Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére
    Megtekintések száma:
    265

    A cikk válasz Krémer Balázs „A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé Vitairat a szociális munka válságáról” című írására és az ahhoz kapcsolódó online szakmai vitára. Írásomban összefoglalom a meglátásaimat a szociális munka magyarországi történelmi-társadalmi beágyazottságával kapcsolatban, kitérve a szociálpolitika és a személyorientált szociális munka látszólagos ellentétére, az improvizatív és sztenderdizált szociális munka ellentétére, a kliensek irányításának jelenségére és az empowerment szociális szakmára értelmezésére.

  • A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé
    Megtekintések száma:
    886

    Ebben az írásban a szociális munka és a szociális munkások hatalmi viszonyait tekintem át. A szakma születésekor meghatározó volt az a felvilágosult abszolutista politikai hatalmi berendezkedés, amely nagy szabadságot, kreatív lehetőségeket teremtett azért, hogy a szociális munkások járuljanak hozzá a társadalmi krízis enyhítéséhez. Ezeknek a szociális munka meg is akart, meg is tudott felelni. A felfelé igazodó hatalmi orientáció sajátos szakmai működésmódot teremtett a rögtönzött, improvizált megoldásokban, az ügyfelek más közszolgálatokhoz való továbbpasszolásában, információk és források brókerkedésében. E berendezkedésben az ügyfelek, a kliensek szociális munkásokra gyakorolt hatalma háttérbe szorult. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a politikai hatalom konfrontatívabbá, a szociális kérdést erővel megoldani igyekvővé válása súlyos válságot eredményezett a szociális munka világában.

  • Trends in social work in the 21st century
    Megtekintések száma:
    3

    A szociális munka professzionalizálódásának legfontosabb fejlődési irányainak történelmi és jelenkori áttekintése bemutatja a szociális munka és a politikai körülmények bonyolult összefonódását. A jelenlegi helyzetet éles polaritások jellemzik, amint azt a háborúk, járványok, gazdasági és éghajlati válságok leküzdésének látszólag megoldhatatlan dilemmái is mutatják. Ezek a polaritások a társadalmak szociális dimenziójának szisztematikus leépülését jelzik, főként a neoliberális politika révén, amely központi kihívást jelent a szociális munka és annak szakmai társadalmi felhatalmazása számára. A szociális munkások tapasztalatai a kettősséggel való szembenézésben és a modernitás polarizáló tendenciáinak dialektikus kezelésében "köztes szakmaként" kínálnak átalakító lehetőségeket a jelenkori globális dilemmák kezelésére a szociális munka alapvető kompetenciáinak megerősítésén keresztül, amit példákkal illusztrálunk.

  • A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák
    Megtekintések száma:
    334

    A szociális ágazat az elmúlt évtizedek kedvezőtlen változásainak hatására számos vonatkozásban válságba jutott. A működésképtelenség határát jelentő hiány van szakképzett szociális munkásokból, nagy a fluktuáció, bizonytalanok a munkakörülmények, folyamatosan csökkennek az ágazatban felhasználható források. Így a humánerőforrás fejlesztése napjainkra kényszerítő szükségletté vált.

    A szociális életpályamodell – más ágazatokat érintő karriermodellhez hasonlóan – hozzájárulhatna a szociális ágazat humánerőforrásának fejlesztéséhez, a szociális intézmények és szolgáltatások hatékony működéséhez. Az életpályamodellel kapcsolatban azonban a szakmát jelentősen megosztó dilemmák alakultak ki az elmúlt években.

    Tanulmányunkban ezeknek a dilemmáknak a feltárására vállalkoztunk és kutatásunkban a fókuszcsoportos interjú módszerét alkalmazva arra kerestük a választ, hogy a szociális szakemberek hogyan vélekednek a lassan egy évtizede formálódó életpályamodellről. Támogatnák-e és ha igen, milyen feltételekkel a karriermodell bevezetését, és milyen eszköztárat emelnének be a modellbe a szektor hatékonyságának és a munkavállalók életminőségének javítása érdekében.

    Kutatásunk azt mutatja, hogy a szociális ágazat munkavállalói a korszerű életpályamodell meghatározó elemei közül az egzisztenciális biztonságot garantáló, stabil és kiszámítható illetmény- és ösztönzőrendszert emelték ki, és új – az életpályamodellekben többnyire nem állandósult – elemként jelent meg a várakozások között a munkafeltételek garantálása. Mindemellett a megkérdezettek többsége fenntartásokkal fogadná az ágazatban a teljesítményértékelési rendszer bevezetését és a teljesítménymenedzsment alkalmazását.

