Keresés

Keresési eredmények

• Kivonuló, zsugorodó vagy gondoskodó állam? A szociális törvény parlamenti vitájának elemzése a gondozási etika normatív szűrőjén keresztül

  Vida Anikó

  Megtekintések száma:

  308

  A szociális törvény 2022-es módosítása a korábbinál szigorúbb formában törvénybe foglalta az öngondoskodás elvét, azaz kimondta, hogy „Mindenki felelős önmagáért.” A Parlament elé kerülő törvényjavaslat eredeti megfogalmazása még ennél is egyértelműbben és élesebben deklarálta, hogy „Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.” A szociálpolitikával és szociális munkával foglalkozó szakmai szervezetek, valamint a független sajtó és az ellenzéki pártok a törvénymódosítást egyértelműen az állam kivonulásaként értelmezték, míg a törvényjavaslatot benyújtó kormánypárt leginkább a szubszidiaritás elvére hivatkozott. Mindeközben az elmúlt néhány évben a szociálpolitika, a szociális kezdetű professziók egyre inkább kiszorulnak az állami hivatalos szóhasználatból, és helyüket a gondoskodáspolitika vette, illetve veszi át. Jelen tanulmány a törvénymódosítás parlamenti vitájának elemzésével elsősorban a jogalkotás normatív keretének (problémadefiníció, deklarált értékek és ideológiák, az állami szerepvállalásra és az emberi természetre vonatkozó elképzelések) beazonosítására és értékelésére tesz kísérletet. Az elemzés emellett kiemelt figyelmet fordít a jogalkotók által használt „gondoskodáspolitika” és az ellenzéki képviselők felszólalásaiban megjelenő „hagyományos” szociálpolitika jelentéstartományainak feltárására. Az elemzés módszeréül ezért egy olyan normatív dokumentumelemzési módszert választottam, amely a gondoskodási etikai értékein és politikafilozófiai előfeltevésein alapul. A tanulmány három részből áll. Először összefoglalom a gondoskodási etikát meghatározó értékeket és bemutatom a Trace-nek nevezett dokumentumelemzési módszert. Ezután következik a törvény parlamenti vitájának elemzése, végül a normatív keret értékelése.

• A deprofesszionalizáció hazai és nemzetközi folyamatai

  Bányai Emőke

  Megtekintések száma:

  0

  A szociális szakmai képzések kialakulása hazánkban az 1980-as évek végére, a 90-es évek elejére tehető. A szakma fejlődésének lendületet adott, hogy a szociális jogokon alapuló szolgáltatások az EU csatlakozás előfeltételét jelentették, ami felgyorsította a törvényalkotási munkát ezen a területen. A fejlett országokban az 1970-es évektől az információs társadalom kialakulása, a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, a menedzseri megközelítés átalakította a szociális szolgáltatásokat: már nem közvetlenül maguk biztosítják a szolgáltatásokat, hanem vásárolják ezeket a piacról, a közvetlen gondoskodást általában alacsonyabban képzett vagy éppen képzetlen munkavállalókra bízzák, ami a közös tudásalap létét erősen megkérdőjelezi. Hazánkban is jól felismerhetőek a deprofesszionalizáció egyes vonásai, ugyanakkor erős professzionalizáció zajlik egyes részterületeken, elsősorban a civil szférában.

• A szociális munka etika oktatása

  Ternay Andrea

  Megtekintések száma:

