Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Nagykunsági származású diákok a Debreceni Református Kollégiumban 1588-tól 1850-ig
    16-26
    Megtekintések száma:
    17

    A kutatás a Nagykunság öt településének, Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes, illetve Túrkeve Debrecenbe beiratkozott diákságát vizsgálja az 1588-tól 1850-ig terjedő időszakban. A földrajzi közelség, illetve a debreceni befolyás különösen indokolttá teszi a téma kutatását, mivel a Kollégium meghatározta a vizsgált városok oktatását, illetve a fentebb említett települések vezetőit is sok esetben a debreceni anyaiskola nevelte ki. A téma és a nagykunsági diákok lajstroma eddig feldolgozatlan, így érdemesek és szükségesek a további kutatások. A jelen cikk célja egy átfogó kép alkotása a vizsgált időszakról a Nagykunság részvételéről a partikuláris iskolarendszerben, illetve a Debrecenbe beiratkozott vizsgált diákok gyakoriságának, későbbi életének, tevékenységének szemléltetése. A kutatás legnagyobb részét levéltári és szakirodalmi kutatás teszi ki, mely alatt főként a Series Studiorum in schola Debrecina Helveticae Confessionis Addictorum-ban 1588-tól 1850-ig szereplő, a debreceni Kollégiumba beiratkozott nagykunsági származású diákok bejegyzései értendőek Bakóczi János adattárával kiegészítve. Kutatásaimat az öt város református egyházközségeinek anyakönyveivel egészítettem ki, illetve pontosítottam. 369 diákot vizsgálva azoknak adatait egy 17 szempont szerint rendezett táblázat segítségével elemeztem és ábrázoltam diagramon. A kutatás jelenlegi állása szerint a Nagykunság nagy arányban kivette a részét a partikuláris iskolarendszer feladataiból és nagy hatással volt rá a Debreceni Kollégium. Az itt tanuló diákokat sokszínűség jellemzi, mely főként az általuk vállalt hivatalokban, illetve későbbi foglalkozásukban mutatkozik meg a legjobban.

  • A generációváltás okozta nyomás az utódokon a karcagi családi gazdaságokban
    69-81
    Megtekintések száma:
    74

    A mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be a családi gazdaságok. Ez egy olyan gazdálkodási forma, ahol a megszerzett tudás és a gazdaság vagyona akár több generáción keresztül is képes a családon belül maradni. Ezért is lehet, hogy a generációváltás kérdése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. Az utódlás azonban számos akadályba ütközhet. A gazdaságátadás egyik legnagyobb nehézsége lehet, ha a családi gazdaság nem rendelkezik olyan utóddal, aki tovább vihetné a családi hagyományokat. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az állam és az európai unió is megpróbálja ösztönözni a fiatal gazdálkodókat a mezőgazdasági tevékenység végzésére, ennek ellenére mégsem mondható túl népszerűnek. A felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy mekkora a pszichológiai értelemben vett nyomás az utódokon a családi gazdaságuk átvételére, és ez a nyomás mennyire függ a gazdaság méretétől és az utód generációjától. A kérdőíves felmérést olyan családi gazdaságokkal végeztük el Karcagon, ahol aktuális az utódlás kérdése. A vizsgálat eredményei a megkérdezett gazdálkodók válaszai alapján azt mutatják, hogy az utódok nem érzik tehernek a gazdaság átvételét, sokkal inkább büszkék arra, hogy tovább vihetik családi hagyományaikat.

Adatbázis logók