Keresés

Keresési eredmények

• A szociális vezetők értékei: Értékek, jellemzők, tulajdonságok – a szociális szolgáltatásokban dolgozó intézményvezetők választásai alapján

  Nyitrai Imre

  Megtekintések száma:

  554

  A Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpontjában folyó szakmai, oktatói tevékenység keretei között a szociális szolgáltatások szervezeti és vezetői kérdéseivel foglalkozó munka adta a hátteret a bemutatott kutatáshoz. A kutatás leírása során bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi vezetők hogyan gondolkodnak az optimálisan működő szociális rendszerről, amely során rögzítésre kerülnek a megfogalmazottan vágyott működési keretek, jellemzők és tulajdonságok. A szociális vezetők értékválasztásai tükrében elemzési kísérletet teszünk a rendszer hazai működési jellemzőire, a vezetőképzésben hallgatóként résztvevő intézményvezetők által megfogalmazott kritikai észrevételek segítségével. A bemutatott elméleti keretek értelmezési mezőt kínálnak a szociális szolgáltatási területen tevékenykedő vezetők jelenlegi helyzetének és jövőképének bemutatására. Társkutatások és előzmények nélkül a tanulmány először tesz javaslatot a hazai ellátásokban vezetőként dolgozók közös fogalmi és értékkereteinek bemutatására. A kutatási eredmények értelmezésének érdekében korábbi, más szolgáltatási területen végzett felmérések értékei és megállapításai szolgálnak segítségül, amelyek a szociális terület sajátosságai miatt csak korlátozott lehetőséget jelentenek az innovációs utak rögzítésére. Ehhez kapcsolódóan a „jó szociális vezető” tulajdonságai is leírásra kerülnek egy szabad választásos kérdés kapcsán adott értékek bemutatásával.

• A deprofesszionalizáció hazai és nemzetközi folyamatai

  Bányai Emőke

  Megtekintések száma:

  0

  A szociális szakmai képzések kialakulása hazánkban az 1980-as évek végére, a 90-es évek elejére tehető. A szakma fejlődésének lendületet adott, hogy a szociális jogokon alapuló szolgáltatások az EU csatlakozás előfeltételét jelentették, ami felgyorsította a törvényalkotási munkát ezen a területen. A fejlett országokban az 1970-es évektől az információs társadalom kialakulása, a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, a menedzseri megközelítés átalakította a szociális szolgáltatásokat: már nem közvetlenül maguk biztosítják a szolgáltatásokat, hanem vásárolják ezeket a piacról, a közvetlen gondoskodást általában alacsonyabban képzett vagy éppen képzetlen munkavállalókra bízzák, ami a közös tudásalap létét erősen megkérdőjelezi. Hazánkban is jól felismerhetőek a deprofesszionalizáció egyes vonásai, ugyanakkor erős professzionalizáció zajlik egyes részterületeken, elsősorban a civil szférában.

• Kivonuló, zsugorodó vagy gondoskodó állam? A szociális törvény parlamenti vitájának elemzése a gondozási etika normatív szűrőjén keresztül

  Vida Anikó

  Megtekintések száma:

  308

  A szociális törvény 2022-es módosítása a korábbinál szigorúbb formában törvénybe foglalta az öngondoskodás elvét, azaz kimondta, hogy „Mindenki felelős önmagáért.” A Parlament elé kerülő törvényjavaslat eredeti megfogalmazása még ennél is egyértelműbben és élesebben deklarálta, hogy „Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.” A szociálpolitikával és szociális munkával foglalkozó szakmai szervezetek, valamint a független sajtó és az ellenzéki pártok a törvénymódosítást egyértelműen az állam kivonulásaként értelmezték, míg a törvényjavaslatot benyújtó kormánypárt leginkább a szubszidiaritás elvére hivatkozott. Mindeközben az elmúlt néhány évben a szociálpolitika, a szociális kezdetű professziók egyre inkább kiszorulnak az állami hivatalos szóhasználatból, és helyüket a gondoskodáspolitika vette, illetve veszi át. Jelen tanulmány a törvénymódosítás parlamenti vitájának elemzésével elsősorban a jogalkotás normatív keretének (problémadefiníció, deklarált értékek és ideológiák, az állami szerepvállalásra és az emberi természetre vonatkozó elképzelések) beazonosítására és értékelésére tesz kísérletet. Az elemzés emellett kiemelt figyelmet fordít a jogalkotók által használt „gondoskodáspolitika” és az ellenzéki képviselők felszólalásaiban megjelenő „hagyományos” szociálpolitika jelentéstartományainak feltárására. Az elemzés módszeréül ezért egy olyan normatív dokumentumelemzési módszert választottam, amely a gondoskodási etikai értékein és politikafilozófiai előfeltevésein alapul. A tanulmány három részből áll. Először összefoglalom a gondoskodási etikát meghatározó értékeket és bemutatom a Trace-nek nevezett dokumentumelemzési módszert. Ezután következik a törvény parlamenti vitájának elemzése, végül a normatív keret értékelése.

