Search

Search Results

• Trauma és társadalmi szenvedés – szociális munka a késő modernitásban

  Views:

  258

  The article aims at complementing the phenomenological analyses of trauma from a sociological point of view. Trauma is considered to be an impression, which cannot be integrated to the subject’s identity in a coherent manner. Such irreconcilable impressions could originate not only from individual life events, but also social dysfunctions. In order to map these dysfunctions classic and contemporary social theories are called upon: with their help those modern social sufferings are overviewed, which threaten with the emergence of traumatic experiences. The three thematic focus points of the article (in parallel with the dysfunctions identified by classical sociology) are anomie, reification and loss of meaning. In the fourth section of the article those forms of sociability are highlighted, which hold the potential of providing answers to the challenges of modernization: the emancipatory bourgeoisie public sphere and the intimacy as mutual disclosure. Finally, based on these conclusions a critical-network social work is highlighted.

• A trauma szerepe a gyermekvédelemben

  Views:

  489

  -

• Traumatizált szülők a segítő kapcsolatban - Az őstörés jelentősége a gyermekvédelemben

  Lajos Hüse

  Views:

  394

  A tanulmány azokról a gyermekkorukban súlyosan traumatizálódott felnőttekről szól, akik kliensként egy szociális szolgáltatás – ezen belül is leginkább szülőként a gyermekvédelem – látóterébe kerülnek életvezetési problémáik, elmérgesedett konfliktusaik, gyermekeik veszélyeztetése miatt. Körbejárva a traumatizált szülők jellegzetességeit, illetve ezen ügytípusok lefolyását, a tanulmány szerzője megállapítja, hogy a szociális munkások kompetenciája nem terjed ki a korai trauma okozta pszichózis kezelésére, illetve amire kompetenciájuk és küldetésük kiterjed (pl. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése), azt a traumatizált szülő heves védekezési reakciói miatt nem képesek kezelni. A szociális munkások kompetenciáján túl a szociális szakma intézményei, valamint jogszabályi keretei sem alkalmasak a traumatizált szülők eseteibe való megfelelő és hatékony beavatkozásra. Annak felismerése, hogy bár a megoldandó feladat ott áll a szociális munkás előtt, annak megoldását mégsem érheti el, frusztrációt okoz, valamint az arra érzékenyeknél felerősíti a kiégés folyamatát. A traumatizált szülő felismerését támogató jellegzetességek összegyűjtésén és elemzésén túl a szerző kísérletet tesz az ebben a helyzetben a szociális munkások által alkalmazható eszközök számbavételére.