Keresés
Keresési eredmények
-
Professzionalizáció és deprofesszionalizáció a szociális munkában: Az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság 15. műhelyén elhangzott beszélgetés szerkesztett és bővített változata
Megtekintések száma:56A szociális szakmák magyarországi kibontakozásának a kezdetén volt egy nagyon erős illúziónk, hogy az Európai Unió támogatásával kiépülő képzések és intézmények rendszerével együtt egyenes út vezet a professzionalizáció irányába. Nagyon hamar megjelentek azonban ellentétes tendenciák is. A fejlett országokban már korábban azonosítható volt a szakma válsága, folyamatos kiszorulása. Ebben a cikkben olyan történetek villannak fel, melyek már korábban is jelezték a professzionalizáció - deprofesszionalizáció dichotómia fogalomkészletével jól azonosítható folyamatokat, illetve azok egy-egy aspektusát.
-
A szociális munka és a hatalom viszonya a professzionalizáció - deprofesszionalizáció tükrében
Megtekintések száma:71A tanulmány a hazai szociális munka és a hatalom viszonyát vizsgálja a professzionalizáció és deprofesszionalizáció folyamatainak tükrében. A szerző különböző hatalomelméleti megközelítések áttekintésén keresztül rámutat arra, hogy a hatalom egyszerre képesség és társadalmi viszony, amely alapvetően meghatározza a szociális munka működését. A szociális munka hatalomhoz való viszonyát a kettős és hármas mandátum koncepcióján keresztül értelmezi, kiemelve az állami, kliens- és szakmai érdekek közötti egyensúly jelentőségét. A tanulmány bemutatja a hazai szociális munka intézményesülésének főbb lépéseit, valamint azokat a strukturális problémákat - így a túlzott szabályozottságot, az állami finanszírozástól való függést, a munkaerőhiányt és a szakmai autonómia korlátozottságát -, amelyek hozzájárulnak a deprofesszionalizáció folyamatához. A szerző kitér az empowerment visszaszorulására, a politikai részvétel hiányára, valamint a civil szféra eltérő szerepére is. A hazai folyamatokat tágabb nemzetközi és politikai kontextusba helyezi, különös tekintettel a neoliberális és illiberális tendenciák hatásaira, valamint a gondoskodáspolitika megjelenésére. A tanulmány zárásaként a szociális munka hatalmának visszaszerzésére tesz javaslatot, hangsúlyozva a szakmai tudás, etika és közösség szerepét, valamint a politikai értelemben vett aktív érdekérvényesítés szükségességét.
-
Bevezetés a „Professzionalizáció- és professzióelméletek a segítő hivatások tükrében” c. tanulmány elé
Megtekintések száma:365Bevezetés a „Professzionalizáció- és professzióelméletek a segítő hivatások tükrében” c. tanulmány elé
-
A szociális segítés szakmaiságának kiépülése brit és észak-amerikai közegben
Megtekintések száma:216A XX. században a szociokulturális filantróp önkéntességből több szakmai terület vált ki, s indult el a professzionalizáció útján. Ezek egyike a szociális munka. A szakmafejlődések útjai hasonlóságokat és különbözőségeket mutatnak aszerint, hogy milyen társadalmi kontextust vizsgálunk, mennyire polgárosultat, mennyire piacelvűt vagy mennyire állami túlsúlyút. A kibontakozó szakmák a már létező történeti professziókra tekintettek mintául, illetve kreatív válaszokat igyekeztek adni szűkebb-tágabb társadalmi környezetük kihívásaira, válságaira. A szociális segítés változatos formavilága plurális világszemléleti keretek mentén alakult ki, ma is eltérő irányzatokat, szakmai felfogásmódokat fed le. A szakma „egységének”, ill. a professzionalizáció mibenlétének kérdései vissza-visszatérően vitatottak. Gyakori a szakma válsághelyzetének felemlegetése a szakmai irodalomban. 2015-ben éppen centenáriuma van az amerikai Abraham Flexner által feltett kérdésnek: professzió-e a szociális munka? A reflexiót segítheti a történetiség kezdeteinek és a szakmai szempontoknak áttekintése, amely egy doktori dolgozat vonatkozó fejezeteinek sűrítménye. Az angolszász minták (elsősorban a brit, de az USA-beli szociális munka fejlődése is) igen jelentős hatást gyakoroltak mind a német, mind a magyarországi szakmafejlődésre.
-
A professzionalizáció és deprofesszionalizáció hullámain. Egy szakma átalakulása vagy megszűnése?
Megtekintések száma:7062023 októberében Szokoli Erzsébet és Tóbiás László kollegáimmal A professzionalizáció és deprofesszionalizáció hullámain címmel tartottunk előadást a Szolidaritás egy befogadó társadalomért és a szociális szakmákért c. konferencián. Ebből a több nézőpontból összeszerkesztett előadásból ebben a cikkben a szociális szakmák deprofesszionalizálódásával kapcsolatos aspektusokat foglalom össze – elsősorban azoknak a Nagy-Britanniában zajló folyamatoknak a bemutatásával, amelyek megkésve ugyan, de tükröződnek a szakma hazai változásaiban is.
-
Professzionalizáció- és professzióelméletek a segítő hivatások tükrében
Megtekintések száma:932A tanulmány két professzió, a szociális munka és a pedagógushivatás sajátosságait elemzi. A két szakterület közti hasonlóságok és különbségek feltárását a professziódiskurzusban fellelhető elméletekbe ágyazva végeztem el. A tanulmány a segítő szakmák lényegére fókuszáló teoretikus kérdésekben kíván szakirodalmi áttekintést nyújtani. A dolgozat célja egyrészt a professzionalizációval, professziókkal foglalkozó elméletek irányzatainak elkülönítése, másrészt pedig annak bemutatása, hogy a pedagógus- és szociális munkás hivatásokkal mint professziókkal kapcsolatban milyen dilemmák, nehézségek jelentkeznek az elméletek értelmezése, alkalmazhatósága terén.
-
A deprofesszionalizáció hazai és nemzetközi folyamatai
Megtekintések száma:254A szociális szakmai képzések kialakulása hazánkban az 1980-as évek végére, a 90-es évek elejére tehető. A szakma fejlődésének lendületet adott, hogy a szociális jogokon alapuló szolgáltatások az EU csatlakozás előfeltételét jelentették, ami felgyorsította a törvényalkotási munkát ezen a területen. A fejlett országokban az 1970-es évektől az információs társadalom kialakulása, a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, a menedzseri megközelítés átalakította a szociális szolgáltatásokat: már nem közvetlenül maguk biztosítják a szolgáltatásokat, hanem vásárolják ezeket a piacról, a közvetlen gondoskodást általában alacsonyabban képzett vagy éppen képzetlen munkavállalókra bízzák, ami a közös tudásalap létét erősen megkérdőjelezi. Hazánkban is jól felismerhetőek a deprofesszionalizáció egyes vonásai, ugyanakkor erős professzionalizáció zajlik egyes részterületeken, elsősorban a civil szférában.