Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Felzárkózási célú Európai Uniós projektek problématérképe
    Megtekintések száma:
    155

    A kutatás témája a 2014–2020-as pályázati időszakban a felzárkózási célú pályázatok problématérképe volt a szegregációs jelenségekhez kapcsolódó szakirodalom, a pályázatokkal kapcsolatos dokumentumok elemzése és a területen dolgozó szociális munkásokkal készült interjúk alapján.

    A kutatás során megjelent főbb problématerületek voltak: szegregációval kapcsolatos fogalmak használata, szegregátum lehatárolása és kijelölése, a projekt formátumú megvalósítás különböző nehézségei. Fontos lenne a jelenségek további, részletes kutatása, a szegregációhoz kapcsolódó jelenségek még évtizedekig fontos szociális problémának tekinthetők, a nehézségek megértése a sikeres beavatkozások kulcsfontosságú eleme lehet.

  • Lakóhelyi szegregáció és a gettósodás jellemzői Észak-Magyarország egykori szocialista iparvárosaiban
    Megtekintések száma:
    914

    Az etnikai és szociális színezetű szegregáció térbeli megjelenési helyei, a városi és falusi gettók a rendszerváltozás óta integráns részei Észak-Magyarország társadalmi valóságának. Számos tényező együttes hatása következményeként alakult ki az országos szinten példátlanul mély és komplex szociális válság. Az elmúlt évtizedek terület- és településfejlesztési beavatkozásainak köszönhetően – a felhasznált támogatásokhoz képest – azonban elenyésző volumenű az a javulás, amelyet az itt élő cigány és nyomorban élő lakosság életkörülményei tekintetében tapasztalható. Város- és városrész-rehabilitációs és -rekonstrukciós projektek tucatjait végezték annak érdekében, hogy a mélyszegénységgel megbélyegzett gettók társadalmi problémái mérséklődjenek. Első ránézésre – persze – látványosnak tűnnek az eredmények. Ezek viszont látszatmegoldások, ugyanis a lakóhelyi szegregáció súlyossága keveset változott három évtized alatt. Ehelyett átalakult mintázata. Számos városközponti elhelyezkedésű nyomortelepet számoltak fel, így gyakorlatilag kisöpörték és folyamatosan kisöprik az urbánus környezetből a szegénységet, a nyomort. Az emberek – jobb híján – városkörnyéki nyomortelepekre költöznek (pl. Lyukóbánya, Lyukóvölgy), vagy a nehezen megközelíthető térségbeli aprófalvak szolgálnak számukra végállomásként. Roncstársadalmak jönnek létre. Bizonyítva azt, hogy nem egy, hanem több párhuzamos társadalmi valóság létezik Magyarországon. Létezik egy Másik Magyarország is!?