Évf. 6 szám 2 (2021)

Cikkek

A zsidóság belső forrásai a MNL, Országos Levéltárának forrásanyagában, 1760-1848

Megjelent:

2023-05-23

https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/14

Szerző

Mislovics Erzsébet

Szegedi Tudományegyetem

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

Belső forrás zsidóság társadalomtörténet gazdaságtörténet kultúrtörténet

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Mislovics, E. (2023). A zsidóság belső forrásai a MNL, Országos Levéltárának forrásanyagában, 1760-1848. Régiókutatás Szemle, 6(2), 149-160. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/14

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A tanulmány az MNL, Országos Levéltárának feudáliskori forrásgyűjteményeiben a zsidóság eredeti, még nem publikált dokumentumainak az összegyűjtésének tapasztalatait, valamint komplex analízisét helyezi a középpontba a 18. század második felétől 1848-ig. Az eredeti belső források felkutatása a kormányszervi iratok áttekintésével vette kezdetét a vizsgált korszakban. A Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia (A 39) illetve a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum (C 55) állagai olyan gyűjtemények, amelyek a közigazgatás felsőfokú és másodfokú szerveinek a középfokú közigazgatási hatóságokkal való kapcsolattartásának dokumentumait őrzik. Amíg a Kancelláriai Levéltár forrásanyaga az általános ügyek, addig a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum állaga a zsidóságra vonatkozó ügyek iratanyagának őrzője. Az előzetes feltételezéseket beigazolva a gyűjtemények bőséges belső forrásanyagot tartalmaznak. A dokumentumok komplex analízisre engednek teret az iratanyag keletkezési idejére, számára, geográfiai megoszlására, valamint tartalmukra vonatkozóan. A források a zsidóság történelmének alaposabb megismerését teszik lehetővé, letelepedésüket, gazdasági, kulturális, vallási életüket és a keresztény társadalommal való kapcsolatrendszerüket illetően. Úgy, hogy azok a korabeli zsidó társadalom tagjainak megfogalmazásában kerülnek a kutatók elé a dokumentumok lapjain. A kutatási tapasztalatok alapján levonható következtetés, hogy a források döntő többsége Pest megyéből származik, azon belül is Pest városhoz köthető. Az újkori Magyar Királyságban élő zsidóság történelmének megismeréséhez célszerű ezeket a belső forrásokat felkutatni más megyék dokumentumanyagában is. Ezért jövőbeli célként fogalmazódhat meg a megyei levéltárak anyagainak átnézése. Ez lehetőséget biztosít annak összevetésére, hogyan egészíti ki az országos levéltár állagaiban megtalálható iratanyagot a megyei levéltári anyagok gyűjteménye. Ugyancsak előrelépést jelenthetne olyan adatbázis kialakítása, amely jelzet, név, hely, tárgymutató, rövid regeszta feltüntetésével összekapcsolná az országos és megyei levéltárakban fellelhető forrásokat. A rendelkezésre álló belső forrásanyag a 17-19. századi zsidóság eddig ismert történelmét árnyalhatja és új ismeretekkel gazdagíthatja.

