Demográfiai folyamatok és azok hatásainak értékelése Szabolcs-Szatmár Bereg megyében az elmúlt két évtizedben
https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/4
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
Kutatásunk a demográfiai folyamatok és azok hatásainak néhány sajátos aspektusára szeretné felhívni a figyelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A demográfiai folyamatok közül kiemeltük a népesség korcsoportok szerinti vizsgálatát, a belföldi vándorlást és a termékenységi ráta változását. A demográfiai folyamatok hatás-mechanizmusai közül részletesen foglalkoztunk az iskolázottság helyzetének értékelésével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt húsz évben bekövetkező minőségi változások elemzése mellett fontosnak tartottuk az iskolázottság foglalkoztatási, munkaerőpiaci kapcsolódásainak, valamint az iskolázottság és az urbanizáltság összefüggéseinek a vizsgálatát. Megállapítottuk, hogy a hagyományos demográfia tárgyát képező jelenségek közül Szabolcs-SzatmárBereg megyében a legnagyobb változás a belföldi vándorlásban következett be 2001 óta. Az elmúlt húsz évben csaknem négyszeresére emelkedett a vándorlási veszteség, ami a hazai megyék között a legmagasabb. Emellett jelentős változás következett be a népesség korcsoportok szerinti arányaiban. 2001 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 0-14 éves korosztály népességen belüli aránya másfélszer gyorsabban csökkent, mint ahogyan a legidősebb korosztály aránya növekedett. Ezek a kedvezőtlen folyamatok jelentős negatív hatást gyakorolnak a vizsgált térség – egyébként sem kedvező – iskolázottsági folyamataira.
Hivatkozások
- Smith, A. (1992): A nemzetek gazdagsága. Budapest KJK., 143. p.
- Andorka R. (1964): A demográfiai tényezők a gazdasági növekedés matematikai modelljében. Demográfia. 7. évf. 1. sz. 104-120. o.
- Andorka R. (1969): A regionális termékenységet befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezők. Demográfia. 12. évf. 1–2. sz. 114-124. o.
- Ekanem, I. I. (1972): A Further Note on the Relation Between Economic Development andFertility. Demography. Vol. 9. No. 3. pp. 383-398.
- European Commission – Directorate-General for Economic and Financial Affairs (2014): The 2015 Ageing Report – Underlying Assumptions and Projection Methodologies. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2014/pdf/ee8_en.pdf (letöltés dátuma: 2020.06.08.)
- Fougere, M. – Merette, M. (1998): Population Ageing and Economic Growth in Seven OECD Countries. Economic Modelling. Vol. 16. pp. 411-427.
- Földvári E. (2014): Magyarország népességének várható alakulása 2060-ig, különös tekintettel a nemzetközi vándorlásra. Demográfia. 57. évf. 4. sz., 241-269. o.
- Hajdu O. (2003): Többváltozós statisztikai számítások. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Akadémiai Nyomda
- Harbison, F. H. – Charles, A. M. (1964): Education, Manpower and EconomicGrowth: Strategies of Human Resources Development. New York – Toronto – London, McGrawe Hill
- Hunyadi L. – Mundruczó Gy. – Vita L. (2001): Statisztika. Aula Kiadó, Budapest, 553-554. o.
- Kapitány B. (szerk.) (2015): Demográfiai fogalomtár. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 7., 15. o.
- Kontis, V. – Bennett, J. E. – Mathers, D. C. – Li, G. - Foreman, K. (2017): Future life expectancy in 35 industrialised countries: projections with a Bayesian model ensemble. The Lancet. 2017 – Elsevier, Vol. 389. Issue 10076, 1–7 April, pp. 1323-1335.
- Kovács E. (2003): Az idősödő népesség és a befektetési környezet Európában. Demográfia. 46. évf. 1. sz. Budapest
- Kreiszné Hudák E. (2015): A demográfiai változások munkaerőpiaci hatásai Magyarországon. MNB Kiadvány
- Kreiszné Hudák E. – Varga P. – Várpalotai V. (2015): A demográfiai változások makrogazdasági hatásai Magyarországon európai uniós összehasonlításban. Hitelintézeti Szemle. 14. évf. 2. sz, 88- 127.o.
- KSH (2019): Demográfiai évkönyv
- Lindh, T. – Malmberg, B.(2007): Demographically based global income forecasts up to the year 2050. International Journal of Forecasting. Vol. 23. pp. 553-567.
- Maddala, G. S. (2004): Bevezetés az ökonometriába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
- Notestein, F. W. (1985): Population Growth and Economic Development. Population and Development Review. Vol. 11. No. 1. pp. 75-98.
- Obádovics Cs. – Bruder E. (2019): A korszerkezet alakulása a magas elvándorlással sújtott térségekben. In Obádovics Cs. – Bruder E. (szerk.): Változó társadalom, változó gazdaság. Budapest, Scolar Kiadó, 89-106. o.
- Rédei M. (2006): Demográfiai ismeretek. Budapest, 6. o.
- Simon, J. L. (2003): The Effects of Income on Fertility. Population Studies. Vol. 23. No. 3. pp.3273-41.
- Samuelson, P. A. – Nordhaus, W. D. (1989): Macroeconomics: A Version of Economics. McGraw Hill, New York
- Schultz, T. W. (1983): Beruházások az emberi tőkébe. Budapest, KJK., 48. p.
- Spéder Zs. – Kapitány B. (2007): Gyermekek: Vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elemzések.
- KSH-NKI Műhelytanulmányok. Életünk fordulópontjai. 6. sz. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi007a.html (letöltés dátuma: 2020.02.21.)
- http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_07_2011.pdf (letöltés dátuma: 2020.02.22.)
- http://www.ksh.hu/stadat (letöltés dátuma: 2020.02.22.)
- https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/belfvand17.pdf (letöltés dátuma: 2020.06.10.)
- https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd006b.html (letöltés dátuma: 2020.06.10.)
- http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 (letöltés dátuma: 2020.06.10.)
