Keresés

Keresési eredmények

• Demográfiai folyamatok és azok hatásainak értékelése Szabolcs-Szatmár Bereg megyében az elmúlt két évtizedben

  35-45

  Kósáné Bilanics Ágnes

  Makszim Györgyné Nagy Tímea

  Megtekintések száma:

  113

  Kutatásunk a demográfiai folyamatok és azok hatásainak néhány sajátos aspektusára szeretné felhívni a figyelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A demográfiai folyamatok közül kiemeltük a népesség korcsoportok szerinti vizsgálatát, a belföldi vándorlást és a termékenységi ráta változását. A demográfiai folyamatok hatás-mechanizmusai közül részletesen foglalkoztunk az iskolázottság helyzetének értékelésével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt húsz évben bekövetkező minőségi változások elemzése mellett fontosnak tartottuk az iskolázottság foglalkoztatási, munkaerőpiaci kapcsolódásainak, valamint az iskolázottság és az urbanizáltság összefüggéseinek a vizsgálatát. Megállapítottuk, hogy a hagyományos demográfia tárgyát képező jelenségek közül Szabolcs-SzatmárBereg megyében a legnagyobb változás a belföldi vándorlásban következett be 2001 óta. Az elmúlt húsz évben csaknem négyszeresére emelkedett a vándorlási veszteség, ami a hazai megyék között a legmagasabb. Emellett jelentős változás következett be a népesség korcsoportok szerinti arányaiban. 2001 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 0-14 éves korosztály népességen belüli aránya másfélszer gyorsabban csökkent, mint ahogyan a legidősebb korosztály aránya növekedett. Ezek a kedvezőtlen folyamatok jelentős negatív hatást gyakorolnak a vizsgált térség – egyébként sem kedvező – iskolázottsági folyamataira.

• A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén

  8-19

  Kóródi Márta

  Mondok Anita

  Sánta Ádám Kálmán

  Megtekintések száma:

  92

  A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.

• Az aprófalvak fejlődési jellemzői Magyarországon az ezredforduló után

  48-57

  Kurucz Lajos

  Megtekintések száma:

  96

  A kutatás során a hazai aprófalvak néhány jellemző vonását ismertetem. A szakirodalmi áttekintés alapján már hazánkban is mintegy fél évszázada vizsgálat tárgya a különböző lakosságszámú települések összehasonlító elemzése. Az 1970-es évektől kezdve születtek jogszabályok a területi különbségek mérséklésére. Az állami szándék ellenére azonban tovább növekedtek az egyes térségek és településcsoportok közötti differenciák. Ez megmutatkozik abban is, hogy a jelenleg hatályos fejlesztéspolitikai jogszabály – a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet – alapján is a kistelepülések az átlagnál nagyobb eséllyel találhatók hátrányos helyzetű járásokban. Vizsgálatom célja, hogy statisztikai adatok elemzésével, valamint egy saját kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével – néhány aspektusból – felvázoljam a félezer fő alatti lakosságszámú községek helyzetét. E községek adják a hazai településállomány több mint harmadát, miközben népességük viszont csak az országos 2,9%-a. Az elemzés során elsősorban a demográfiai folyamatokra, valamint a kommunális infrastruktúra kiépítettségére helyezem a hangsúlyt. Ezen fejlesztések (szennyvízhálózat, vezetékes gázellátás) jelentősen javíthatták a kistelepüléseken lakók életminőségét. Mindezen beruházások ellenére, a munkahelyek hiánya miatt jelentős az elvándorlás, aminek következtében a helyi társadalom elöregedése tovább folytatódik. A települések régiós beágyazottságának jelentőségét mutatja, hogy míg Veszprém, Vas és Zala kistelepüléseinek helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvai szinte minden mutató vonatkozásában hátrányos helyzetűnek tekinthetők.