hu/szabalyozott_elektronikus_ui, 2019.12.30.
- /2014/EU rendelet - a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (eIDAS rendelet)
- évi CXXX. törvény - a polgári perrendtartásról (Pp.)
- évi CCXXII. törvény - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (Eüsztv.)
- évi CXL. törvény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
- /2016. Korm. rendelet - az elektronikus ügyintézés részletszabályairól (E-ügyintézési rendelet)
- /2012. Korm. rendelet – a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
