Cikkek

• Tisztességtelen banki gyakorlatok, avagy a működési kockázatkezelés elméleti és gyakorlati jelentősége napjainkban.

  1-14

  Gulyás Dávid

  Megtekintések száma:

  95

  Manapság a banki működési kockázatok, azon belül az üzletviteli kockázatok kezelése egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kockázatkezelésen belül. A 2008-as pénzügyi krízis és részben ehhez kapcsolódva a magyar devizahitel-válság is rámutatott ennek jelentőségére. Mindkét válsághelyzet kirobbanásáért felelőssé tehetők többek között a tisztességtelen banki gyakorlatok, a fair bankolás elvének figyelmen kívül hagyása. A kutatásom célja választ találni arra a kérdésre, hogy mennyiben tekinthető tisztességtelen banki gyakorlatnak az, hogy a bankok ügyfeleikre számos olyan pénzügyi terméket, például biztosításokat, folyószámla-hitelkereteket erőltetnek rá, amelyekre egyáltalán nincs szükségük. Azt is vizsgálom, hogy az ügyfelek milyen mértékben vannak tudatában annak, hogy milyen kapcsolt termékeket vesznek igénybe, s mit jelent ez rájuk nézve kockázatvállalási szempontból. Kutatásom több részből épül fel. Elsőként  a működési, üzletviteli kockázatok kerülnek definiálásra. Ezt követően Magyarországra fókuszálva a devizahitel-válság kialakulásában szerepet játszó értékesítői- és kereskedelmi banki gyakorlatokat vizsgálom, különös tekintettel a felmerülő üzletviteli kockázatokra vonatkozóan. Meghatározásra kerül, hogy mi minősülhet tisztességtelen banki gyakorlatnak. Elméleti áttekintésem végén számba veszem, hogy miért problémásak a mai magyar pénzintézetek által árusított kapcsolt termékek, valamint hogy az információs aszimmetria hogyan ver éket a bank és az ügyfél közé. Primer kutatást is folytatok kutatásom elkészítése során. Egy online kérdőív segítségével a magyar felnőtt lakosság folyószámla-konstrukciók közti választását vizsgálom. Az eredmények statisztikai módszerek segítségével kerülnek elemzésre.

  pdf

  54

• A Keglevich család tornai arisztokrata rezidenciája

  15-29

  Janura Tomáš

  Haviarová Michaela

  Megtekintések száma:

  28

  A falazott rezidenciát Keglevich III. Miklós (*1630 †1692) építtette ki, aki 1646-ban bárói, 1687-ben grófi rangot szerzett. 1649–1692 között Torna vármegye főispáni tisztjét is betöltötte. III. Miklós jelentős szerepet vállalt az oszmánellenes harcokban is Somogy vármegyében és a Muraközben. Abból a kastélyból, amit ő építtetett, csak a körfal és két hengeres sarokbástya maradt meg. A 18. század második felében a kastély Keglevich II. József (*1729 †1798) gróf kezébe került, aki karrierje elején kamarásként szolgált egy főherceg és a későbbi császár, II. József udvarán. Tíz évet töltött diplomáciai küldetéseken követként Madridban és Szentpéterváron, gróf Eszterházy Miklós osztrák követ mellett. 1767–1798 között Torna megyei főispán volt, és 1772–1794 között a magyar korona egyik őrzőjének a szerepét is betöltötte. 1794–1795 között magyar királyi lovászmester volt. 1771-ben Mária Terézia a Szent István rend lovagkeresztjével tüntette ki. Keglevich II. József 1770-ben jelentősen átépíttette a családi kastélyt. Akkor a régi lakószárnyat majdnem teljesen szanálták és építtetett egy újat, valamint a keleti szárnyat is átépítették. Az építkezések eredménye a jelenlegi egytraktusú északi szárny lett egyenes mennyezettel. A termek díszítés nélküliek lettek fehér festéssel és fekete lábazattal.

  pdf

  17

• Zöld ellátásilánc- menedzsment és fenntartható teljesítmény: a zöld marketing szerepe a Jordán élelmiszeriparban

  30-50

  AL khatib Saleh

  Alzu'bi Rama

  Megtekintések száma:

  52

  A zöld és fenntartható működés fontossága az ellátási lánc, a teljesítmény és a marketing kutatásának előterében áll, ugyanakkor a korábbi tanulmányok csak szórványosan vizsgálták az ezek közötti kapcsolatokat. Kevés szakirodalom áll rendelkezésre, amely a zöld marketing moderáló szerepével foglalkozik a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény kapcsolatára vonatkozóan. E kutatási hiányosság pótlása érdekében e tanulmány célja, hogy meghatározza a zöld ellátásilánc- menedzsment hatását a fenntartható teljesítményre, valamint a zöld marketing moderáló szerepét erre a kapcsolatra egy fejlődő gazdasági környezetben. A kutatási hipotéziseket 112 fős minta segítségével teszteltük. A feltételezett közvetlen és közvetett kapcsolatok értékelésére regresszióelemzést végeztünk. A kutatási eredmények a zöld ellátásilánc- menedzsment és a zöld marketing pozitív hatását mutatták az fenntartható teljesítményre. Ezen felül a zöld marketing moderáló szerepe a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény közötti kapcsolatra részben alátámasztásra került. Összességében ezek az eredmények elméleti alapon támogatják ezen fogalmak közötti kölcsönhatások megértését, így a tanulmány hasznos lehet a zöld és fenntartható tevékenységekkel széles körben foglalkozó ellátási lánc- és marketingmenedzserek számára.

  pdf (Angol)

  19

• Környezettudatos vállalatok együttműködésének koordinációs lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

  51-62

  Metszősy Gabriella

  Faludi Tamás

  Megtekintések száma:

  29

  A 21. században jelentős változások történtek az ellátási láncok menedzsmentjében. A megnövekedett tagszámmal működő láncok mára már inkább hálózatnak tekinti a szakirodalom. A tagok közötti együttműködés, a folyamatok összehangolása, koordinálása egyre nehezebbé vált. Ezen kívül az ellátási láncokkal szemben is egyre nagyobb elvárás a környezetkímélő rendszerek, technológiák, folyamatok alkalmazása. A környezetszennyezés növekvő szintje, a meg nem újuló erőforrások csökkenő szintje is jelzi az üzleti életben bekövetkező változásokat. A szervezetek és így az ellátási láncok, hálózatok célkitűzései között szerepel a környezetkímélő megoldások alkalmazása, ami azonban szintén megnehezíti a vállalatok működését és ezáltal hatással van a tagok közötti koordinációra is. Éppen ezért egy olyan megoldásra helyeztük a hangsúlyt, mely szakirodalmi adatok alapján hatékonyan segítheti az ellátási láncok koordinációját. A szerződések potenciálisan jó megoldások a tagok összehangolt működésére, ezért tanulmányunk fókuszát a szerződésekkel történő koordinációs lehetőségek adják olyan üzleti környezetben, ahol a környezettudatosság magas elvásárként jelenik meg. Így a tanulmányunk célja egy olyan szakértői csoport felállítása, akik magas szintű környezettudatossággal rendelkező cégek döntéshozói. Az általuk felállított preferenciák alapján és az AHP módszer segítségével szeretnénk egy döntéstámogató modellt kialakítani, mely segítene a környezettudatossággal rendelkező cégek esetében felmerülő jellemzők, elvárások, attitűdök figyelembe vételével, a partnerséget megfelelő szinten koordináló szerződést ajánlani.

  pdf

  17