Search

Search Results

• Change of perspective in grassland analysis, three-dimensional crop estimation and qualification method

  47-58

  Károly Penksza

  Views:

  80

  From the point of view of the lawns' current existence, use and their existence for the future, but the tasks, goals and challenges of grassland management have changed, and in line with this, we have carried out surveys and developed and modified a method for fast and efficient application.

  In practice, it is very important to know the quantitative and qualitative characteristics of the forage found in the pasture, as well as the exact economic value of the pasture. The purpose of this study is to present a cheap, fast, reliable and easy-to-apply estimation method.

  We took the previous methods into account and corrected and further developed them with the help of recent lawn management research results. Based on our tests, the corrected Balázs method can be used well to estimate the yield of grasslands and to determine the fodder value of the grassland. This method is cheap and requires no technical background. It also has the advantage, based on experience, that it takes into account the preference of species by animals.

  The data from the cenological survey and the height measurement of the plant stock can be used to estimate the yield, fodder value and economic value. Being a non-destructive method involving minimal trampling, it is also particularly suitable for monitoring the grassland habitat of protected plants and animals. The method is also presented on a sample example, which proves its applicability.

• Az ökológiai mutatók és a jelzőnövények ismeretének jelentősége a gyepgazdálkodásban 1. rész: A talaj vízháztartása és kémhatása

  49-54

  Views:

  311

  Közleményünk azokról a növényekről szól, amelyek elsősorban az extenzív gyepeken gyakoriak, széles körben elterjedtek és a termőhelyet könnyen meghatározhatóvá teszik. A jelzőnövények segítségével lehetséges a talajok vízháztartásának, savanyúságának és mésztartalmának, tápanyagszolgáltatóképességének megállapítása és értékelése, ezért nagy jelentőségük van. Segítségükkel ellenőrizhető a gazdálkodási-agrotechnikai beavatkozások sikere is. A jelzőnövények bioindikátorok, olyan fajok, melyeknek a jelenléte, hiánya, eltűnése, visszaszorulása vagy terjedése, újbóli megjelenése a növényállományban megmutatja a termőhelyi tulajdonságokat és azok változását. Fontos információkat szolgáltatnak a talajok állapotáról és fejlődésük tendenciájáról. A talajvizsgálatokkal ellentétben nem pillanatnyi állapotot mutatnak, hanem a teljes vegetációs időszakban jellemzik a termőhelyi viszonyokat. A jelzőnövények vizsgálata nem helyettesíti, hanem kiegészíti a talajvizsgálatokat. Intenzív gyepgazdálkodás mellett ezek a jelzőnövények többnyire hiányoznak az állományból. A hiányukért leginkább az intenzív gazdálkodás a fő felelős. Egyes jelzőnövények indikátorai a különböző termőhelyi viszonyoknak. A vízhiányt és a mésztartalmat jelzi pl. a Bromus erectus. A szóban forgó jelzőnövények többsége egyúttal bioindikátora a tápanyagszegény talajoknak. A jelzőnövények segítségével megállapíthatók a kisléptékű termőhelyi különbségek. Az értékelés akkor alapos, ha azonos értékkategóriához tartozó faj is jelen van az adott termőhelyen, vagy az adott jelzőfaj nagyon nagy tömegben fordul elő. Figyelni kell a faj vitalitására is. A megfigyelést (felvételezést) egy vegetációs időszakban minimum kétszer el kell végezni, mert különböző a fajok fejlődési, virágzási ideje. Különösen fontos az első növedék alatti megfigyelés. A tavasziak csak ekkor figyelhetők meg.