Keresés

Keresési eredmények

• Közép-Európa fogalma a háború utáni szovjet tudományos diskurzusban

  136-145

  Voyloshnikova Daria

  Megtekintések száma:

  30

  A cikk a „Közép Európa” meghatározás alkalmazási körét és fokozatát tárja fel a háború utániszovjet tudományos értekezés szaknyelvi és fogalmi fejlődésében. Jóllehet nemzetközi vita folyik, amely lényegében megvizsgálja a fogalmat, annak használatának tanulmányozása különböző tudományos nyelveken segíthet a vita gyakorlat-orientáltabbá tételében. Jelen munka a korszak hiteles forrásainak áttekintésén alapul, mint például az enciklopédiák és az akadémiai szótárak, valamint neves szovjet tudósok publikációi azokban a tudományágokban, ahol a fogalom alkalmazása megtalálható (földrajz, történelem stb.). A külföldi kiadványok hatása és a „Közép - Európát” sematikus mentális szókapcsolatként alkalmazó tendencia a különböző jelenségek szempontjából kulcsfontosságú a szakszó fejlődésében. A cikk hozzájárul a régió lehatárolására irányuló kísérletekhez, a közös megértés bizonyításával és a körülötte, valamint a szovjet és a posztszovjet távlatok közötti folytonosság vizsgálatával.

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  225

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.