Keresés

Keresési eredmények

• Várandósan, hajléktalanként - Terhesség, szülés hajléktalan élethelyzetben

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  37

  Tanulmányunk a hajléktalan élethelyzetben élő nők várandósságának sajátosságait és az őket támogató szociális munka kihívásait vizsgálja. A nemzetközi és hazai szakirodalom egyaránt rámutat arra, hogy például a mélyszegénység, a bántalmazás, a bizonytalan lakhatás és a gyermekkori traumák is jelentősen befolyásolják a várandósság és az anyai szerep megélését,  valamint a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket. Írásunk áttekinti a hajléktalan vagy más szempontból sérülékeny csoportok várandósságával kapcsolatos ismereteket, bemutatja a várandósgondozás hazai protokollját, majd két esettanulmány segítségével elemzi, hogy speciális igényeik kielégítése milyen nehézségekbe ütközik a hajléktalanság és a hajléktalanellátó intézményrendszer keretei között. Célunk annak feltárása, hogy a hajléktalan várandós nők milyen sajátos szükségletekkel, akadályokkal és döntési kényszerekkel szembesülnek, valamint szakmai javaslatok megfogalmazása, amelyek hozzájárulhatnak a célcsoport szükségleteire érzékenyebb ellátási formák kialakításához. Megállapításaink a hajléktalanellátáson túl más, interszekcionális hátrányokkal érintett várandós nőket támogató szolgáltatások számára is hasznosak lehetnek.

• A hajléktalanság női arca

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  891

  A tanulmány az utóbbi években született, a hajléktalan nőkkel kapcsolatos tudást kívánja színesíteni. Mivel a különböző kutatások szerint – bár módszertani aggályok miatt ezt többen vitatják - kevesebb nő él hajléktalanként, mint férfi, a legtöbb hazai és nemzetközi vizsgálat fókuszában is a férfiak állnak. A szerzőpáros cikkében a nemzetközi és hazai vonatkozó szakirodalom összefoglalása után saját elemzését ismerteti. A BMSZKI fővárosi átmeneti szállóin élő ötven nő esetmappájának másodelemzése által vizsgálja demográfiai mutatókon túl pár, a nőkre jellemző attribútumot, mint az anyaság és a (kiskorú, de különélő, vagy akár felnőtt) gyermekek, valamint a párkapcsolatokat. Az adatokat a nőkkel foglalkozó segítők rögzítették, azok tartalmazzák az ő észrevételeiket, gondolataikat és az általuk megvalósíthatónak gondolt kimeneteket. Az eredmények a nők és esetkezelőik meglátásait is ötvözik.

• Hajléktalan nők biztonsága koedukált intézményekben

  Fehér Boróka

  Lengyel Lea

  Megtekintések száma:

  344

  Tanulmányunkban a hajléktalan nők biztonságának témáját járjuk körbe. Bár a hajléktalan emberek biztonságának kérdését több hazai kutatás érinti, azok jellemzően nem vizsgálják külön a nők tapasztalatait. A nemzetközi és hazai szakirodalmak ismertetése mellett bemutatunk három felmérést, melyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei felhasználói között végeztünk. Elsőként bemutatjuk a hajléktalan nők korábbi tapasztalataival kapcsolatos, a szociális munka dokumentációjának másodelemzésével nyert adatainkat, majd az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő nők körében végzett kérdőíves Szükségletfelmérés vonatkozó eredményeit, végül pedig az Ügyfélelégedettségi felmérés biztonsággal kapcsolatos válaszait elemezzük. Ezekről több szervezet munkatársaival egyeztettünk, s visszajelzéseiket, észrevételeiket is beépítettük a konklúziók közé. Mindezek a változtatási és fejlesztési javaslatok, jó gyakorlatok nemcsak a hajléktalanellátó szervezetek számára lehetnek fontosak, hanem minden olyan szociális intézménynek, mely nőket (is) támogat.

• Csöbörből vödörbe – A „gyermekvédelemből” a „felnőttvédelembe” és vissza?

  Győri Péter

  Megtekintések száma:

  272

  A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon a hajléktalan élethelyzetben lévő emberek körében melyek azok a főbb jellemzők, amelyek a gyermekvédelemből a hajléktalanságba sodródott volt állami gondozottakat megkülönböztetik hajléktalan sorstársaiktól. Az elemzés során a hátrányok és megfosztottságok többszörös halmozódása miatt különös figyelem irányul a volt állami gondozott roma nőkre. A tanulmány arra is keresi a választ, hogy melyek azok a főbb jellemzők, amelyek a gyermekvédelem részeként működő családok átmeneti otthonaiban gyermekeikkel együtt élő otthontalan felnőtteket megkülönböztetik a felnőttvédelem keretében működő hajléktalanellátást igénybe vevő hajléktalan társaiktól.  
  A vizsgálat a – több ezer megkérdezettre irányuló - évente lebonyolított ún. Február harmadika országos hajléktalan adatfelvétel adatainak elemzésén keresztül keresi a feltett kérdésekre a válaszokat. A számok nyelvén, az egyszerű statisztikai elemzésen keresztül is láthatóvá válnak azok a főbb (részben születéskori) meghatározottságok, melyek a társadalom és a nagy rendszerek működésén keresztül halmozott hátrányokká szerveződnek – s ennek következtében megnövelik az esélyét annak, hogy valaki a „gyermekvédelminek” nevezett rendszerből előbb vagy utóbb az általunk itt „felnőttvédelminek” titulált rendszerben köt ki, majd gyereke sorsszerűen ugyanezt az utat járja be.