• Az emberi méltóságtól való megfosztottság megélése egy szociális intézményben

  Horváth Csenge

  Megtekintések száma:

  204

  Az esettanulmány egy hajléktalan személyek átmeneti szállása igénybe vevőjének intézményi tapasztalatait járja körül. A tanulmány az ügyfelek saját méltóságukkal kapcsolatos megélésének fókuszával született. Egy perspektívát kíván nyújtani arról, min érdemes gondolkodni, ha a szociális munka válságára gondolunk vagy milyen irányok láthatóak, amin elindulhatunk egy szakmai értékek alapján működő szociális munka felé. A szociális munka alapvető célja az emberi méltóság védelme elsősorban olyan egyének, csoportok és közösségek tekintetében, akiknek alacsony vagy kifejezetten kirekesztett társadalmi státusza miatt nagy a kockázata annak, hogy az sérül vagy elveszik. Ezzel az írással azt szeretném megmutatni, hogy hogyan és milyen könnyen válhatnak szolgáltatások, intézmények, szakemberek maguk is a méltóságtól való megfosztásban partnerek, annak ellenére, hogy funkciójuk szerint pont annak megvédését kéne kieszközölniük.

• Párkapcsolati elégedettség segítő hivatású szakemberek körében: értékek, elvárások és kihívások a hallgatók szemszögéből

  Ipolyi Dóra

  Megtekintések száma:

  0

  Jelen tanulmány célja a segítő hivatásra készülő hallgatók párkapcsolati elégedettségének, támogatási preferenciáinak és párválasztási attitűdjeinek vizsgálata, különös tekintettel a szakmai identitás és a magánélet közötti egyensúly dinamikájára. A kutatás során 138 hallgató töltötte ki a kérdőívet, amely a demográfiai adatokat, párkapcsolati státuszt és preferenciákat vizsgálta. Az eredmények szerint a hallgatók legfontosabb párkapcsolati preferenciái közé tartozik a megbízhatóság, a közös jövőkép és a támogató szerepvállalás; a válaszadók többsége olyan partnert keres, aki érzelmi és gyakorlati szinten is hozzájárul a kapcsolat stabilitásához. A vizsgált mintában a párkapcsolati elégedettség összességében magasnak bizonyult: a szeretet, az igények kielégülése és a kapcsolat minősége több mint 80%-ban kapott pozitív értékelést, miközben a kapcsolati megbánás alacsony arányban jelent meg. A szexuális elégedettség és a problémák jelenléte nagyobb szórást mutatott, ami a kapcsolati működés sokféleségére utal. A hallgatók preferenciarendszere az érzelmi biztonságra, az őszinte kommunikációra és a közös értékalapú gondolkodásra épül, amely jól tükrözi a segítő szakmák empatikus és emberközpontú attitűdjét. A tanulmány hozzájárul a párkapcsolati dinamikák megértéséhez a segítő szakmák perspektívájából.

• Néger macska fekete sapkában – Mit nyújthat a duális képzés a szociális munkának?

  Héderné Berta Edina

  Megtekintések száma:

  206

  A szociális munka képzésében a Nftv szerint 2017 óta működhet duális képzési forma. A hazánkban jelenleg 8 egyetemen elérhető lehetőség a bevezetése óta vitatott. Tanulmányomban a duális képzés sajátosságainak a bemutatásán túl elsősorban a szakma és az oktatás kapcsolatában, illetve a szakma önmeghatározásában megjelenő hatásokkal foglalkozok. Képes – e egy speciális oktatási forma egy megtorpant és érdekeit nehezen érvényesítő professzió számára lendületet adni? Képes-e az elmélet és gyakorlat közötti párbeszédet előmozdítani? Támogatja-e a szakmai értékek megvalósulását? Hogyan hat az identitásválsággal küzdő szakmára, annak oktatására?