Hivatkozások

1. A bonyhádi zsidó közösség kérelme. Közölte: Büchler S. Magyar Zsidó Szemle. 1894. 657-666.
2. Bernstein B. (1900): Die Toleranztaxe de Juden in Ungarn. In: Brann, M. – Rosenthal, F. (szerk.): Gedenbuch zur Erinnerung an David Kaufmannn. Breslau, 599–629.
3. Ernő L. (1966): Hungarian Jewry: Settlement and Demography 1735-1738 to 1910. In: Braham, L. R. (szerk.): Hungarian Jewish Studies. New York. 61-136.
4. Felhő I. (1961): A helytartótanácsi levéltár. Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári Leltárak 3. Budapest.
5. Fényes E. (1839): Magyar országnak ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. V. Bp., 1839.
6. Grünvald F.-Scheiber S. (1963): Adalékok a magyar zsidóság településtörténetéhez a XVIII. század első felében. In: Grünvald F.-Scheiber S. (szerk.) (1980): Magyar-Zsidó Oklevéltár VII. Budapest. 5–48.
7. Kalmár J. (1991): A Kollonich-féle Einrichtungswerk és a 18. századi bánsági berendezkedés kérdése. Századok. 5–6. sz. 489–499.
8. Komoróczy G. (2012): „Nekem itt zsidónak kell lenni.” Források és dokumentumok (965-2012). A zsidók története Magyarországon I-II. kötetéhez. Szöveggyűjtemény. Kalligram. Budapest.
9. Lőw L. (1840-1847): Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Ungarn. In: Busch I. (szerk.): Calendar und Jahrbuch für Israeliten. Bécs. 54–105.
10. Lőw L. (1874): Protokoll der Zirkular-Deputation in Betreff der Regulirung der Juden. Verfast am 24. Nov. 1807. In: Lőw L. (szerk): Zur neueren Geschichte der Juden in Ungarn: Beitrag zur allgemeinen Rechts-, Religions- und Kulturgeschichte. Budapest. 53-62.
11. Mislovics E. (2008): A magyarországi zsidóság demográfia- és gazdaságtörténete. PhD. Hebrew University.
12. MNL A 39: Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia 1770-1848.
13. MNL C 55: Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum 1783-1848.
14. MNL HBML IV. 502.b: Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Hajdúböszörményi Fióklevéltár, A Hajdúkerület Közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok /1605-/1713-1848.
15. MZSO I.: Friss Á. (szerk.) (1903): Magyar-Zsidó Oklevéltár. I. Budapest.
16. MZSO II.: Mandl B. (szerk.) (1937): Magyar-Zsidó Oklevéltár. II. Budapest.
17. MZSO III.: Mandl B. (szerk.) (1937): Magyar-Zsidó Oklevéltár. III. Budapest.
18. MZSO V/1.: Grünvald F. – Schreiber S. (szerk.) (1959): Magyar-Zsidó Oklevéltár. V/1. Budapest.
19. MZSO V/2.: Grünvald F. – Schreiber S. (szerk.) (1960): Magyar-Zsidó Oklevéltár. V/2. Budapest.
20. MZSO XIV.: Schreiber S. (szerk.) (1971): Magyar-Zsidó Oklevéltár. XIV. Budapest.
21. MZSO XV.: Schreiber S. (szerk.) (1972): Magyar-Zsidó Oklevéltár. XV. Budapest.
22. MZSO XVIII.: Schreiber S. (szerk.) (1980): Magyar-Zsidó Oklevéltár. XVIII. Budapest. https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/adatbazis/magyar-zsido-okleveltar
23. Pach Zs. P. (1985): Üzleti szellem és a magyar nemzeti karakter. Études historiques hongroises. Budapest. Vol. II. 132-161.
24. Petri E. (1996): A görögök közvetítő kereskedelme a XVII-XIX. századi Magyarországon. Századok. 69- 104.
25. Silber, M. K. (1990): The Jews in the Hapsburg Empire. In: Friesel, E. (szerk.): Atlas of Modern Jewish History. New York-Oxford, Oxford University Press. 34–35.
26. Spitzer, S. J. – Komoróczy Géza (szerk.) (2003): Héber kútforrások. Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig. MTA Judaisztika Kutatócsoport – Osiris Kiadó. Budapest.
27. Varga L. (1992): Zsidó bevándorlás Magyarországon. Századok. 1. sz. 59–79.
28. Varga J. J. (1991): Berendezkedési tervek Magyarországon a török kiűzésének az időszakában. Az „Einrichtungswerk”. Századok. 5–6. sz. 449–488.
29. Wellman I. (1951): A Magyar Kancellária Levéltára. Budapest.