Search

Published After
Published Before

Search Results

  • Válság – változás – válasz
    Views:
    70

    A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amelyet 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente-kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek fenntarthatósága, migráció, függőségek stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját. A helyi szociális ellátórendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá az egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai. A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit − az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig − magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért. A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évben (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát, döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően, milyen az intézményi penetráció). (Lásd a LOSS-modell ábráját.) A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes. Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás) (Hirchman alapján). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak. Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munka világába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anómiaszint), képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárjon, a társadalom érték- és érdekrendszerét megóvja (Durcheim alapján). Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás –, amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.) (Schumacher és Fukuyama nyomán.)

  • A szociális munka etika oktatása
    Views:
    227

    How does the teaching of ethics appear in the education of social work and is this enough? I would like to answer to these questions in this article. In my thesis I tried to approach the topic from several aspects. On the one hand, I prepared questionnaires for bachelor students participating in various social work trainings. On the other hand I interviewed students, entrants and tutors. Finally, I reviewed the curriculums of these trainings, searching for subjects, which name refers that the subject includes aspects of social work ethics.
    Why is this topic so important? That is because social work is a profession of human rights, which not only aims to get people to respect rights but to guarantee their implementation and realization. Indeed, the task is to develop and protect these fundamental human rights, too. However, this is only possible if the social workers are aware of the Code of Ethics and the professional values, as essential parts of professional competences.
    The research concluded that the ethics education in universities and colleges is not structured and focused enough and still there are some social work students and professionals who do not know the Code of Ethics, did not hear about the Association of Social Work Ethics. Consequently, they may have difficulties to solve pivotal problems, and recognize dilemmas in the field of ethics.
    Nincs szociális munka szakmai etika nélkül. Ebben valószínűleg mindannyian egyetértünk, ahogy a szakirodalomban is olvasható „…a szociális munkában minden döntés tartalmaz etikai aspektusokat” (Loewenberg, Dolgoff 1988a: 181). Mégis, annak ellenére, hogy a szociális munkának szerves része a szakmai etika – vagy annak kellene lennie –, igen kevés tanulmány található ebben a témában a hazai szakirodalomban. Hogyan lehetséges az, hogy úgy kell kutatni, vadászni a kapcsolódó olvasmányokat? Pedig szükség lenne szakirodalomra, hiszen a „hatékony gyakorlat feltétele a dilemmákhoz való tudatos viszonyulás” (Andok, Tímár 2002: 88). Hogyan jelenik meg az etika oktatása a képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás.

  • Felkészülés és képzéshasznosulás a segítő szakmákban: Összehasonlító tanulmány
    Views:
    212

    The objective of the study is to investigate the integration of social work students in the labour market in order to develop social work BA-level education. The research is based on a quantitative questionnaire completed by a number of 196 University-graduate respondents. The data collection was carried out in three institutions: Partium Christian University, University of Pécs, and University of Debrecen. According to the results, most experts consider themselves well prepared, but they have some shortcomings in their skills such as knowledge of foreign languages, financial literacy, project management, application writing, research methodology and understanding social processes. University education should focus more on these areas. Most of the professionals are satisfied with their education, but the proportion of the average evaluators is also high. It was found that the relationship between the knowledge acquired in the university is not significantly related to job satisfaction, and certain skills can be retrofitted during work practice.

  • Néger macska fekete sapkában – Mit nyújthat a duális képzés a szociális munkának?
    Views:
    104

    A szociális munka képzésében a Nftv szerint 2017 óta működhet duális képzési forma. A hazánkban jelenleg 8 egyetemen elérhető lehetőség a bevezetése óta vitatott. Tanulmányomban a duális képzés sajátosságainak a bemutatásán túl elsősorban a szakma és az oktatás kapcsolatában, illetve a szakma önmeghatározásában megjelenő hatásokkal foglalkozok. Képes – e egy speciális oktatási forma egy megtorpant és érdekeit nehezen érvényesítő professzió számára lendületet adni? Képes-e az elmélet és gyakorlat közötti párbeszédet előmozdítani? Támogatja-e a szakmai értékek megvalósulását? Hogyan hat az identitásválsággal küzdő szakmára, annak oktatására?

  • Recenzió
    Views:
    64

    Boros Julianna (2017): Egyéni utak, társadalmi helyzetek Cigány/roma felnőttek életútja egy kvalitatív kutatás eredményeinek tükrében című könyvről