Keresés

Keresési eredmények

• A szociális munka és a hatalom viszonya a professzionalizáció - deprofesszionalizáció tükrében

  Meleg Sándor

  Megtekintések száma:

  71

  A tanulmány a hazai szociális munka és a hatalom viszonyát vizsgálja a professzionalizáció és deprofesszionalizáció folyamatainak tükrében. A szerző különböző hatalomelméleti megközelítések áttekintésén keresztül rámutat arra, hogy a hatalom egyszerre képesség és társadalmi viszony, amely alapvetően meghatározza a szociális munka működését. A szociális munka hatalomhoz való viszonyát a kettős és hármas mandátum koncepcióján keresztül értelmezi, kiemelve az állami, kliens- és szakmai érdekek közötti egyensúly jelentőségét. A tanulmány bemutatja a hazai szociális munka intézményesülésének főbb lépéseit, valamint azokat a strukturális problémákat - így a túlzott szabályozottságot, az állami finanszírozástól való függést, a munkaerőhiányt és a szakmai autonómia korlátozottságát -, amelyek hozzájárulnak a deprofesszionalizáció folyamatához. A szerző kitér az empowerment visszaszorulására, a politikai részvétel hiányára, valamint a civil szféra eltérő szerepére is. A hazai folyamatokat tágabb nemzetközi és politikai kontextusba helyezi, különös tekintettel a neoliberális és illiberális tendenciák hatásaira, valamint a gondoskodáspolitika megjelenésére. A tanulmány zárásaként a szociális munka hatalmának visszaszerzésére tesz javaslatot, hangsúlyozva a szakmai tudás, etika és közösség szerepét, valamint a politikai értelemben vett aktív érdekérvényesítés szükségességét.

• Professzionalizáció és deprofesszionalizáció a szociális munkában: Az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság 15. műhelyén elhangzott beszélgetés szerkesztett és bővített változata

  Bányai Emőke

  Fehér Boróka

  Tóbiás László

  Vályi Réka

  Megtekintések száma:

  56

  A szociális szakmák magyarországi kibontakozásának a kezdetén volt egy nagyon erős illúziónk, hogy az Európai Unió támogatásával kiépülő képzések és intézmények rendszerével együtt egyenes út vezet a professzionalizáció irányába. Nagyon hamar megjelentek azonban ellentétes tendenciák is. A fejlett országokban már korábban azonosítható volt a szakma válsága, folyamatos kiszorulása. Ebben a cikkben olyan történetek villannak fel, melyek már korábban is jelezték a professzionalizáció - deprofesszionalizáció dichotómia fogalomkészletével jól azonosítható folyamatokat, illetve azok egy-egy aspektusát.

• A deprofesszionalizáció hazai és nemzetközi folyamatai

  Bányai Emőke

  Megtekintések száma:

  254

  A szociális szakmai képzések kialakulása hazánkban az 1980-as évek végére, a 90-es évek elejére tehető. A szakma fejlődésének lendületet adott, hogy a szociális jogokon alapuló szolgáltatások az EU csatlakozás előfeltételét jelentették, ami felgyorsította a törvényalkotási munkát ezen a területen. A fejlett országokban az 1970-es évektől az információs társadalom kialakulása, a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika, a menedzseri megközelítés átalakította a szociális szolgáltatásokat: már nem közvetlenül maguk biztosítják a szolgáltatásokat, hanem vásárolják ezeket a piacról, a közvetlen gondoskodást általában alacsonyabban képzett vagy éppen képzetlen munkavállalókra bízzák, ami a közös tudásalap létét erősen megkérdőjelezi. Hazánkban is jól felismerhetőek a deprofesszionalizáció egyes vonásai, ugyanakkor erős professzionalizáció zajlik egyes részterületeken, elsősorban a civil szférában.

• A professzionalizáció és deprofesszionalizáció hullámain. Egy szakma átalakulása vagy megszűnése?

  Bányai Emőke

  Megtekintések száma:

  706

  2023 októberében Szokoli Erzsébet és Tóbiás László kollegáimmal A professzionalizáció és deprofesszionalizáció hullámain címmel tartottunk előadást a Szolidaritás egy befogadó társadalomért és a szociális szakmákért c. konferencián. Ebből a több nézőpontból összeszerkesztett előadásból ebben a cikkben a szociális szakmák deprofesszionalizálódásával kapcsolatos aspektusokat foglalom össze – elsősorban azoknak a Nagy-Britanniában zajló folyamatoknak a bemutatásával, amelyek megkésve ugyan, de tükröződnek a szakma hazai változásaiban is.

• Mi a gondoskodáspolitika?

  Meleg Sándor

  Megtekintések száma:

  683

  A gondoskodáspolitika új fogalomként jelent meg 2021-ben a hazai szociális ellátórendszerben és az annak hátterét adó társadalomtudományok világában. Az elmúlt években több lépcsőben, folyamatosan újabb területeken intézményesült. A tanulmányban a gondoskodáspolitika meghatározását és tartalmát a 2024 végén megjelent két alaptankönyv és a kapcsolódó publikációk alapján szövegelemzéssel kíséreljük meg, rámutatva a lényegi tartalmi elemekre és az eltérésekre a szociális munka és a szociálpolitika rendszerétől. A gondoskodáspolitika a szociálpolitikai és szociális munkás fogalmakkal kapcsolatban ellentmondásos, ambivalens viszonyt mutat, egyszerre szeretné önmagát annak organikus, minőségi előrelépést jelentő folytatásának tekinteni, miközben több ponton határozottan tagadja azok alapvető elveit és értékeit. A gondoskodáspolitika fejlődésének nyomon követése és értelmezése a szociálpolitika és szociális munka hazai szempontjából kiemelt fontosságú.