  484

  Hogyan jelenik meg az etika oktatása a szociális munkás képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás. Dolgozatomban a témát igyekeztem több oldalról megközelíteni. Egyrészt kérdőíveket készítettem különböző szociális munkás képzésekben résztvevő alapszakos diákokkal. Másrészt interjúkat készítettem diákokkal, pályakezdőkkel, illetve a képzésekben résztvevő oktatókkal. Végül átnéztem a különböző képzések tanterveit, olyan tantárgyakat keresve, amelyek a nevéből kiderülne, hogy kifejezetten a szociális munka etika vonatkozásait tartalmazza.
  Hogy miért is olyan fontos ez a téma? Azért, mert a szociális munka egy emberjogi szakma, ami nem csak arra törekszik, hogy a társadalom az emberi jogokat tiszteletben tartsa, hanem ezeknek a jogoknak a megfelelő érvényesítésére és megvalósítására is törekszik. Sőt az is feladata, hogy alakítsa és védje az alapvető emberi jogokat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szociális munkások ismerik az Etikai Kódexet és a szakmai értékeket, amik a szakmai kompetencia alapvető részei.
  A kutatás alapján arra jutottam, hogy bár van valamiféle szaketika oktatás az egyetemeken és főiskolákon, ez mégsem elegendő, mert vannak – még ha nem is olyan sokan, mint azt gondoltam –, akik nem ismerik pontosan az Etikai Kódexet, nem hallottak az Etikai Kollégiumról, nem tudják hova fordulhatnak nehézség esetén, nem biztosak abban mi etikus, és nem feltétlenül ismerik fel a dilemmákat.

• Az elhívás: a szociális munka gyakorlatának spirituális modellje

  Hugen Beryl

  Megtekintések száma:

  209

  Pályaválasztása során sok keresztény hallgató találja a szociális munkát vallásos hitével összeegyeztethetőnek. De nem sok idő kell ahhoz, hogy szociális munkás képzésük során ezek a hallgatók elkezdjék felismerni a sokrétű feszültséget, ami a vallásos hitük, a szolgálatok lelkülete és a szociális munkás hivatás világi értékei között mutatkozik. Ebben a tanulmányban szeretném körülírni, vagy pontosabban újból bevezetni az elhívás vallásos modelljét, ahogy azt a keresztény szociális munkások használják manapság, és használták a múltban, hogy összekössék a keresztény hitet a professzionális szociális munka gyakorlatával.

• Az emberi méltóságtól való megfosztottság megélése egy szociális intézményben

  Horváth Csenge

  Megtekintések száma:

  204

  Az esettanulmány egy hajléktalan személyek átmeneti szállása igénybe vevőjének intézményi tapasztalatait járja körül. A tanulmány az ügyfelek saját méltóságukkal kapcsolatos megélésének fókuszával született. Egy perspektívát kíván nyújtani arról, min érdemes gondolkodni, ha a szociális munka válságára gondolunk vagy milyen irányok láthatóak, amin elindulhatunk egy szakmai értékek alapján működő szociális munka felé. A szociális munka alapvető célja az emberi méltóság védelme elsősorban olyan egyének, csoportok és közösségek tekintetében, akiknek alacsony vagy kifejezetten kirekesztett társadalmi státusza miatt nagy a kockázata annak, hogy az sérül vagy elveszik. Ezzel az írással azt szeretném megmutatni, hogy hogyan és milyen könnyen válhatnak szolgáltatások, intézmények, szakemberek maguk is a méltóságtól való megfosztásban partnerek, annak ellenére, hogy funkciójuk szerint pont annak megvédését kéne kieszközölniük.

• Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem: Az 1877-ben alapított Rabbiképző Intézettől a Zsidó Egyetem Szociális Munkás képzéséig

  Háberman Zoltán

  Megtekintések száma:

  275

  Az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet a modern tudományosság és a zsidó vallási hagyományok összekapcsolását tűzte ki célul. Az Intézmény aranykora és tudományos világhíre után azonban a Holokauszt kegyetlen rombolása következett. Ezután a kommunista diktatúra negyven éve tette még nehezebbé a zsidó közösség életét. Az üldözések ellenére, a zsidó Holokauszt túlélők, a második, harmadik generációval együtt, a 90-es évektől a hagyományokat gyorsan feltámasztotta és a zsidó közösség újból aktív, szervezett közösséggé vált. Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből egyetem lett, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem. Ennek a folyamatnak a része, hogy 1995-ben elindult a szociális munkások képzése is. A tanulmány a Budapesten 150 éve folyamatosan működő intézmény történeti vázlata. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi ma is a helyét és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A szociális munkás képzés szakmai értékeit, elveit tekinti át valamint a speciális, az Egyetem zsidóságot érintő sajátosságait próbálja érzékeltetni.