    Csupán egy kisebbsége érvelt a karriermenedzsment, a minőségi munkát és szakmai innovációt elismerő értékelési rendszer és a humánerőforrás fejlődését támogató szolgáltatási rendszer mellett.

  • A szociális munka válsága a lakhatási válság szemszögéből
    Megtekintések száma:
    571

    Írásunk célja vitaindító módon reflektálni a szociális munka válságára, a szociális munka mint fogalom, módszer kiüresedett használatára, az elméleti és a gyakorlati közeg távolságára és a mindennapi munka eszköztelenségére.

    Véleményünket és tapasztalatainkat két jelentős összeggel támogatott, a lakhatási szegénység csökkentését célzó programon keresztül szemléltetjük, melyekben kiemelt programelem a szociális munka.

  • Szociális munka virtuális térben
    Megtekintések száma:
    223

    A Covid-19 világjárvány miatt kialakult egészségügyi válság új, váratlan helyzetbe hozta a szociális munkásokat képző egyetemeket is. A pandémia időszaka alatt szervezett „on-line” szemeszterek során egyre többször hangzott el a kérdés: hogyan lehet a szociális munkások számára gyakorlatalapú képzési programot szervezni „karanténban”? Hogyan fejleszthetők a szakmához elengedhetetlenül szükséges gyakorlati készségek, ha a tereptanárokkal, a szociális szolgáltatókkal és a célcsoporttal korlátozott a kapcsolattartás?
    A megváltozott körülményeket figyelembe véve és azt feltételezve, hogy a világ nem lesz ugyanaz a világjárvány után, mint annak előtte, úgy véltük, itt az ideje a szociális munkások gyakorlati képzésének és munkaformáinak újra gondolására és olyan technikák, gyakorlati képzési módszerek megismerésére, amelyek jobban megfelelnek egyfelől a környezeti kihívásoknak, másfelől az egyetemekre belépő, 21. századi digitális generációhoz tartozó hallgatók kompetenciáinak, tanulási formáinak.
    Az „on-line szemeszterek” időszakában kialakult képzési innovációk és a gyakorlati képzés során is hatékonyan alkalmazható jó gyakorlatok megismerése érdekében a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának szociális munkás képzésében résztvevő tereptanárok és hallgatók körében fókuszcsoportos interjúkat szerveztünk, hogy a következő kérdésekre választ kapjunk: Milyen új gyakorlati képzési formák alakultak ki a „karantén” időszakban? Milyen előnyei vannak az online oktatásnak? Mit tartanának meg a tereptanárok a jelenleg kikísérletezett munkaformákból a válság utáni időszakban?
    Kutatásunk első eredményei azt bizonyítják, hogy a szociális munkás képzést is erősen érintő korlátozások a várakozásokkal ellentétben nem szükségszerűen jártak kizárólag veszteségekkel az oktatási formákat illetően. Sok vonatkozásban a képzési lehetőségek a személyes találkozások korlátozásának idején még bővültek is. A digitális eszközök és munkaformák intenzív használatával ugyanis elérhetővé váltak pl. távoli helyszínek, célcsoportok, speciális tudáselemek kerültek be a képzésbe, új lehetőségek nyíltak a személyes készségek fejlesztésére és a digitális szociális munka jelenleginél jóval szélesebb körű alkalmazására.
    Kutatásunk eredményeit összefoglaló tanulmányunkban a szociális munkás hallgatók gyakorlati képzését érintő, a pandémia okozta válsághelyzettel kapcsolatban megjelenő kételyeket, a kihívásokra adott válaszokat és képzési innovációkat mutatjuk be.

  • A szociális munkások munkahelyi biztonságáról, a kockázatokról és a szakma identitáskríziséről
    Megtekintések száma:
    1199

