Keresés
Keresési eredmények
-
A fogyasztók szegmentálása környezettudatos magatartás mentén- egy magyar minta alapján
16-27Megtekintések száma:207A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági, társadalmi és kormányzati területeken és feladatokban egyaránt, így a környezettudatos magatartás vizsgálata is kiemelt fontosságú a marketingben. A kutatás emiatt a fenntarthatóság, azon belül is a környezeti pillér témakörében készült, azzal a céllal, hogy feltárja, milyen társadalmi csoportok különíthetők el a környezetvédelem területén az egyének magatartását és szokásait alapul véve. Az online kérdőíves kutatásban leíró statisztikai számítások és kereszttábla-elemzések mellett egy, a GEB (Általános környezettudatos viselkedés)-skála alapján átdolgozott, 32 állításból álló állítássort alkalmaztunk a fogyasztók környezeti attitűdjeinek és viselkedésének mérésére, amelyből a főkomponens-elemzéshez szükséges tisztítás során 24 állítást tartottunk meg. A faktoranalízis eredményeként hét megbízható faktor elkülönítésére került sor, amelyek a környezettudatos viselkedés különböző dimenzióit és a hozzájuk kapcsolódó értékeket reprezentálták. Ezt követően klaszteranalízis során a válaszadókat a korábban kialakított faktorok alapján csoportosítottuk, amely lehetővé tette az eltérő attitűdök és viselkedésmintázatok feltárását hat különböző klaszter esetében (Zöld-fogyasztók, Közösségi környezetvédők, Felelősséghárítók, Passzívak, Környezetterhelés-csökkentők, Kiszámíthatatlanok). Az eredményekből látható, hogy még mindig jelentős azoknak a fogyasztóknak a száma, akik nem, vagy csak részben vezettek be környezettudatos szokásokat a mindennapi cselekvéseikbe. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a környezettudatos viselkedés mélyebb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezések hatékonyabban igazodjanak a különböző fogyasztói csoportok sajátosságaihoz.
-
A hazai olvasási attitűdök empirikus elemzése
23-32Megtekintések száma:44Az olvasás az egyik legrégebbi rekreációs, oktatási és fejlesztő tevékenység, mely nem csak a szókincs-, a tudás, de képzelőerő fejlesztését, illetve a mentális egészséget is támogatja. A könyvpiacot már többször prognosztizálták gyengülő, érdektelenségre számottevő piacnak, azonban az eredmények és fogyasztói trendek nem ezt igazolják. A pandémia alatt és után az olvasás ismét növekedési pályára állt, és a könyvolvasás trendisége, maga az olvasás szubkultúra-képző hatása ismét stabillá vált. Ezt segítette, hogy a szórakoztató - és a szépirodalom mellett, illetve azokon belül új irányzatok kezdték meg hódító útjukat. Regionálisan vizsgálva az EU-n belül hazánk a középmezőnyben helyezkedik el a szabadidős olvasási szokások alapján.
A primer kutatásunkban kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk az ezzel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket 647 hazai kitöltő véleményét bevonva. A célkeresztben a leginkább kereslet-generáló „könyvmolyok” csoportja állt. A vizsgálat során attitűdmérés segítségével igyekeztünk feltárni a szokásokat. Az állítássorok segítségével sikerült főkomponens- és klaszterelemzéseket is végeznünk, melyek alapján megállapítottuk, hogy az olvasócsoportok eltérően tekintenek az olvasás közösségépítő jellegére, fejlesztő hatására, korai fejlesztő jellegére, illetve az ajándék jellegére. Szignifikánsan elkülönültek vizsgálatunk során az olvasás iránt teljes mértékben elkötelezett, annak közösségteremtő jellegét elismerők, a magányos könyvmolyok, illetve további csoportok.
Az eredményeink alapján elmondható, hogy a különböző fogyasztói szegmensek mentén a marketingstratégia, és azonbelül is a kommunikációs lehetőségek differenciálása kiemelt jelentőségű ebben az iparágban, hiszen erre a piacra sem tekinthetünk homogén egészként, még a nagy-könyvfogyasztók esetében sem.
