Keresés

Keresési eredmények

• A közösségi média hatása a médiafogyasztásra és a reklámpiacra

  121-132

  Kardos Magdolna Valentina

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  546

  A közösségi média a mindennapi életünk szerves részévé vált és teljesen átformálta társadalmunkat. Míg kezdetben szociális funkcióval bírt, addig a 2010-es évek elejétől egyre nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik. Kutatási célkitűzésként azt fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, a közösségi médiumok milyen gazdasági és szociális hatással vannak társadalmunkra Vizsgálatunkat dokumentumelemzéssel végeztük, melynek során összegyűjtöttük és feldolgoztuk a témában ismert publikációkat, tanulmányokat. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az online médiafogyasztással eltöltött idő globálisan és hazánkban is dinamikusan növekedett minden generáció esetében. A megváltozott médiafogyasztás következményeként a reklámpiac is alapjaiban rendeződött át, a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei meredek csökkenést, míg az online exponenciálisan növekedést mutat a 2008-as gazdasági válság óta, különös tekintettel a közösségi médiumokra. A közösségi oldalakkal szemben, ugyanakkor az elmúlt években komoly adatvédelmi aggályok és jelentős adótartozások is felmerültek. Ennek alapán véleményünk szerint, a versenyegyenlőség megteremtése a médiapiacon, az adófizetési kötelezettségek teljesítése, valamint az adatvédelmi szabályok betartása indokolttá teszi az állam szigorúbb fellépését a globális technológiai vállalatokkal szemben.

• A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál alkotóinak kérdőíves helyzetelemzése 2021-ben

  67-78

  Kardosné Riz Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  64

  A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál hűen őrzi a város kulturális és gazdasági hagyományait. Turisztikai rendezvényként lehetőséget teremt a népi kézműves szakmák, a tárgyalkotók és portékáik megismerésére. Hagyományos vásári jellegét az utcai kitelepülés és a termékek megvásárolhatósága adja. A vásározás hozzátartozik Debrecen történetéhez, a város az 1400-as évektől rendelkezik vásártartási joggal. A kézműves és vásározó múltat őrzik az utcanevek, például Külsővásártér, Mester utca, Csapó utca, utóbbi a 11. Kézműves Fesztivál helyszíne. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben debreceni a Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, valamint célja a még működő helyi kismesterségek összetételének (szakma, kor, tapasztalat), üzleti erősségeinek és gyengeségeinek, továbbá internetes jelenlétének feltérképezése. 15 tárgyalkotó szakma (bőrműves, mézeskalácsos stb.) 23 képviselőjével készült önkitöltő kérdőívvel ez a reprezentatív kvantitatív felmérés 2021 szeptemberében. A népi kézművesek hozzátartoznak a debreceniséghez, a helyi kultúra részei, fennmaradásuk a város érdeke is, ezért felmérésre kerültek a vállalkozások formái, értékesítési lehetőségeik, pénzügyi hátterük, stb. A tanulmányban a Bevezetés a fesztivált mutatja be, az Anyag és módszer, az Eredmények és a Következtetések fejezetek a kérdőíves felmérés körülményeit és eredményeit ismertetik. A kutatás konklúziói: a Kézműves Fesztivál kulturális, társadalmi hatása jelentős, különösen a népművészeti örökség népszerűsítése, a közösségszervezés, valamint a fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása, ízlésformálás révén. Sokféle népi kézműves szakmát találunk még Debrecenben, de bizonyos mesterségeknél a tárgyalkotók elöregedése tapasztalható. Ezen egyszemélyes vállalkozások tradicionálisan még mindig vásárokon értékesítenek, legfőbb erősségük a szaktudás, viszont marketing, reklámozás területén a leggyengébbek, közel egyharmaduknak az internetes jelenlétét az Egyesület biztosítja a saját honlapján.