    Ezt az írást már évek óta igyekszem befejezni. Akkor kezdtem, amikor 2018 nyarán egy, a devizahitel nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló háromgyermekes családapa meggyilkolta egyik kollégánkat, az egyetlen embert, aki a kilátástalan helyzetben megpróbált tenni valamit érte. Kezdetben a szociális munkások munkahelyi biztonságáról, és annak erősítési lehetőségeiről akartam írni. Meghívtak egy szakértői bizottságba, amelynek az lenne a célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki e tárgyban. A szakértői vélemény írása közben, mint rendes szociális munkás, igyekeztem átgondolni, hogy milyen kockázatok fenyegetik kollégáinkat a mindennapi munkában. Ekkor viszont azt is át kellett gondolnom, hogy mit tehetünk, vagy egyáltalában ki és mit tehet e kockázatok orvoslásért vagy legalább kontroll alatt tartásáért. Arra is rájöttem, hogy mennyit ér egy intervenció, ami nem érinti a legsúlyosabb kockázatokat, csak ajánlásokat fogalmaz meg a kollégáknak, hogy mit tegyenek, ha például a gyermekétől megfosztott apa baltát lóbálva jelenik meg az irodában. Ráadásul az intervencióknak is van ára. Milyen is lehet az a szociális segítő munka, amiben nincsenek intim tanácsadó szobák, van viszont őrző-védő személyzet, pánikgomb, paprika spray, “hivatalos személy!” felirat, és így tovább. Továbbá részt vettem abban a szakértői csoportban, aminek első jelentése egy súlyos műhiba ügyről ugyanebben a számban jelenik meg. És ezután jött a koronavírus-járvány. Most pedig befejeztem a tanulmányt, ami tulajdonképpen a hivatásunk válságáról és a lehetséges teendőkről szól.

  • Veszteségek feldolgozásában nyújtott támogatás, gyászolók kísérése a szociális munka praxisában a szociális munkás szakemberek viszonyulásának tükrében
    Megtekintések száma:
    22

    Az elmúlt évek változásai erőteljesen igénybe vették a szociális munkások rugalmas alkalmazkodóképességét, a személyes és szakmai szinten megélt nehézségek próbára tették az érzelmi kapacitásukat. A szociális munkások hosszú ideig, gyakran szembesültek olyan helyzetekkel, amikor olyan módon és szerepekben is helyt kellett állniuk, amiben nem rendelkeztek elegendő tudással és információval a feladat(ok) megoldásához. Gyakran tapasztalható az is, hogy az intézményrendszerben dolgozó szociális munkások tartózkodással viselkednek a klienseik veszteségeivel, gyászával kapcsolatban, a krízisintervenciót igénylő helyzetekben nem, vagy csak erős fenntartásokkal vesznek részt. A veszteségek feldolgozásának támogatására, a gyászfolyamatok kísérésére megnövekedett igény mutatkozott és mutatkozik, így a szociális munkások számára szükségszerű, hogy megértéssel, tudással felvérteződve készen álljanak a gyász- és veszteségfeldolgozás kísérésében való közreműködésre, az ezzel kapcsolatos megfelelő segítség nyújtására és megszervezésére. A tanulmány a veszteségek feldolgozásának, a gyász kísérésének és a krízisintervenciós beavatkozásoknak a helyét vizsgálja a szociális munkások praxisában.

  • Nők lakhatási válságban
    Megtekintések száma:
    173

    Recenziónkban Dés Fanni és Pósfai Zsuzsanna Nők és lakhatás: A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldások című kiadványát vesszük górcső alá. A kiadvány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lakhatási válság Magyarországon milyen formában hat a nőkre és milyen intézkedések nyújthatnak megoldást. Összefoglaljuk a kiadvány legfontosabb mondanivalóit, illetve rávilágítunk arra, milyen további területeken lehet e munkát tovább vinni. A kiadvány három fő értéke véleményünk szerint az alábbiak. Egyrészt a lakhatás összekapcsolása a nőket érő elnyomással, ezáltal ugyanis a kezelendő lakhatási válságot annak társadalmi-gazdasági kontextusában tudják vizsgálni. Másrészt a kvalitatív módszertani megközelítésen keresztül a szerzők megismertetik a válság emberi oldalát, illetve a női kiszolgáltatottság formáit. Harmadrészt az intézmények, önkormányzatok számára nyújtott szakmai útmutatás segíti a lakhatási válság nőkre gyakorolt hatásainak orvoslását.

  • „Green social work” – A szociális munka környezetvédelmi aspektusai
    Megtekintések száma:
    158

    Lena Dominelli: Green Social Work: From Environmental Crisis to Environmental Justice című mű recenziója

  • Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához
    Megtekintések száma:
    189

    Ebben az írásban széljegyzeteket füzök Krémer Balázs vitairatához. Kollégám írásában a szociális munkás szakma identitáskrízisét a hivatás hatalomhoz fűződő kapcsolatával hozta összefüggésbe. A vitairat megállapításaival egyetértek. Megjegyzéseimmel igyekszem egyrészt némiképp tágítani a kérdés tárgyalásának nézőpontját történeti és nemzetközi tapasztalatok felidézésével, másrészt alátámasztom a tanulmány megállapításait e megállapítások más olvasatának felvillantásával.